Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

136 257. országos ülós május 5. 1880. arra. hogy azokat érzelmeink szeriot, vagy hogy tovább menjek, a közvélemény hatása és pressiója alatt döntsük el. A vasúti kérdések megoldásánál nemcsak objectiv gondolkodnunk és számítanunk kell, hanem meg kell hallgatnunk mindazoknak véle­ményét, a kik jogosítva vannak ily kérdésekhez hozzászólani és a közügy érdekében hozzá szólani akarnak. (Halljuk!) Én azt hiszem, hogy a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál talán mégis felesleges volt azt a kérdést taglalni, mi lenne előnyösebb, a buda­pest-zimonyi összeköttetés-e, vagy esetleg a kikindai, vagy szegedi, vagy nem tudom miféle más osztrák államvasút! állomási összeköttetés. Felesleges volt ez azért, mert helyesen jegyezte meg György Endre t. képviselőtársam, hogy ezen szerződésben fenn van tartva a kormánynak mindkét módozat és igy kezei nincsenek meg­kötve arra nézve, hogy az összeköttetést közvet­len Budapesttől eszközöltesse Belgrádig, vagy egy másik irányban. Miután azonban e kérdés itt mégis fölvet­tetett és oly nyilatkozatok történtek, melyek talán félreértésekre is adhatnak alkalmat azok irányában, a kik bizonyos körülmények köztt más véleményben lehetnek, mint a mely esetleg e ház többségénél is uralkodik •— és miután nyílt in ki kell mondanom, hogy én is azok közé tartozom — szükségesnek találtam e kér­désre röviden szintén reflectáliii. Igenis képzelek és tudok esetet, melyben a csatlakozás az osztrák államvasutnak adatnék meg. Nem mondom ezzel azt, hogy a budapest­zimonyi egyenes összeköttetés ez által ne létesít­tessék. Ez nézetem szerint minden esetben létesít­tetni fog, még az esetben is, ha az osztrák állam­vasút a szerbiai csatlakozását elnyerné. Létesít­tetni fog azért, meri a magyar állam érdekében van, hogy az esetben is, ha az osztrák állam­vasutnak kedvezményeket ad, e vasúttal szemben bizonyos eszközökkel rendelkezzék. Feltételezhető tehát azon eset, hogy az osztrák államvasutnak megadhatjuk a csatlakozást, de csak akkor, ha képes bebizonyítani, hogy tudja és hajlandó is az ország érdekeit szolgálni. S erre van mód és eszköz. Nézetem szerint a kormánynak, igenis, legfőbb gondoskodása tárgyát kell képezni, hogy ezen nagy társulatot, ezen jelentékeny nagy tőkét képviselő társulatot, előbb­utóbb az ország szolgálatára megnyerje és az ország érdekeivel egybevágó működésre szorítsa, vagy szerződés útján kötelezze. Ha ezen szerző­d ;s lehetséges egy oly összeköttetés engedélye­zése által, mely az osztrák államvasutnak nagy érdekében fekszik, ha lehetséges ezen társulatot, mely több 100 milliónyi tőkét képvisel, az ország érdekeinek és rendelkezésének megnyerni, akkor lehetséges és indokolt azon eset is, hogy e társulatnak megadjuk a szerbiai csatlakozást. De tovább megyek. Ily föltételek mellett, de csakis ily feltételek mellett, nemcsak ezen csatlakozást engedélyezném az osztrák állam­vasut-társulatnak, hanem minden eszközzel oda hatnék, hogy a szerbiai vasutakat is ez a társulat építse ki és nyerje el. A dolog érdemére nézve azonban másik észrevételem is van s engedje meg a t. ház, hogy ezt rövid; n megtehessem. Már magában a közgazdasági bizottság jelentésében meg van mondva az, hogy ez oly szerződés, melyen változ­tatni nem lehet. Az előttem szólott igen t. pénzügyminister ur, Ráth képviselőtársam felszólalására hasonlóan megjegyezte, hogy ezen szerződésen még csak stylaris változásokat sem lehet tenni, még azt sem, hogy 2—3 szóból álló kifejezést megváltoz­tassunk, nem azért, mert ez nemzetközi szerző­dés. Említette továbbá a t. pénzügyminister ur azt is, hogy e háznak, a törvényhozásnak lesz módja határozni ezen vasúti összeköttetés iránt, mikor a budapest-zimonyi vasúti összeköttetés létesítéséről lesz szó. Kérdem én, vájjon ily kérdésekben nincs joga a törvényhozásnak határozni? Nemzetközi kérdésekben nem működik közre a törvényhozás. Pedig mindazon eljárásból, mely nálunk e tekin­tetben követtetik, azt látom, hogy ily kérdések­ben nem a törvényhozás intézkedik. Legyen szabad azon kérdést tennem, hogy hát mikor foglalkozott a ház ezen szőnyegen foro-ó kérdés részleteivel, mikor nvilatkozhatott és intézkedhetett ezekben érdemileg? Én ezen időt nem ismerem és ily czéit követő eljárást egyáltalában nem tapasztaltam. Ellenkezőleg csak azt látjuk, hogy a ház elé hoznak nemzet­közi szerződéseket, idegen államokkal kötőit szerződéseket csak azért, hogy vagy elfogadjuk, vagy elvessük. Már pedig a kérdésnek ezen megoldása nem lehet helyes. A törvényhozásnak és a törvényhozáson kívüli köröknek is alkalmat kell nyújtani egy alkotmánj^os államban a nyilatkozhatásra, mielőtt ily fontos nemzetközi szerződések beterjesztetnek ; alkalmat kell adni arra is. hogy minden arra hivatott tényező a maga felfogását ily fontos ügyleteknél lehetőleg- érvényre juttassa. De nem c»ak a házon kivül álló illető elemeknek nincs módjuk befolyást gyakorolni az ily ügyek elinté­zésére, de a ház tagjainak sem. A ház bizott­sága csak akkor kapja a törvényjavaslatot tár­gyalása alá, mikor már nem lehet azon változ­tatni, mikor már csak azon választás lehetséges, hogy vagy el kell vetni s ha elvettetik, bizal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom