Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-265

284 2155. orszAgos ülés május 21. 18S0 társulat alapítása alkalmával jelzálogi bekeblezés ne pótolhassa. Ezen vélemény indokolására bátor vagyok a következőket előterjeszteni. A pénzügyi bizottság azon szempontból indult ki, hogy az ilyen vasúti részvénytársaság megalakulásánál, lehetőleg tartassanak meg azon feltételek, melyeket sz 1875: XXXVII. t. ez. a részvénytársulat keletkezésére nézve egyáltalán megállapít És ezen feltételek köztt világosan ki van kötve az, hogy azon részvények után az alakulás alkalmával 30% készpénzben fizettessék le. Ezen megállapított feltételekből a pénzügyi bizottság is enged ugyan egy kivételt, a mennyiben a községek és törvényhatóságoknak hozzájárulására nézve ezen 30%-ot nem követeli, de teszi ezt azért, mert ezeknek a hozzájárulása részben oly természetű közmunka, kézimunka, vagy anyagszerek szállítása, melyeket készpénzben igen nehéz volna megfizetni, részint pedig azért, mert a vélemény minden esetben uralkodik, hogy az ily közhatóságok, t. i. községek és törvényhatóságok által felajánlott járulékok, minden esetre pontosan be is fognak szolgáltatni. De nem terjesztheti ki a bizottság ezen kivételt azon intézkedésre is, melyet a közlekedési bizottság szövegezésébe felvett, t. i. azon nézetben van, hogy ha 80% lefizetése helyett megengedtetnék, hogy ez telekkönyvi biztosítás által helyettesittessék, az ilyen vállalatok már keletkezésöknél fogva is nélkülöznék azon solidaritást, melyet azoktól okvetlenül meg kell kivánni. Az ilyen társulatoknak — különösen a megalakulás után — tetemes pénzösszeggel kell rendelkezniök, hogy feladatuknak megfelelhessenek és a bizotteág az ilyen pénzösszegeket egyáltalán nem tekintheti pótolhatóknak a telekkönyvi bekebelezés által. Azonkívül azt mutatja a tapasztalás, hogy a telekkönyvi bekebelezéssel biztosított követelések behajtása még azon esetben is, ha egészen előnyös helyen fordulnak elő, évek hosszú során át tart és igy éppen azokra, éppen abban az időben, mikor azon vállalatoknak szükségök van pénzre, számítani nem lehet. Mindezeknél fogva a 30%-nak telekkönyvi bekebelezés által engedélyezett pótlása, esetleg az ily vállalatra nézve bekövetkezhető pénzügyi zavarok forrása lehet, mely meggyengítené ezen vállalatoknak életképességét és éppen azon czélt koczkáztatná, melyet mindnyájan ezen 1 örvényjavaslat által el akartunk érni, t. i. a helyi érdekű vasutak létrehozását. Ezen szempontból kiindulva, ismételve ajánlom a t. háznak a 13. §-ra nézve a pénzügyi bizottság szövegezését elfogadás végett. Teleszky István: T. ház! A most tárgyalás alatt lévő 13. §. azon kivételeket állapítja meg, melyeket a kereskedelmi törvény általános szabályozása alól a helyi érdekű vasút létesítése szempontjából alakítandó „társaságoknak," — nem mint a szövegben van „társulatoknak" ; ezt mellékesen jegyzem meg, mert a kereskedelmi törvény csak „társaságokat" ismer és helyes lesz ezt a nomenclaturát fenntartani — a törvény biztosítani akar. Mig ugyanis a kereskedelmi törvény értelmében már arra, hogy részvénytársaság megalakuljon, vagyis alakuló közgyűlést tartson, a részvénytőke 10°/°-ának készpénzben való lefizetése szükséges; és másfelől ahhoz, hogy az igy alakuítnak kimondott társaság alapszabályait a kereskedelmi ezégjegyzékbe bejegyeztethesse, az alaptőke 30%-ának szintén készpénzben való befizetése szükséges; addig ezen §. —és én nem késem kijelenteni, helyes indokból— e tekintetben némi könnyítéseket akar adni. Az ily könnyítések megadása indokolt azért, hogy az ily helyi érdekű vasutak létesítésére alakulandó részvénytársaság működését bizonyos kedvezőbb előföltételek mellett kezdhesse meg. Lényegesen szükséges azonban t. ház, ha egy kivételes törvéiiy kivételes dispositiókat állapít meg, hogy az teljesen basirozva legyen magára az alaptörvényre, arra legyen fektetve s a kivételes törvény rendelkezései megfelelők legyenek a kereskedelmi törvénynek, mint e tekintetben alaptörvény intézkedéseinek. Es ez az, a mit én részemről a 13. §. azon szövegezésében, melyet a közlekedési bizottság előterjesztett, nélkülözök. Először is kifogásom van, az említett „társaság" és „társulat" szók mellőzésével az ellen, hogy a §-bau csak arról van szó, hogy a társulat megalakulhat, nem pedig arról is, a mi pedig lényeges, hogy a megalakult társulat a 30°/<>-nak a törvény értelmében való fedezése után, alapszabályait a kereskedelmi ezégjegyzékbe bej egyezte iheti; mert ha a §. igy fogadtatnék el, a mint van, ebből az következnék, hogy az ily vasút létesítésére alakulandó részvénytársaság megalakulhat ugyan, ha a 30% részint készpénzben befizetve, részint jekáiogilag biztosítva, részint községek és törvényhatóságok által obligálva vau, de alapszabályait a kereskedelmi ezégjegyzékbe még sem vezettethetné be, mert erre állana a kereskedelmi törvény azon általános szabálya, miszerint a 30%-nak készpénzben való befizetése szükséges. Tehát ha ezen helyi érdekű vasutak jól felfogott érdekeiből indulunk ki, felveendő, hogy midőn az említett feltételek teljesíttettek, akkor a társaság nemcsak megalakulhat, hanem egyszersmind alapszabályait a kereskedelmi ezégjegyzékbe be is jegyeztetheti. A másik kifogásom t. ház az, hogy a szö-