Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-261

261. orsxáges flés május 12. IS86. jgg a mi az Ő beszédjében nem foglaltatik. Beszédje itt van kinyomatva, felolvashatom belőle szavait. (Felkiáltások balfelöl: az nem hiteles kiadás.) »Még a nem nemes jobbágyok ügyeiben is ítélt." Ezek voltak szavai. (Felkiáltások balfelöl: „is/") Az mindegy akár „is", akár nem „is." Eötvös Károly: T. ház! Nekem a sző­nyegen forgó kérdésre vonatkozólag, volt sze­rencsém ezelőtt pár héttel saját személyes néze­teimet itt kifejteni; azoknak ismétlésébe bele­boesájtkozni ezúttal nem akarok; azonban a t. ház kegyes engedelmével néhány megjegyzést az előttem mondottakra, különösen Emmer t. kép­viselő társam és Zsiros t. képviselő társam sza­vaira vonatkozólag is szándékozom tenni. (Halljuk!) Emmer t. képviselő társam, — mint már Chorin t. képviselő ur is megjegyezte, —• azzal is indokolta — és ha nem csalódom szavainak felfogásában — főleg azzal indokolta ezen javas­lat elfogadtatását, hogy majd azon eljárási sza­bályzatban, melyet a t. igazságügyminister ur kiadni szándékozik a ház felhatalmazása alapján, gondoskodva lesz, hogy az accusatorius eljárás elve sérelmet ne szenvedjen és a személyes garantiák teljesedésbe menjenek, úgy amint azo­kat kívánni, a mai felfogás szerint, jogosítva vagyunk. Volt egy indoka t. képviselő társamnak és ez, ha jól emlékezem, szóról szóra akképen lett formulázva, hogy voltaképen a javaslat, a melyet mi készítünk, provisorium; ha proviso­riumot készítünk, annak mégis czélszerübb dolog a most lévő állapotokat — mint ő monda —• szabályba önteni; úgy sem tart ez soká, majd a defmitivumnál intézkedjünk arról, hogy a helyes büntető igazságszolgáltatás minden igé­nyének megfelelhessünk. Ha t. barátomnak, hogy úgy mondjam, szívességet tehetek, (dhiszem, hogy a dolog úgy van. Megengedem, hogy az eljárási szabályzat­ban, melyet az igazságügyminister ur ki fog adni, talán gondoskodva lesz valamely garatiá­ról. Elhiszem, — ha t. képviselőtársamnak tet­szik — hogy ez provisorium, noha a proviso­riumoktól én rendkívül nagyon félek, mert ebben az országban már meg volt próbálva egy néhány provisorium és ez az ország akkor nagyon fáj­dalmasan tűrte azt. De félek a provisoriumtól azért is, mert sohasem tudom, hogy meddig tart. De félek különösen azért, mert hátha a provi­sorium, mely voltaképen — a mint t. barátom monda —• a mai állapotnak szabályba öntése, a nyakunkra petrificálódik s hátha a proviso­riumot akkor, a mikor a definitivumról lesz szó, ezen petrificált állapotban akarják majd újra fenntartani. (Tetszés a szélső balon.) Mert ez volta­képen már sokszor igy történt és t. barátom voltaképen ma is azt teszi, hogy az általa védett javaslatban, a provisoriumban behozott és később kitiltott osztrák rendszer és a Schmerlins: által — szellemében legalább — ismét visszahozott osztrák rendszer maradványát védelmezi. De mondom, én concedálom, hogy ez csak provisorium, ámbár a t. igazságügyminister ur eddig még nagyon gondosan tartózkodott attól, hogy megmondja, hogy körülbelől meddig tart­hat ez a provisorium. De felteszem, hogy rövid ideig tart. Azt kérdem már most t. barátomtól, hogy ha ez a provisorium véletlenül mégis bosz­szú ideig talál tartani, ő a maga modern' jogi meggyőződésével megegyeztethetőnek tart-e egy ily rendelkezést ? Vagy ha nem is fog soká tartani ez a provisorium : azt kérdem t. bará­tomtól, miért akar egy ilyen, minden modern felfogással és a személyes szabadság minden garantiäjával ellenkező törvényt csak ideiglene­sen is, csak rövid időre is behozni? (Tetszés a szélső baloldalon.) Eszembe jut itt egy körülmény, melyre nézve t. barátom nekem felvilágosítást nem ad­hat, melyre nézve én bizony a t. igazságügy­minister úrtól várnám s ha szabad azt monda­nám, vártam volna már rég felvilágosítást. Ne­vezetesen azt én tudom ezen javaslatból, hogy a t. igazságügyminister ur mit akar most; hanem azt még nem hallottam tőlle, hogy mit akar majd a definitivumban. Nem hallottam sem a t. igazságügyminister úrtól, sem a t. előadó úrtól — ő különben nem is illetékes reá — előadni azon alapelveket, melyekre a bűnvádi eljárást basirozni akarja; nem hallottam elő adni azon adatokat, azon támpontokat, vagy néze­teket, melyek szerint az egyesbiróságok és a collegialis bíróságok hatáskörét, a majdan vég­legesnek tekintendő bűnvádi eljárásban megálla­pítani, szabályozni akarja. Egy szóval nem hal­lottam kifejteni az ő igazságügyi politikáját a bűnvádi eljárás tárgyában, sem átalános elvek­ben, sem közelebbi részletekben, sem a javaslat tételeire vonatkozólag, sem semmikép nem hal­lottam azt. Azt kérdem tehát a t. igazságügyminister úrtól: mit akar ő a legközelebbi jövőben? A vég­leges bűnvádi eljárást is ezeu elvek alapjára akarja fektetni? Vagy nem ezeu elvek alapjára akarja fektetni? Ha nem, mire való ez a javaslat, akár provisorie, akár definitive? Hát ha meg­tudtunk lenni körülbelül 8 esztendőn keresztül ily ingó-bingó praxissal, melyet t. barátom Emmer oly jól jellemzett ingadozó praxisnak, ha megtudtunk lenni ezzel 8 esztendeig, miért ne tudnánk meg lenni vele még néhány hónapig ? Reméllem, hogy néhány hónap múlva a véglegss bűnvádi eljárás törvényjavaslata a ház elé kerül. Miért kell inficiálni addig is törvényünket és

Next

/
Oldalképek
Tartalom