Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-264

264. országos ülés május 20,18S0. 271 Azon példa, melyet fülhozott, hogy a szamosvölgyi vasút számára is 300,000 írt kéretik, nem mellette, hanem éppen ellene tanúskodik, mert a szamosvölgyi vasútnak adandó ezen kedvezmény tárgyában is külön törvényjavaslat nyújtatott be a törvényhozásnak. Kérem ezeknél fogva, méltóztassék az indítványozott új §-t el nem fogadni. (Helyeslés.) György Endre előadó: Már több izben történt hivatkozás a házban arra, hogy másutt mily bőkezűen járnak el a kormányok a vicinális vasutak irányában. A bizottság azon nézetben volt, hogy nálunk az ily eljárást létesíteni éppen azért nem lehet, mert a kormánynak pénze nincs. A bizottság nem zárkózott el azon felfogástól, hogy nagyon jó volna, ha a vicinális vasutak az államéi, a megyééi, vagy a községéi voksának. De a baj az, hogy nines pénz. Tehát ezen óhajtandó ezélt ily körülmények köztt elérni nem lehet. Ha már most a Lichtenstein képviselő ur által ajánlott új §-t elfogadni méltóztatnának, igaz, hogy a czélt, hogy azon vasutak az állam, a megye és a község tulajdonát képezzék, el nem érnők, de azt, hogy a kincstár megterheltessék, igenis elérjük és a kamatbiztosítást, melytől a kincstár kiszabadulni akar, állandósítanék. (Helyeslés.) Ezen §. nem is csak egyszerűen felesleges, mert hiszen a kormány mindig azon helyzetben volna, hogy az illetőknek adhat, vagy nem adhat és bejelentheti a törvényhozásnak. De a §. veszedelmes is. Ha kimondjuk, hogy adunk 50 ezer forintot kilométerként — mert tőkében ennyinek felel meg az indítványozott segély —• minden olyan vasút, mely most pénzsegély nélkül is kiépülne, kérni fogná a minister urat, hogy adja ki neki a segélyt, a minister ur nem volna képes ellentállni és az államkincstár nagyon megterheltetnék. (Ugy van!) Tehát egy rakás vasút, mely az állam minden terheltetése nélkül kiépülne, az állam segélyét venné igénybe s méltóztassanak bizonyosak lenni, hogy a kamatgarantia összegének, az államkincstárban a subventió után megmaradt része teljesen kimerittetnék. Egyébiránt sehol a törvényjavaslatban kimondva nincs, hogy az állam ott, a hol szükségesnek látja, nem fog nagyobb kedvezményekkel is hozzá járulni. Csak az van kimondva, hogy ily esetben, hol az adózók filléreiről kell rendelkezni, minden egyes esetről maga a törvényhozás fog intézkedni. Ezeket nem bizzuk a minister belátására, hanem a törvényhozás önmagának tartja fönn. ...Tehát egyik szempontból felesleges, másik szempontból pedig veszedelmes a Lichtenstein képviselő ur által ajánlott §. elfogadása. Kérem ennélfogva, méltóztassék azt mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A vitát bezárom. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a Lichtenstein képviselő ur által beadott indítványt? Fel fog olvastatni az indítvány. Baross Gábor jegyző' (olvassa Lichtenstein József indítványát). Elnök: Méltóztassanak felállani azok, a kik ezen indítványt elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 7. §. Antal Gyula jegyző (olvassa a 7. és 8. §§-kaf, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 9. %-t). Halász Bálint: T. ház! A 9. §-ban meg van állapítva, hogy a községek ily helyi érdekű vasutak létesítése tekintetében bizonyos terheket vállalhatnak magákra és kölcsönöket köthetnek. Méltóztatnak tudni, hogy a községi eV az erdőtörvényben a csatolt puszták és erdők birtokosainak a községi terhek viselésére nézve, tekintettel a községi administrativ kiadásokra, olynemű kedvezmény nyújtatott, hogy azok a községi pótadóhoz állami adóik fele arányában tartoznak járulni. Ennek a rendelkezésnek, azt hiszem, kiterjesztése az ilynemű községi terhekre nem czéloztatott akkor, a mikor azon törvények megalkottattak. Én tehát egy oly módosítványt kívánok benyújtani, a melyek ez élj a volna, hogy az ily vasúti építkezés létesítése tekintetében vállalandó községi terhek viseléséhez, azon bizonyos pusztai és erdőbirtokosok is egéaz állami adóik arányában tartoznak járulni. Ézt én egy részt az igazság tekintetében óhajtanám, a mennyiben azt tartom, hogy talán az erdó'k és puszták birtokosainak épp ugy érdekében van az ily vasutak építése, mim a községeknek egyáltalában, de a jelen törvényjavaslatnak speciális czéljaira nézve is szükségesnek és előnyösnek tartom az ilynemű intézkedést annyiban, a mennyiben a községek bizonyosan inkább fognak óvakodni ilynemű terheket magukra vállalni akkor, ha a hasonlólag érdekeltek nem tartoznak szintoly arányban járulni az elvállalt kötelezettséghez, mint a többiek. Módosítványom a következő: „A 9. §. végéhez új bekezdésként tétessék: A községek által vállalandó terhek viseléséhez a csatolt puszták és erdők birtokosai is állami adóik egész arányában tartoznak járulni". Ajánlom módosítványom elfogadását.