Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-259
152 2ö9- országos ülés május 8. 1880. dőkül kijelölt tárgyak valamelyike a házban való tárgyalásra elkészült, ez a törvényjavaslat megszakittatik és az vétetik fel; továbbá, hogy e törvényjavaslat miatt június első hetén túl az országgyűlés tartama meghosszabbíttatni nem fog. Elismerem ezen törvényjavaslat fontosságát; elismerem, hogy elég régen forog ez a közvélemény előtt arra, hogy iránta mindenki tájékozva lehessen; de ismétlem, mindezek daczára csak azon egyenes feltétel mellett kérem a napirendre tűzést kimondani, hogy, ha az okvetetlenül elvégzendőküí kijelölt tárgyak közül tárgyalható van, ezen törvényjavadat tárgyalása minden stádiumában megözakittassék és miatta az országgyűlés tartama a mindenki által óhajtott időponton, június első hetén túl meg ne hoszszabbittassék. A máskép való kitűzést úgy, hogy okvetetlenül elvégzendőnek jelentessék ki, nem tartanám czélszerünek, mert a mint a ház hangulatát látom, meg vagyok róla győződve, hogy még augusztus hónapja is itt fogna találni bennünket, a mit pedig lehetetlennek kell kijelentenem. Még egy kérdésre kivánok nyilatkozni és ez az, hogy arra kérem a t. házat, hogy az osztályokhoz utasítást ne méltóztassék elhatározni, mert az ilynemű törvényjavaslatnál az az eljárás, hogy a szakbizottság által megállapított szöveg 9 osztályban kilenczfelé tárgyaltassék, nem volna gyakorlati. (Helyeslés) Zay Adolf: T. ház! Szorosan a szőnyegen forgó kérdéshez kivánok szólani és nem szándékozom abba a hibába esni, a melybe Molnár Aladár képviselőtársam nemes buzgóságában bele esett, azt hivén, hogy a mit óhajt, az már a háznak szabálya. A felfogásnak ilyen magaslatán nem állván, csak ahhoz a kérdéshez kivánok szólani, hogy e törvényjavaslat az osztályokhoz utasittassék-e, vagy nem ? A ministereluök ur azt monda, hogy a törvényjavaslat a szakbizottságban tüzetesen meg lett vitatva. Kénytelen vagyok constatálni ezzel szemben, hogy a megvitatás igen szűk körben történt. Nem a bizottság látkörét, hanem a bizottsági tagok számát kivánom ezzel jelezni. Méltóztatnak tudai, hogy a közoktatási bizottság 15 tagból áll, a kik közül csak 8-an, 7-en, 6-an, vagy 5-en jelentek meg a tárgyalásnál. Az pedig t. ház, lehetetlen, hogy egy 6, 7, vagy legfölebb 8 tagból álló bizottság által egy, a nemzetnek minden rétegét érintő javaslat kellőleg tárgyaltassék, mivel az ily tárgyalás mindig az egyoldalúság jellegét fogja viselni. T. ház! Szó volt ma arról is, hogy ez a törvényjavaslat az osztályokhoz utasittatik, akkor félni lehet attól, hogy csak az őszkor fog tárgyaltatni. Én ebben bajt nem látok, ellenkezőleg éppen azoknak, kik azt akarják, hogy a közoktatási törvény által megnyugtassanak az érdekelt felek, éppen azoknak kell követelniök, hogy a méltányosság és igazság alapján hozassék meg ezen törvény. Azt pedig merném állítani egész határozottsággal, ha ezen törvény így lélekszakadva, hogy ne mondjam lóhalálában keresztül haj tátik e házban, a mint azt a tervező képviselő urak óhajtják, akkor külsőleg törvény fog ugyan belőle válni, de a legitimitás, loyalitás jellegét nem igen fogja magán viselni. Tehát éppen azért, hogy megnyugtassanak az illetők, kiknek szerzett jogait ezen törvény sérteni fogja, alkalmat kell adui, hogy magukat tájékozhassák; épp azért kívánatos, hogy a törvényjavaslat az osztályokhoz utasittassék, ott az egyes képviselők nyilatkozhatnak és az érdekelt felek is időt fognak nyerni, hogy törvényes óhajaiknak kifejezést adhassanak. A szakminister ur ezzel szemben azt mondotta, hogy ezen javaslat már régen van a nyilvánosság előtt. Ennek azonban egész tisztelettel ellesi kell mondanom: azon javaslat, mely a házban tárgyaltatik, a közoktatási bizottság szövegezése, nem volt a közönség előtt s a minister ur nem fog ellentmondani, ha azt állítom, hogy a közoktatási, bizottság szerkezete kevésbé liberális, sőt reaetionáriusabb, mint maga a törvényjavaslat. E szerint már ezért is alkalmat kell nyújtani a közönségnek, hogy tájékoztassék. Elnök: T. ház! A házszabályok értelmében, midőn az a kérdés felvettetik, hogy valamely javaslat az osztályokhoz utasittassék, vagy nem, két ellenkező nézetben lévő szóuok felszólalása után, a ház egyszerű szavazással dönt a kérdés fölött. Ennek következtében, miután két képviselő ur szólott az osztályokhoz utasítás kérdésében, azt hiszem, most már elérkezett az idő, hogy ezen kérdés felett egyszerű szavazással döntessék. Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen kérdést eldönteni és azután az ülés végén méltóztassék a napirend iránt határozni, mint az tegnap ki volt jelentve. (Felkiáltások: Most!) Most erről beszélni és az ülés végén ismét szólani róla, talán kétszeres fáradtság volna. (Helyeslés.) A mi a napirendet illeti, nézetem szerint nemcsak az iránt kellene határozni, hogy a jövő ülésre mit vegyünk föl, de miután a pünkösdi szünetek is közelednek, a jövő hét teendőiről is kellene beszélni. — Ezen kérdésfelett, vagy az ülés végén, vagy ha méltóztatik ugy kívánni, mindjárt most kellene tanácskozni, de elkülönítve az osztályokhoz való utasítás iránt megejtendő szavazástól.