Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-263

238 2G3. országos ülés> májas 19, 18S0. ükkor engedhető mes, hogy ha az építési szükséglet fedezve van és ha már általában az előirt befizetések megtörténtek. így ezen egész határozatra szükség nem lett volna és igy a megszorítások sem lettek volna indokolhatók. Van még más hiányos határozat is e törvényjavaslatban. Igy pl., ha a társulat megalakul, akkor jogosulva van elsőbbségi részvények és kötvények névleges értékéig is elsőbbségi ígérvényeket kibocsátani. Ez oiy határozat, a melyet bár meglehet ugyan, hogy vannak a képviselőházban olyanok, a kik ezt értelmezni képesek, de én ezt tenni egyáltalán nem tudom; most, hogy a társulat felhatalmazható arra, hogy részvényeket kibocsáthasson, ezt értem, de hogy elsőbbségi ígérvényeket is bocsáthasson ki, a melyekről az ily vasutak történetében még nem is hallottam, azt egyáltalán indokoltnak nem találom. fogad tasséli el, mintsem hogy éppen semmi sem történjek; úgyis sajnos, hogy e hazánkra nézve igen fontos kérdésbea most először történik intézkedés. Részemről egyébiránt azért is vettem bátorságot a felszólalásra, mert előttem szólott Boros Béni t. képviselő ür, beszédében visszament a múlt időkre és felemlítette, hogy a vidéki vasutak s általában a vasúti kérdések tüzetes tárgyalása már 1865-ben a magyar gazdasági egyesülettől indult ki; s hivatkozott arra is, hogy meglepi őt azon körülmény, hogy ugyanazon férfiak, kik ezen eszmét legelőször alaposan tanulmányozván felvetették, úgyszólván a kezdeményezést megindították, azok egy pár év múlva a kormányra jutva, az eszme létesítését nem pártolták. Erre van egy pár rövid észrevételem. (Halljuk!) Esi voltam azon szerencsés, a ki az országos gazdaság: egyesület illető bizottságának elnökségét viseltem, de méltóztassék megengedni, az emelt vádat sem a magam, sem azon férfiak nevében, a kik azon bizottságban részt vettek, nem fogadhatom el alaposnak; nem fogadhatom el pedig azért, mert az 1867-ben alakult magyar kormányon nem múlt, hogy e részben valami történjék. Bátor vagyok megemlíteni, hogy midőn én, mint pénzügyminister a mittisterium megbízásából e házban egy kötendő vasúti kölcsön iránt felszólaltam, annak, mint egyik czélját felhoztam, hogy a szerzendő pénzből, mérsékelt segély lenne adandó arra, hoarv vidéki érdekű vasutak létesítése állami támogatás által előmozdittassék; de mindig szükségesnek említettem a vidéki érdekeltek kezdeményezését ily vállalatok létesítésére. Az első ilynemű intézkedés a gömöri vasutak létesítése volt vidéki érdekeltek magánerejéből, kormány-segély igénybe vételével. A magyar nemzet egyik nem éppen helyes* tulajdonsága az, hogy egyik szélsőségből gyakran a másikba csap át. A társulati működés és önsegély eszméje, mely a magyar alkotmányosság helyreállítása előtt oly élénken fejlődött az országban és oly sok jót teremtett, az alkotmányosság helyreállítása után rögtön oda változott át, —• a mely hibában most is szenvedünk — hogy a nemzet zöme most mindent a törvényhozástól, a kormánytól vár. Ez volt oka annak, hogy azon működés, a mely előbb oly tevékeny volt, 1867 óta ellankadt és merem mondani, hogy egyetlen ilynemű kérvény sem nyújtatott be annak idején sem a ministeriumhoz, sem a házhoz;. Én osztozom Helfy t. képviselő barátom nézetében s én is azt tartom, hogy minden ily engedélyezés joga a törvényhozást illeti; de nem De bocsánatot kell kérnem, hogy a t ház türelmét ily sokáig igénybe vettem. (Halljuk!) A mint előbb említettem, a törvényjavaslaton most már gyökeresen változtatni nem lehet. Én remélem, hogy a részletes tárgyalás alkalmával némely fomosabb határozatokban talán ajánlhatok oly változtatásokat, a melyek az általam most csak nagyjából jelzett hiányokon némileg segíteni hivatva 'lesznek. Ugyanazért én e törvén} javaslat részletes tárgyalásába szívesen bebocsátkozom, ha a t. ház bölcsessége e törvényjavaslatot általánosságban elfogadhatónak fogja találni, de egyúttal kérem a t. házat, szíveskedjék nekem megadni azt a jogot is, hogy a részletes tárgyalás alkalmával több fontosabb ponthoz hozzászólhassak és módosítványokat tehessek. Ha módosítványaim elfogadtatnak, akkor azt hiszem, hogy a törvényjavaslat azt a czélt, a ' mérvet a kormány és a t. ház annak elfosradásával maga elé kitűzött, elérhetővé fogja tenni. Ha nem fogadtatnak el módosítványaim, akkor kénytelen vagyok hozzájárulásomat e törvényjavaslattól megvonni, mert azt ily alakban elfogadhatónak nem tartom. (Elénk helyeslés balfelöl.) Gr. Lónyay Menyhért: T. ház! Én a magam részéről kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom; ámbár azt tartom, hogy e törvényjavaslat nem meríti ki kellően a tárgyat és hogy az adott viszonyok tekintetében nem felel meg minden igénynek; de ismerve azon elvet, hogy a jónak nincs nagyobb ellensége, mint a jobb, azért elfogadom általánosságban a törvényjavaslatot. Én is helyesnek és jobbnak tartom azt, hogy inkább e nem egészen kielégítő javaslat