Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-259

259. országos ülés május 8. 1SS0. 157 ványát elfogadni? a kik elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ennek következtében kijelentem, hogy a ház kedden tartandó ülésében a napirend tárgya lesz, éh'ó sorban a Németországgal létrejött egyez­mény és hasonlólag Németországgal a kikészí­tési forgalomra nézve létrejött egyezményről szóló törvényjavaslat boczikkelyezéseinek kér­dése. E két törvényjavaslat a holnapi nap foly­tán ki fog osztatni. A napirend harmadik tár­gya a középtanodai oktatásról szóló törvény­javaslat, ngy, a mint megállapittatott, hogy t. i., ha időközben sürgősebb tárgyak lesznek elintézendők, akkor ezek ama törvényjavaslat megszakításával közben tárgyaltatnak. (Helyeslés.) A honvédelmi minister ur kivan előterjesz­tést tenni. (Halljuk!) Szende Béla, honvédelmi minister: T. ház! Van szerencsém, a ház asztalára letenni a magyar királyi honvédség részére Szegeden felállítandó laktanya építésére megkívántató költ­ségek fedezéséről szóló törvényjavaslatot, kérem annak kinyomatását, kiosztását és előleges tár­gyalás végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök : T. ház! A honvédelmi minister ur egy törvényjavaslatot terjesztett be, a magyar királyi honvédség részére Szegeden egy tiszti lakház és laktanya építésére megkívántató költ­ségek fedezéséről. E törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Következik az indítvány- és interpellátiós­könyv felolvasása. Baross Gábor jegyző': Az indítvány-könyv­ben újabb bejegyzés nincs. Az interpellátlős­könyvben be van jegyezve s már a mült szer­dai ülésen is felolvastatott, de a mai ülésre halasztatott: május 4-én, Helfy Igiíácz interpei­latiója a temesvári Scharmann-féle hagyaték tárgyában a belügy mini sterkez. Elnök : A t. képviselő ur ez interpellatiót az ülés végén előterjesztheti. Bátor vagyok még jelenteni, hogy a vallás­os közoktatásügyi minister ur már . a szerdai ülésben kivánt válaszolni Csatár képviselő ur egy interpellaíiójára. Ha tehát a t. ház bele­nyugszik, ez interpellatióra adandó válasz is az ülés végén fog megadatni. Szalay Imre: A házszabályok értelmében vagyok bátor szót kérni, még pedig azért, mert a múlt hónap 5-éu egy sürgős interpellatiót intéztem a t. pénzügyminister úrhoz, melyre, noha a harmincz nap már elmúlt, még sem kaptam választ. A minister urak ily eljárása oly gyakori, hogy én kénytelen vagyok határozottan felszólalni ez ellen és kimondani, hogy vagy méltóztassanak megtartani a házszabályok e §-át, vagy méltóztassanak annak megváltoztatására javaslatot tenni, mert ez eljárás játék a házzal s a kisebbség azon jogával, mely a többség által számtalan esetben veszélyeztetik s mely a házszabályokban leli alapját. Én ennélfogva kérem a t. elnök urat, méltóztassék a minister urat a házszabályok 135. §-ára figyelmeztetni. Elnök: A minister ur fel fog hivatni a válasz megadására. Következik a napirend további tárgya: a zárszámadási bizottság jelentése az 1878. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában. (B. Kemény János foglalja el az elnöki széket.) Nagy Gábor előadó: T. ház! Csak pár perezre leszek bátor a tárgyalás megkezdése előtt becses figyelmét igénybe venni, mert az évtizedet meghaladó gyakorlat alatt a zárszáma­dások oly rendszert nyertek, hogy azok szer­kesztése és összeállítása tekintetében valami újat felemlíteni, mire a t. ház figyelmét felhívni szük­séges volna, alig lehet. Megtörtént tényekről világosan s megczáfolhatlanul szóló számadatok azok, mel} r ek a zárszámadásokban foglaltatnak s mivel a legnagyobb, valamint a legkisebb összeg is abban részletesen előtüntetve és ismer­tetve van, azt hiszem, csak ismétlésekre adnék alkalmat, ha azokat bővebben ismertetném. Éppen azért, még azon feltűnő körülmény indokolásába sem kívánok bővebben ereszkedni, mi okozta a bevételek és kiadások köztt szembeötlő nagy hiányt, az 51.000.000 különbséget; mert ezen számadatokból látjuk, hogy az általunk leg­kevésbbé sem óhajtott, nem keresett, de a nagy világesemények által ránkzúdított rendkívüli közösügyi kiadások, több, mint 32 milliót vettek igénybe és az 1875. és 1876. évi, a monarchia másik felével való közös leszámolásoknál 1875. és 1876-ra szintén póífízetéseket kellett utólag kiegyenlíteni. E tények részletesebb ismertetését és hosszabb magyarázguíását ezúttal talán azért is feleslegesnek tarthatom, mert a hiánynak ekkora voltáról nem csupán a jelen zárszámadás­ból méltóztatott meggyőződni a t. ház, hanem az illető kiadások szükséges volta, a költség­vetési és az azzal kapcsolatos törvényeknek megszavazásakor a pénzügyi bizottság jelentései­nek tárgyalása alkalmával, kellőleg még volt vitatva. Ezekhez legfeljebb csak annyit adhatok most még, hogy 1878-ban a költségvetési- és az azzal kapcsolatos törvényekben a hiány 50.558,290 frt 74 krral volt előirányozva, holott ez a zárszámadási bizottság adatai szerint 51.519,081 frt 317* kr., minélfogva a remélt és a tényleges összegek köztt nem több, mint 960,790 frt 577a kr. különbözet mutatkozik. Ezek után csak azt vagyok bátor megjegyezni, ' hogy a ministertanács az állami számszék által beterjesztett zárszámadások egyes tételeinek el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom