Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

136 257. országos ülós május 5. 1880. arra. hogy azokat érzelmeink szeriot, vagy hogy tovább menjek, a közvélemény hatása és pressiója alatt döntsük el. A vasúti kérdések megoldásánál nemcsak objectiv gondolkodnunk és számítanunk kell, hanem meg kell hallgatnunk mindazoknak véleményét, a kik jogosítva vannak ily kérdésekhez hozzászólani és a közügy érdekében hozzá szólani akarnak. (Halljuk!) Én azt hiszem, hogy a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál talán mégis felesleges volt azt a kérdést taglalni, mi lenne előnyösebb, a budapest-zimonyi összeköttetés-e, vagy esetleg a kikindai, vagy szegedi, vagy nem tudom miféle más osztrák államvasút! állomási összeköttetés. Felesleges volt ez azért, mert helyesen jegyezte meg György Endre t. képviselőtársam, hogy ezen szerződésben fenn van tartva a kormánynak mindkét módozat és igy kezei nincsenek megkötve arra nézve, hogy az összeköttetést közvetlen Budapesttől eszközöltesse Belgrádig, vagy egy másik irányban. Miután azonban e kérdés itt mégis fölvettetett és oly nyilatkozatok történtek, melyek talán félreértésekre is adhatnak alkalmat azok irányában, a kik bizonyos körülmények köztt más véleményben lehetnek, mint a mely esetleg e ház többségénél is uralkodik •— és miután nyílt in ki kell mondanom, hogy én is azok közé tartozom — szükségesnek találtam e kérdésre röviden szintén reflectáliii. Igenis képzelek és tudok esetet, melyben a csatlakozás az osztrák államvasutnak adatnék meg. Nem mondom ezzel azt, hogy a budapestzimonyi egyenes összeköttetés ez által ne létesíttessék. Ez nézetem szerint minden esetben létesíttetni fog, még az esetben is, ha az osztrák államvasút a szerbiai csatlakozását elnyerné. Létesíttetni fog azért, meri a magyar állam érdekében van, hogy az esetben is, ha az osztrák államvasutnak kedvezményeket ad, e vasúttal szemben bizonyos eszközökkel rendelkezzék. Feltételezhető tehát azon eset, hogy az osztrák államvasutnak megadhatjuk a csatlakozást, de csak akkor, ha képes bebizonyítani, hogy tudja és hajlandó is az ország érdekeit szolgálni. S erre van mód és eszköz. Nézetem szerint a kormánynak, igenis, legfőbb gondoskodása tárgyát kell képezni, hogy ezen nagy társulatot, ezen jelentékeny nagy tőkét képviselő társulatot, előbbutóbb az ország szolgálatára megnyerje és az ország érdekeivel egybevágó működésre szorítsa, vagy szerződés útján kötelezze. Ha ezen szerződ ;s lehetséges egy oly összeköttetés engedélyezése által, mely az osztrák államvasutnak nagy érdekében fekszik, ha lehetséges ezen társulatot, mely több 100 milliónyi tőkét képvisel, az ország érdekeinek és rendelkezésének megnyerni, akkor lehetséges és indokolt azon eset is, hogy e társulatnak megadjuk a szerbiai csatlakozást. De tovább megyek. Ily föltételek mellett, de csakis ily feltételek mellett, nemcsak ezen csatlakozást engedélyezném az osztrák államvasut-társulatnak, hanem minden eszközzel oda hatnék, hogy a szerbiai vasutakat is ez a társulat építse ki és nyerje el. A dolog érdemére nézve azonban másik észrevételem is van s engedje meg a t. ház, hogy ezt rövid; n megtehessem. Már magában a közgazdasági bizottság jelentésében meg van mondva az, hogy ez oly szerződés, melyen változtatni nem lehet. Az előttem szólott igen t. pénzügyminister ur, Ráth képviselőtársam felszólalására hasonlóan megjegyezte, hogy ezen szerződésen még csak stylaris változásokat sem lehet tenni, még azt sem, hogy 2—3 szóból álló kifejezést megváltoztassunk, nem azért, mert ez nemzetközi szerződés. Említette továbbá a t. pénzügyminister ur azt is, hogy e háznak, a törvényhozásnak lesz módja határozni ezen vasúti összeköttetés iránt, mikor a budapest-zimonyi vasúti összeköttetés létesítéséről lesz szó. Kérdem én, vájjon ily kérdésekben nincs joga a törvényhozásnak határozni? Nemzetközi kérdésekben nem működik közre a törvényhozás. Pedig mindazon eljárásból, mely nálunk e tekintetben követtetik, azt látom, hogy ily kérdésekben nem a törvényhozás intézkedik. Legyen szabad azon kérdést tennem, hogy hát mikor foglalkozott a ház ezen szőnyegen foro-ó kérdés részleteivel, mikor nvilatkozhatott és intézkedhetett ezekben érdemileg? Én ezen időt nem ismerem és ily czéit követő eljárást egyáltalában nem tapasztaltam. Ellenkezőleg csak azt látjuk, hogy a ház elé hoznak nemzetközi szerződéseket, idegen államokkal kötőit szerződéseket csak azért, hogy vagy elfogadjuk, vagy elvessük. Már pedig a kérdésnek ezen megoldása nem lehet helyes. A törvényhozásnak és a törvényhozáson kívüli köröknek is alkalmat kell nyújtani egy alkotmánj^os államban a nyilatkozhatásra, mielőtt ily fontos nemzetközi szerződések beterjesztetnek ; alkalmat kell adni arra is. hogy minden arra hivatott tényező a maga felfogását ily fontos ügyleteknél lehetőleg- érvényre juttassa. De nem c»ak a házon kivül álló illető elemeknek nincs módjuk befolyást gyakorolni az ily ügyek elintézésére, de a ház tagjainak sem. A ház bizottsága csak akkor kapja a törvényjavaslatot tárgyalása alá, mikor már nem lehet azon változtatni, mikor már csak azon választás lehetséges, hogy vagy el kell vetni s ha elvettetik, bizal-