Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-265

290 265. országos ülós május 21. 1880, egész törzs-tőkének csak 12%-át képezi. Hogy • legalább ennyi készpénzbefizetés legyen, ha j részvényeket akarnak kibocsátani, azt meg kell követelnünk, ha nem akarjuk kitenni annak az országot, hogy mind egyre czéltalanul, egyes i apróbb társulatok alakuljanak s aztán feloszoljanak és disereditirozzák a magyar vállalatok hitelét ugy nálunk, mint külföldön. Én a pénzügyi bizottságban azon álláspontot foglaltam el, melynek a pénzügyi bizottság adott kifejezést, mert a lehető legszorosabb határok közé akartam szorítani a kérdést; és ha most mégis elfogadom Teleszky képviselőtársam indítványát, ezt csak azért teszem, hogy hajlandóságot akarok mutatni a törvényhozás részéről, hogy ott is, a hol ezen ezé] tökéletesen el nem érhető, még ott is megadassák annak a módja, hogy nehezebb viszonyok köztt is létesüljenek ily vállalatok. De ettől eltérni, ha csak azt, a mit éveken át eszközölt a törvényhozás a részvénytársulatok biztossága és solidítása érdekében, halomra dönteni nem akarjuk — nem szabad nem lehet. Azért elfogadom Teleszky képviselőtársam módosítványát. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a szó az előadót illeti. György Endre előadó: T. ház! Abban teljesen egyetértek az előttem szólott képviselő urakkal, hogy e §. egyik sarkpontját képezi a törvényjavaslatnak. Ha azt akarjak, hogy a vidéki vasuttársulatok minél gyorsabban alakuljanak, az alakulási eljárást lehetőleg könnyíteni kell. A kereskedelmi törvényben a 30 %-nak készpénzben befizetése a czég bejegyzése előtt köttetett ki; azonban méltóztassanak tekintetbe venui, hogy ezen készpénzben való befizetésnek ott van nagy jelentősége, a hol pl. bank alakul, a mely készpénz üzletet folytat; arra nézve azonban, ha oly vállalat alakul, melynek első sorban nem készpénzre, hanem munkára és építési anyagra van szüksége, a mely éppen azért alakul, hogy vasutat építsen, ott megnehezíteni a vállalat alakulását ily intézkedéssel, szerintem annyi volna, mint akadályt vetni a czel elérése elé, a melyet mindnyájan elérni óhajtunk. Ennélfogva, azt hiszem, szükségtelen azon módosítvány, a melyet Teleszky képviselőtársam beadott, a mely második részében azt mondja, hogy az engedélyokmányban, vagy az alapszabályokban meghatározott czímleteket azonban a társaság csak akkor bocsáthat ki, ha a törzsrészvénytőkéoek 30°/°-a készpénzben befizettetett. Szükségtelen, mondom, azért, mert az elsőbbségi kötvények biztosítása czéljából a 14. §. már intézkedik, a hol ki van mondva, hogy elsőbbségi kötvényeket a társulat csak akkor bocsáthat ki, ha a kormánynak teljes meggyőződésére igazolta, hogy fedezettel bir és papírjai kamatait és törlesztését biztosította. De nemcsak szükségtelen a módosítvány, hanem egyenesen és határozottan ártalmas a törvényjavaslat intentiójára nézve és pedig azért, mert igen sok eset lehet, hogy az illető birtokosok nemcsak a törzsrészvények 307°-át, hanem az egész törzstőke összegét kifizetik, nem készpénzben , hanem anyagszerekben, munkálatuk biztosításában és szolgálmány teljesítésében. {Igaz! Igaz!) Ha tehát az egész törzsrészvény mennyiség értékéig bocsátanak anyagot és munkálatokat a vállalat czéljaira, nem látom át, miért kelljen akkor tőlök követelni, 30 7° készpénzben befizetését. Méltóztassanak e módosítvány nagy fontosságát hazai viszonyaink köztt meggondolni. Én óhajtom, hogy ezen vállalatok financirozására pénzvállalatok keletkezzenek, azonban azt, hogy e vállalatok feltétlenül létesítsék, gründolják az ilyen helyi érdekű vasutakat, nem óhajtom, hanem azt óhajtom, hogy maga a földbirtokos osztály vegye kezébe ez ügyet. Most mi történik? A mi földbirtokos osztályunknak rendes körülmények köztt nincs pénze, hanem van értéke, van földje, van erdeje, melyből szállíthatja a slippereket, a községnek, a megyének van közmunkája, ebből a vállalatnak törzsrészvényeit egészen s nem csak ennek 30°/o-ját kifizeiheti. Ha most kikötjük, hogy a 30% készpénzben kell kifizetni, ebből az következik, hogy a grüiidoló-társaságoknak kiszolgáltatjuk e vállalatokat és akkor ezek, első sorban nem a vidék érdekeit fogják szolgálni, hanem lesznek a speculatiónak egyik tárgyává, holott a törvényhozás nézetem szerint e speculatiót rendes korlátai közé szoríthatja. E speculatiónak maradna az elsőbbségi részvények elhelyezésénél elég tér, ezt kiterjeszteni meggyőződésem szerint felesleges. Ennélfogva Teleszky képviselőtársam módosítványának első részét, mint a mely lényegileg nincs ellentétben a bizottság szövegével, én elfogadom, második részére nézve azonban igen kérem a t. házat, méltóztassék meggondolni, a t. ház előtt főfontosságú okként lebegő azon körülményt, hogy az elsőbbségi kötvények biztosítása ugy is megvan a 14. §-ban, mert elsőbbségi kötvényeket csak akkor lehet kibocsátani, ha a kormány előtt be van bizonyítva, hogy ezek minden tekintetben biztosítva vannak. E tekintetben tehát felesleges, más oldalról pedig a vidéki érdeklettek befolyását megszorítaná. A módosítvány e második részét kérem mellőzni. {Élénk helyeslés) Dániel Ernő: Mint a pénzügyi bizottság előadójának, engedje meg nekem a t. ház, hogy e kérdésben még egy pár zárszót mondhassak. {Halljuk!) A közlekedési bizottság t. előadója azzal indokolja a szöveget és abból a szempontból