Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-265

265. országos ülés május 21. 1S80. 285 végben az moudatik: „részint jelzálpgi bekebelezés által a tőke biztosítva lett." Én a jelzett indokokból a könnyítést meg akarom adni a helyi érdekű" vasutak könnyebb létesíthetésére, hanem a jelzálogi bekeblezésnek bizonyos korlátozását meg is kívánom. Mert pl. ha egy ingatlanra, mely 200,000 frtot ér, már 250,000 frt van bekebelezve és a helyi érdekű vasúttársaság részéről elvállalt obligo majd a 250,000 frt után fog következni, ezen biztosítást annyira lehet venni, mint a semmit. Ha tehát a kereskedelmi törvényben kívánt készpénz helyett megelégszünk a bekebelezéssel, okvetlenül szükséges, hogy kimondassák magában a törvényben, hogy azon ingatlan, melyre a bekebelezés eszközöltetik, értékben kétszeres fedezetet nyújtson. Ez a második, a mit a szövegbe felvétetni kívánok. De harmadszor az van a §-ban, hogy „a 30% befizetése, illetőleg biztosítása után a társaság az elsőbbségi részvény-, illetőleg elsőbbségi kötvény-mennyiség névleges értekének meg' felelő összege erejéig, elsőbbségi ígérvényeket bocsáthat ki." Ezen fogalom „elsőbbségi ígérvény" a r kereskedelmi törvénykönyvben nem létezik. Én tudakozódván, hogy mi vezette a bizottságot arra, hogy az elsőbbségi ígérvény kibocsájthatását bevegye a szövegbe, azt a felvilágosítást nyertem, hogy azon nézetből indultak ki a bizottság tagjai, mintha elsőbbségi kötvényeket a kereskedelmi törvény értelmében nem lehetne kiadni addig, míg a vasút egészen ki nem épült. De ez az álláspont nem felel meg a kereskedelmi törvénynek, mert a kereskedelmi törvény értelmében, \ mihelyt a társaság jogi létezése biztosíttatik, mihelyt az alapszabályoknak a kereskedelmi ezégjegyzékbe történt bejegyzése és a bejegyzés közhírré tétele által a társaság jogilag létrejött, elsőbbségi kötvények azonnal kibocsájthatók. És ezen törvény 14. §-ában meg van különben az elsőbbségi kötvények kiboesájtásának igen okszerű előfeltétele állapítva, t. i. hogy a megalakulás után is, a társaság elsőbbségi kötvényeket csak akkor bocsájthat ki, ha azoknak kamatozását és törlesztését a vidéki érdekelt birtokosok biztosítják és ezen biztosíték megítélése a közmunka- és közlekedési ministerre és a pénzügyministerre bizatik. Nincs tehát semmi ok, hogy mi eltérve a kereskedelmi törvény dispositiójától, bele vegyülik e törvénybe egy egészen új ismeretlen fogalmat, az elsőbbségi ígérvényeket, hanem a §-ban csak annyit kell kimondani, hogy az összhang a 13. és 14. §. között helyreállítva legyen, miszerint a társaság elsőbbségi kötvényeket, vagy elsőbbségi részvényeket a 14. §. korlátai között bocsáthat ki. Itt azonban én részemről még egy további korlátozást kívánnék a törvénybe felvétetni, azt nevezetesen, hogy ugy az elsőbbségi kötvényeket, mint elsőbbségi részvényeket a 14. §. korlátai között is a társaság csak akkor bocsájtbassa ki, ha a törzs részvénytőkének 30%-ka már nemcsak biztosítva, hanem tényleg készpénzben befizetve lett. Ez azután közvetíti azon két álláspontot, a melyet a közlekedési és a pénzügyi bizottság foglal el. T. i. a társaság megalakulhat, a társaság alapszabályait a kereskedelmi czégbe bejegyeztetheti azonnal, midőu a 30% részint készpénzben történt befizetés, részint jelzálogi bekebelezés által, vagy a községek, vagy törvényhatóságok által biztosítva van. Ennek megtörténte után megkezdheti működését, előintézkedéseket tehet, szerződéseket köthet; de a mi azután azt a migy horderejű kérdést, az elsőbbségi részvények és elsőbbségi kötvények kibocsátását illeti, azt csak akkor teheti és a vasút építését tényleg csak akkor kezdheti meg, hogy ha a 30% nem iöbbé csak biztosítva, hanem tényleg befizetve is van. Ezek azon módosítványok, melyeket a t. háznak elfogadásra ajánlok és a melyek összegezése mellett újabban , szövegezett egész §. következőleg hangzanék. A 13. §. következően szövegezendő: „Ha a helyi érdekű vasút kiépítése és üzlete czéljából alakítandó társaság törzsrészvényeire a név érték 30°/

e-ka részint készpénzben'befizetve, részint a lekötött ingatlan értéke által kétszeres fedezetet nyújtott jelzálogi bekeblezés által biztosítva, részint pedig községek és törvényhatóságok által törvényszerű módon vállalt kötelezettségek által fedezve van, a társaság, mint ilyen megalakulhat és az alapszabályokat a kereskedelmi ezégjegyzékbe bejegyeztetheti; az engedélyokmányban, vagy az alapszabályokban meghatározott czímleteket (elsőbbségi részvényeket, elsőbbségi kötvényeket) azonban a 14. §. korlátai között csak akkor bocsáthatja ki és az építés tényleges megkezdésére az engedély csak akkor adható meg, ha a törzsrészvénytőkének 30%-ka készpénzben befizettetett. Móricz Pál: T. képviselőház! Én részemről csak annyiból fogadom el ezen javaslatot, mert az mintegy közvetíti a két különböző véleményt; de e tekintetben igen sok aggályaim vannak. Teleszky barátom azt mondja, hogy csak kétszeres fedezet fogadható el. Helyesen, de hogy fogja és iniképen ezt meghatározni. Engedelmet kérek, nagy kérdés az tárgyalni, törvénybe iktatni oly dolgot, melynek kivitelére nézve ezer elágazó vélemény lehet. A kettős értékre nézve még első bekeblezés mellett is eltérhetnek a vélemények. Van pl. egy 100,000 forintos objectum, erre be van kebelezve 1000 frt, de ennek a háta mögött még igen sok elfér. Vájjon elfogadtatik-e tehát ily esetben a bekebelezés második helyen és ha