Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

2:8 2C2. országos ülés május 14. 1SS0. ez nem új helyzet, a mikor ez a törvény még a szerződés alapján és a birói ítélet alapján álló taksát is megszünteti? Igenis, ez merőben új helyzet teremtése. Az az állítása tehát az előadó urnák, mintha itt nem lenne szó új helyzet teremtéséről, nem áll. De továbbá kénytelen vagyok megjegyezui a t. előadó ur előadására, hogy én abban bizonyos egyoldalúságot észlelek, a mennyiben a t. előadó ur mindig vizhnalmokról beszélt és csak futólag egyszer említette a száraz malmokat is. a nélkül, hogy hozzá szólt volna ezeknek kérdéséhez is. A malmok kétfélék: vhi és száraz malmok; de a mily törvényesen áll fenn a vizimalomjog, az illető helyeken, épp oly törvényesen áll fenn a szárazmalom jog is. S igen helytelen az előadó ur azon előadása, mintha Verboozy csak a vízi malmokat ismerte volna. Magyarországon az alföldnek akkor más geograficus fekvése nem volt; ott nincsenek folyók, ott vizi malom nem létezik, mert folyók nem léteznek és csak szárazmalmok vannak. Jogi tekintetben azoobau a kettő köztt különbség nincs. Továbbá nem ismerhetem el az előadó ur előadásának helyességét azon tételére nézve, midőn azt mondja, hogy a gőzmalmok jogi természete törvény által meghatározva nincsen. Igenis meg van határozva, de a malmoknak jogi természete a törvényjavaslatban nem helyesen értelmeztetik és nem helyesen vau felfogva. T. ház! Igyekezni fogok a hiba kútforrását kideríteni, mely hiba a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban és annak indokolásában foglaltatik. A hiba abban rejlik, hogy az 1. §-ban az igen t. igazságügyminister ur azt mondja, hogy gőzerőre bereadezett és állandóan gőzerővel működő malmokra a földesúri malomjog nem terjed ki. Ez oly általános kifejezés, mely bizonyos tekintetben helyes, de bizonyos tekintetben nem helyes. Ez áll is, nem is, a mint vesszük a gőzmalmokat és azok különböző viszonyait. Ha a gőzmalmot azon viszonyában és azon működésében tekintjük, hogy a kereskedés számára dolgozik, akkor a földesúri malomjog e tekintetben arra ki nem terjed. De ha a gőzmalom, a helybeli szükségletet közvetlenül fedezi, annyiban már bele vág a földesúri malom jogaiba. Ezt nem distinguálja az igazságügyminister ur, ezt nem distinguálja az előadó ur sem. Itt a hiba kútforrása. A mennyiben külkereskedelemről van szó, igaz, hogy nincs semmi viszonyban a gőzmalommal a földesúri jog és nem korlátolható a földesúri jog szempontjából a fennálló törvény szerint sem. De a fennálló törvény szerint, a mennyiben bizonyos helyeken működő gőzmalmok a helybeli szükségletet a törvényesen fennálló uri malomjogok megkárosításával közvetlenül fedezik, anynyiban bele vágnak a földesúri jogokba. Ezt méltóztassék t. igazságügyminister és a t. előadó ur a fennálló törvény értelmében distinguálni, mert a fennálló törvény szerint a dolog így áll. A t. igazságügyminister ur a felfogásnak ezen hibáját, azután az indokolásban is folytatja és azt mondja: „Az 1872 : VIII. t. ez. a gőzmalomüzletet névszerint nem említi s a 105. §. e) pontja a malomüzíetat, úgy mint az italmérési üzletet, az ipar törvény alól kiveszi, „a mennyiben az ahhoz való jog a kir. kisebb haszonvételek sorába tartozik." Továbbá azt mondja a t. igazságügyminister ur: „Mintegy arra utal tehát ezen pont, hogy oly malomüzlet is van, mely az ipartörvény alá tartozik, valamint van efféle italmérési üzlet is.

a Bocsánatot kérek, a dolog nem igy áll. A törvény e helyen nem kétféle malomjogot különböztet meg, hanem megkülönbözteti ugyanazon egy malom-üzletnek kétféle működését. Ez a hiba a t. igazságügyminister ur felfogásában; mert a mint mondám, ha, tisztán kereskedésről van szó, az a földesúri jogot nem érinti, de ha szó van valamely községi bel szükségletnek közvetlen fedezéséről, annyiban igenis a gőzmalom beleütközik a földesúri malomjog körébe. Ezeknek előadása után, azt hiszem, hogy teljes alapossággal mondhatom azt, hogy a fennforgó törvényjavaslatban és annak indokolásában, a kérdésnek a mostani törvény szerint jogi természete helyesen megállapítva nincs. S ebből következik aztán az, hogy a t. igazságügyminister ur annyira megy, hogy teljesen ignorálja először a szerződéseket, melyek bizonyos taksákat állítottak fel és másodszor ignorálja még a birói Ítéleteket is és a mely praestatiók az illetők által eddig teljesíttettek, azokat minden kárpótlás nélkül egyszerűen eltörli — mi a helyes törvényhozási elvekkel —• legalább felfogásom szerint —- homlokegyenest ellenkezik, mert törvényesen fennálló tulajdonjog a törvényhozás által eltörölhető ugyan nézetem szerint is, de nem kárpótlás nélkül, {ügy van! a baloldalon.) T. ház! Visszatérek arra, mit beszédem elején mondtam, hogy igenis, én tarthatlannak tekintem a jelenlegi helyzetet, hanem én ezen nagy és sokoldalú kérdésnek nem csupán csak egy részét kívánnám kikapni az egészből, de organikus mind jogilag, mind nemzetgazdaságilag helyes megfejtését kívánom e kérdésnek. A földesúri malomjogot, — mely, mint beszédem elején mondottam, ütközik először az iparszabadsägba, másodszor bizonyos tekintetben ütközik a jogi egyenlőségbe — én fenntarthatónak továbbra nem tartom, de én e tekintetben organicus, mélyre ható, helyes reformot kívánok, oly reformot, mely a kérdést annak egész