Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

262, országos ülés niitjus 14. 1SS(». 219 mivoltában karolja fel és mely a malomjog kérdésében megvalósítsa az iparszabadságot, a jogi egyenlőséget, de másodszor egyszersmind oly reformot, mely aztán tekintettel legyen a törvényesen fennálló tulajdonjogra és a mennyiben az helyes jogi elvek szerint kárpótlás alá tartozik, adja meg egyszersmind a kárpótlást. (Helyeslés a baloldalon.) Még egyre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Ugyanis bátor vagyok a t. igazságügyminister úrtól kérdezni azt, hogy mi oka annak, hogy ő a szőnyegen levő törvényjavaslatban éppen a legerősebbet pártolja, a gyöngébbel pedig mit sem gondol, mert pártolja éppen a gőzmalmoknak százezrekkel biró tulajdonosait és mert nem gondol semmit a kisebb malomiparrak Én nem mondom azt, hogy semmibe sem veszem a gőzma mok kérdését. Igenis elismerem, hogy ez egyik legfontosabb tényezője a mi industriánknak; ezt igen jól tudom; hanem ugyanakkor, midőn gondoskodni kívánok ezeknek érdekeiről, akkor nem lehetek oly méltánytalan, hogy megfeledkezzem a kis malomiparról, mert gőzmalmok, melyek százezrekbe, milliókba kerülnek, mindenütt, nem keletkezhetnek, malomra pedig mindenütt van szükség, a legkisebb helyen is. Én tehát a kérdésnek oly megoldását kívánnám, mely nem csak e gőzmalmok kérdését, hanem a kisebb malomipar kérdését is megoldja. Az előadott okoknál fogva, miután ezen kérdésnek ilyszerü megoldását — a feladat nagyságához képest — először igen kisszerűnek, másodszor felületesnek, harmadszor olyannak vagyok kénytelen tekinteni, a mely merőben ignorálja a törvényesen fennálló tulajdonjogot, mitsem gondol a törvényesen fennálló szerződésekkel, ignorálja a bírói Ítéleteket, én a szőnyegen levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Madarász József: T. ház! Én a kérdés alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy általánosságban osztozom azon elvekben, melyeket Vidliczkay t. képviselőtársam előadott, miként óhajtottam volna igenis, hogy mélyebbre ható javítás történjék azon úgynevezett malmokra nézve is, melyek az én felfogásom szerint a földesúrnak, vagyis a birtokosnak hatóságához tartoztak ugy 48 előtt egyedül, de a 48-iki törvények után mások is lévén tulajdonosokká, azoknak jogát is képezik és nem tartoznak az úgynevezett kir. kisebb haszonvételek közzé; óhajtottam volna, hogy mindezen malomjogokra nézve is most már e törvényjavaslatban tétetett volna rendelkezés az igazság és a kor követelményei szempontjából. De óhajtottam volna azt is, hogy tovább menve, ne csak a tulajdonjoghoz tartozó, hanem a kir. kisebb haszonvételek utján már tisztán egyéniségekhez tartozó malomjogra nézve is — ezekre nézve, elismerem, az illető kárpótlás mellett — történt volna már e javaslatban is intézkedés. De mert ez nem történt, nem gátol engem abban és én legalább részemről meggyőződésem szerinti kötelességmulasztást találnék abban, hogy azért, mert nem történt meg mindaz, a mit én czélszerűnek, igazságosnak tartottam volna, ellene szavazzak e javaslatnak, már általánosságban, a részletes vita alapjául való elfogadására azért, mert azok, a miket én igazságosaknak tartok, nincsenek abban, noha az, a mi benne van, meggyőződésem szerint legalább ez ágára nézve ez iparnak igazságos és szükséges. Azt mondja az előttem szólt t. barátom, hogy itt bizonyos szerződésekre bizonyos meghozott ítéletekre nézve nincs tekintettel e törvényjavaslat ; kifejtette már az előadó ur, hogy e részben csak részletes intézkedések történtek és semmiféleképen sem történhetett magára a Magyarországon létező törvényekre alapított intézkedés. Tehát igenis szükségét látom annak, hogy ha mindenre nézve nem, legalább azon esetben, mely most a ház elé adatott oly törvényes intézkedés történjék, mely ezeníúlra nézve a bírósági ítéletekre nézve nem teszi ki az országot annak, hogy a közigazgatás vagy bírósági rendeletek egymással ellenkezésbejöjjenek. Ezeknél fogva a ház elé terjesztett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául .elfogadom. (Helyeslések.) Hedry Ernő: T. ház ! Éu az előttem szólott képviselőtársammal ellenkezőleg, nyilvánítom, hogy a jelen törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. Azt hiszem alig van valaki, a ki jogosan állíthatná azt, hogy a malomjog a kisebb királyi haszonvételek közzé ne tartoznék; mert a malomjog mindenesetre jogilag fennálló földesúri jog. És ezen lehet változtatni törvényileg, de ha megváltoztatjuk a károsítottaknak kárpótlást kell adni. En ezen törvényjavaslatban ezt nem látom, sőt ellenkezőleg azt találom, hogy a fennálló szerződések és bírói Ítéletek s létező taksák egyszerűen csak eltöröltetnek, de kárpótlás nem adatik. Ezt én oly präcedensnek tartom t. ház, a mely nagyon veszélyes a több-kisebb királyi haszonvételek kérdésére. Hogy ha ezt most megtehetjük és a taksákat pure et simple eltörölhetjük, akkor bátran eltörölhetjük a regale többi ágait is, a pálinka-, bormérési és korcsmárlási jogot, minden consenquentia nélkül. Én, t. ház, ezt helyesnek és jogosnak nem tartom. Vidliczkay képviselőtársam nagyon helyesen jegyezte meg, hogy nem minden gőzmalom ellenkezik a földesúri joggal t. i., ha az a nagy ipar számára dolgozik, akkor nem ütközik bele, ellen28*