Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-263

263. országos ülö? április äD. 1S89. 247 Ugyanis azt mondotta a közlekedési miaister ur, hogy a képviselőház ily ügyekkel nem foglalkozhatnék, mert a btidget s egyéb fontos tárgyak hosszú időt vesznek igénybe. Ez nem indok arra, hogy esetről esetről helyi érdekű vasútról szóló törvényjavaslattal is ne foglalkozzék a ház. Es minthogy a t. kormány egyéb indokot nein volt képes felhozni, azt gondolom, hogy a képviselőház nagyon helyesen cselekszik, ha az 1. §. első bekezdését az általam beadott módosít vány szerint fogadná el és kérem is a házat, hogy méltóztassék módosítványomat elfogadni s az 1. §-t a szerint szövegezni. Elnök : Méltóztassanak meghallgatni a módosítványt, B. Mednyánszky Árpád jegyző {olvassa, a módosítványt). Irányi Dániel: T. ház! Azon esetre, ha tisztelt barátom Szederkényi Nándor madosítványa elvettetnék, é:i a következő módosítványt vagyok bátor ugyanezen 1. §-hoz indítványozni. Nevezetesen a 3-ik sorban ezek szavak helyett „minden ilyen engedélyezést követő ülésszakban a törvényhozásnak bejelentendő" ez tétessék: „minden ilyen engedélyezés az engedélyezést követő 14 nap alatt, ha pedig a törvényhozás nem volna együtt, a szünetet követő nyolcz nap alatt az országgyűlésnek bejelentendő". Már az általános tárgyalás alkalmával volt szerencsém megemlíteni, hogyha a szerkezet megmarad, a kormánynak joga volna, körülbelül két év múlva is bejelenteni az engedélyt. Lehetetlen, hogy ez magának is szándéka legyen. Ha már nem változtathatja a törvényhozás az engedélyt, illő legalább, hogy kellő időben jusson tudomására, milyen vasutak engedélyeztettek a kormány által. Remélem ennélfogva, hogy a tisztelt minister ur nem fogja ellenezni módosítványom elfogadását. Egyúttal azonban szabadságot veszek magamnak, arra figyelmeztetni, különösen a bizottságot es annak előadóját, hogy ezen törvényjavaslat nyelvezete több helyütt oly magyartalan, hogy az valóban még nálunk is, a hol pedig az irályra nem mindig szokás figyelemmel lenni, meglepő, így pl. ez egyáltalában nem magyaros szókötés : „a helyi érdekű vagyis oly vasutak, melyeknek főczélja, az illető vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfelelni", ez helyesen magyarul igy mondatik, „a melyeknek főczélja, hogy stb. megfeleljenek". (Helyeslés.) Azután a második bekezdésben, „melyek a jelen törvény határozataitól eltérő feltételek és kedvezmények mellett szándékoltatnak kiépíttetni, e helyett: ^melyek kiépítendők lennének". Mindez az osztrák uralom alatt ragadt reánk. (Igaz! Ugy van! a szShö baloldalon.) Azt gondolom, ideje, hogy ezen germanismusoktól legalább is a törvénykönyvet tisztán tartsuk, ha már a könyvek s különösen a hírlapok hemzsegnek is az ilyenektől. Azután a 2. §-bau, „ha egy oly fővonal létesíttetik", e helyett; „ha oly fővonal létesíttetik". Ezen helytelen s gondatlan szerkezet igy tovább foly. Pl. a 4. §-bau „előre meghatározott és előre közhírré tett időben közlekedő vegyes vonatot közlekedtessen" ; „közlekedtessen" a helyett, hogy „járasson a". Bátor vagyok tehát az előadó urakat felkérni, méltóztassék egy kissé az irályra is tekinteni, (Helyeslés) nem mondom az indokolásban, vagy a jelentésbeu, de legalább a törvényjavaslatban., a melynek az a ezélja, hogy a törvénykönyvben megörökíttessék. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosíívány. B. Mednyánszky Árpád jegyző: (olvassa a módosítványt). Tisza Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! Én, ha ezen szakasznál szót kérek, teszem főleg azért, mert szeretném a kormánynak e törvényjavaslatban állítólag adott nagy meghatalmazást, kellő mérvére reducálni; mert én ugy vagyok meggyőződve, hogy ebben a törvényjavaslatban az a nagy meghatalmazás, melytől a t. képviselő urak némely része fél. egyáltalában nem foglaltatik. Mert miről van szó? Egyszerűen arról, hogy a törvényhozás, elismerve a helyi érdekű vasutak létesítésének szükséges voltát és hogy az ugy az államnak, mint az egyes vidékeknek érdekében van: meghatározza azon feltételeket, a melyek alatt azok építését minden viszonyok köztt lehetőnek és helyesnek tartja. A törvényhozás meghatározván a feltételeket, azt mondja, hogy ezen feltételek mellett, a kormány az ily vasutat engedélyezi; ha pedig vidéki érdekű vasút más feltételek mellett, nagyobb kedvezmények mellett akar épülni, akkor esetrő

1 esetre mindig a törvényhozás határoz. Nem a ministerium határozza meg tehát a feltételeket; nem arra nyer meghatalmazást, hogy egy vidéknek megengedje az építést egy feltétel mellett, a másiknak pedig más feltétel mellett: hanem meghatalmazást nyer egyszerűen arra, hogy a képviselőházban és a törvényhozás által megállapított feltételek teljesítése esetében, az engedélyt megadja. És igy valósággal azt merem mondani, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása esetére, a helyi érdekű vasutak iránti engedély, igazság szerint nem a kormány teljhatalma, hanem ezen törvény alapján, tehát a törvényhozás által adatik meg; s ennélfogva azt gondolom,