Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-259

158 259. országos ülés májas 8. 18S0. helyezésére észrevételeket tett, a melyek a bizottsághoz utasíttattak. A bizotiság az állami számszék és a ministerium képviselőinek meghallgatása ntán e tekintetben is megállapodásokra jutott és azokat a jelentés általános részében adja elő. Mindezek után kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezeket tudomásul véve, ezek felett a tárgyalás alkalmával intézkedni és a zárszámadási bizottság által benyújtott határozati javaslatot elfogadni. Lukács Béla: T. ház! A zárszámadási bizottság beterjesztett jelentésére vonatkozólag van néhány észrevételem, melyeket azért vágyok bátor most elmondani, mert az egyes határozati javaslatoknál nem akarok ismételten felszólalni és mert észrevételem a zárszámadási bizottság jelentésének egy oly részére is vonatkozik, a mely a ház részéről határozatot nem provokál, hanem egyszerűen tudomásul vétetni kivan. Mindenekelőtt észrevételem van a zárszámadási bizottság jelentésének azon részére, melyben a zárszámadás berendezésévé], illetőleg a számtételek csoportosításával foglalkozik és a melyben — hogy a dolog lényegét mondjam — az állami számvevőszék által kimutatott deficitet, miutegy 5Y

2 millióval kisebbíti olyformán, ho^y nem akarja tekintetbe veuni azon 5.684,000 frtot, melyet a számvevőszék akkor, midőn a deficitet 1878-ra 58—59 millió írtban megállapítja, tekin tétbe vesz. Azt hiszem, t. ház, hogy a zárszámadási bizottság ezen eljárása nem helyes és liog}" ezen 57* millió frt akkor, midőn arról van szó, hogy mi képezi 1878-nak deficitjét, mindenesetre tekintetbe veendő, mert ez összeg az államvagyonnak apasztásával, a meglévő értékek eladásából eredt és mert a kamatot, a mely ezen értékek eladása folytán az államháztartásra nézve elesett, az állam egyéb bevételeiből kellett pótolni, a mint hogy, —- ha a közösügyi budgetet figyelemmel kísértük, tapasztalhattuk is, hogy a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási költség- egy fél millióval nagyobb, mint lett volna és lenne abban az esetben, ha ezen értékpapírok meglévén, a kamatok a közösügyi kiadások fedezésére lennének fordíthatók. De nem tartom elfogadhatónak a zárszámadási bizottság azon észrevételét sem, melynél fogva az adóvisszatérítések felosztásából Magyarországra eső i.357,000 frtnyi összeget a rendes bevételek közé akarja be-vétetid. A számvevőszék szervezetéről szóló törvény tisztán mondja, hogy a zárszámadásnak a költségvetés rovatai és tételeinek megfelelőleg kell készíttetnie. Tény, — melyet sem a kormánj", sem a zárszámadási bizottság meg nem változtathat, — hogy az 1878-iki költségvetés előirányzatában az adó visszatérítéséből befolyó összegekre tekintet nem volt. Ma tehát az előirányzott összegek közé egy oly összeget bevenni, a mely összegnek megfelelő tétel előirányozva nem volt — az éa nézetem szerint a ténynek, a helyzetnek nem felel meg. S valóban nem értem az indokot, hogy a zárszámadási bizottság mért tette ezt, miért fogadta el helyesnek a kormánynak erre vonatkozó ászrevételét, mert hiszen a tényt magát megváltoztatni nem lehet és igy nem előirányzott összeget, előirányzott összeg gyanánt felvenni nem lehet. Egyébiránt hisz ez csak formai észrevétel. Ez az összeg, akár az előirányzott, akár az előirányzaton kivüli összegek köztt szerepel, a mérlegre nézve befolyással nincsen; de kiemelni szükségesnek tartottam mégis azért, hogy egyszersmind kérést intézzek a zárszámadási bizottsághoz azon irányban, hogy a törvényes intézkedéseket, a törvény által meghatározott kereteket a lehetőségig jelentésében és eljárásában is megtartsa. A zárszámadási bizottság jelentésében számos határozati javaslatot terjeszt elő a képviselőháznak elfogadás végett. Ezelőtt is számos határozati javaslatok terjesztettek elő, a melyekhez a képviselőház hozzájárult és a melyek részint a számvitelnek egyszerűsítésére, részint a költségvetés helyesebb berendezésére, részint pedig államháztartási viszonyokra vonatkoztak. A t. házn :k figyelmébe akarom ajánlani azon körülményt, hogy a zárszámadási bizottság némely határozati javaslatai a költségvetés berendezésére vonatkoznak. Nevezetesen az eg-vik határozati javaslat azt mondja, hogy a pénzügymini ster felhivatik, hogy rendelkezzék az iránt, hogy a fémbányászat, kohászat és pénzverde a budgetben külön-külön czímeket nyerjen; továbbá a telepítvényesek által fizetendő vételárak és ezeknek kamatai a zárszámadási bizottság javaslata szerint a budgetben szintén máskép irány zandók elő, mint a hogy eddig iráuyoztatíak elő. Én ezen indítványokat a magam részéről helyeseknek tartom, de csak arra a körülményre kívánok reflectálni, hogy tulaj donkép a költségvetés berendezésének és megállapításának a joga és a feladata a pénzügyi bizottsághoz tartozik és én nem tartom helyesnek, hogy a pénzügyi bizottság mellőzésével, elkerülésével ilyen indítványok a házban tétessenek, a házban elfogadtassanak. A zárszámadási bizottságnak egy további határozati javaslata az államháztartási viszonyok, a pénzügyi helyzetnek javítására vonatkoznak és mintegy a jövő kezelésre nézve akarnak a kormánynak utasításokat adni. Ilyen az, hogy r „a pénzügyminister felhivatik arra, hogy az állami erdő-, kokórnű-, vasmű- és kőszénbányagazdaságok ügyét, az üzemi és helyi viszonyokkal is ismerős szakférfiak meghallgatása mellett alaposan vizsgáltassa meg s az eredményről