Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-259

259 ortzágns üléí tegyen a képviselőháznak jelentést". Ilyen azon határozati javaslat, mely a vasutak csoportosí­tása és más ezélszerű intézkedések eszközlése által kívánja kedvezőbbé tenni azon arányt, mely szerint jelenleg a vasutaknál a kiadások, az összes bevételeknek 64, sőt még nagyobb százalékait is meghaladják. Az én nézetein szerint is, mind helyes indítványok; de hát ezek a jövő keze­lésre, az állam pénzügyi helyzetének javítására vonatkoznak. Ismét oly feladat, mely nézetem szerint első sorban a pénzügyi bizottság feladatai közé tartozik. Én tehát a magam részéről, a nélkül, hogy ezen határozati javaslatokra nézve kifogást tennék, melyeket, mind mondám, helye­seknek tartok, a jövőre nézve óhajtanék egy más eljárást, t. i. azt, hogy ha a zárszámadási bizottság a zárszámadásak vizsgálása alkalmával meggyőződik arról, hogy ugy a kezelés, mint az államkincstár egyéb viszonyaiban vannak oly momentumok, melyek a háznak teljes figyelmét igénylik, a melyek tekintetbe vételével az állam­kincstár viszonyai, a pénzügyi helyzet maga javítható lenne, az ily indítványok a pénzügyi bizottsággal, a tulaj donképen e tekintetben első sorban hivatott bizottsággal egyetértőleg tétes­senek meg. Ezért bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjeszteni, melynek értelmébeu uta­síttatnék a zárszámadási bizottság, hogy a költség­vetésnek berendezésére és nz államkincstár viszonyai és a pénzügyi helyzet javítására vonat­kozó javaslatait előzetesen mindig közölje a pénz­ügyi bizottsággal és azzal egyetértőleg tegye meg előterjesztéseit itt a házban. Ez az egyik határozati javaslat, melyet bátor vagyok beter­jeszteni. Át térek t. ház egy más tárgyra, —- néze­tem szerint igen fontos tárgyra: a hiteloperafio kérdésére. A zárszámadási bizottság jelentésében nincs szó mindazon igen tekintélyes hite 1 műve­letekről, — mert hiszen csak aranyjáradékok útján 128 millió frt szereztetett be 1878 folya­mában, — melyek az 1878. év folyamában foganatosítalak. Ezt igen természetesen, nem hibáztatás gyanánt akarom felemlíteni, mert hiszen azon hiteloperatiók, átalában az arany­járadék kölcsön, a közös aktívák, rokkant és helyettesítési alapok papírjainak eladása és egyéb hiteloperatiók azon évben nem lettek befejezve, hanem áthozattak 79-re és részben 1880-ra. Igen természetes tehát, hogy ezekről jelentést a zárszámadási bizottság nem kaphatott és nem is lehetett. De éppen azért, mert itt e házban tör­tént nyilatkozat a pénzügyminister részérő], mely szerint ő a képviselőháznak határozatát az 1877-ik évi zárszámadásokra vonatkozólag úgy értelmezte, hogy a képviselőháznak felmentési határozatával megadatott a felmentés az 1877. •évben foganatosított valamennyi hitelműveletre n::<jii> 8. 188K. 159 nézve, tehát többé kétségbe nem vonható az 1877-ben kibocsátott aranyjáradékkal teljesített operatió, éppen azért, mert ezen felfogás nézetem szerint nem helyes és nem felel meg azon intentióknak sem, melyek a zárszámadási bizott­ság jelentésében lefektetve vannak és melyek a dolog természetéből folynak, a magam részéről szükségesnek tartom határozottan kiemelni azt, hogy azért, hogy én a felmentést megadom az 1878. évi kezelésre, illetőleg abból, hogy a zárszámadási bizottságnak erre vonatkozó hatá­rozatijavaslatát elfogadom, egyátalában nem kö­vetkezik és a háznak erre vonatkozó határoza­tából sem következhetik, hogy tehát a felmentés megadatik mindazon hiteloperatiókra, melyek 1878-ban foganatosíttattak, de be nem fejeztettek s ennélfogva nem ellenőrizhetők, mert egy részök át jön 1879-re, valószínűleg 1880-ra is. Mert hiszen t. ház, jól tudjuk azt, hogy 1876 óta különféle szükségletünk fedezésére, részint az évi deficit fedezésére, részint a boszniai oceu­pátió költségeinek fedezetére, részint a 153 milliós kölcsön conversiójára a kormány számos felhatalmazást nyert, részint aranyjáradék kibo­csátására, részint ideiglenes hitelműveletek meg­kötésére. Mindezen hiteloperatiók azonban, az évek hosszú során által egymásután következvén, annyira összebonyolodtak, hogy tulajdonképen a határvonalat meg vonni nem lehet, hogy 1877-ben, vagy 1878-ban mennyi valósittatott, vagy folyósittatott azokból és nem lehetvén ellenőrizni a dolgot, ennélfogva ezekre vonat­kozólag a felmentés a különböző évekre, éven­ként külön nem adható meg. így történt az, hogy 1878-ban körülbelül 128 millió arany­járadék lett kibocsátva részint a 153 milliós kölcsön conversiójára, részint a bosniai occupatió költségeinek fedezésére, de az, hogy a kormány a nyert felhatalmazások keretén túllépett-e, vagy nem, hogy nem bocsátott-e ki több aranyjára­dékot, vagy az ideiglenes hitelműveletekkel nem élt-e nagyobb mértékben, mint a mennyire a törvény felhatalmazást adott? az tulajdonkép még constatáivá nincs és nem is lehet consta­tálva, mert az ezen időből folyó bonyodalmas hitelműveletek még lebonyolítva, befejezve nin­csenek. Bátor vagyok tehát ennek folytán egy második határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé, melyben elfogadva az 1878. évi zárszáma­dásra vonatkozó felmentést, melyre kifogást nem teszek, a képviselőház kijelentené azt, hogy az 1878-ban foganatosított aranyjáradék és egyéb ideiglenes hitelműveletekre vonatkozólag a fel­mentés csak ezen hitelműveletek végleges befe­jezése, illetőleg az azokra vonatkozó jelentés beterjesztése után fog megadatni. A zárszámadási bizottság jelentésére nézve még kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogyha

Next

/
Oldalképek
Tartalom