Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

257. országos ülés május 5. 1S80. 135 raegakaszija és lehetetlenné teszi, hogy a jelen ülésszak alatt a budapest-zimonyi vasút kiépit­tetése elhatároztassák, — akkor már azok, a kik a közforgalom érdekében Magyarország köz­véleménye ellenében, előbbre valóuak tartják azon vonalat, melyet már a törvény és a nemzetközi szerződés kötelességévé tesz a kormánynak, váj­jon nem lesz-e nekik előnyük és nem lesz-e kivivé az, a miről a kormány is biztosít bennün­ket, hogy nem akarja annak kiépítését, de mert még sem egyez bele, hogy ez együttesen tárgyaltas­sék, a mi aggadalmainkat el nem oszlatja. Éa is vártam azt, a mit Irányi Dániel t. képviselő­társam mondott, vajha a közlekedési minister nyilatkozott volna és én remélem, hogy utánam nyilatkozni fog a minister ur is, vajha nyilat­kozott volna az iránt, miként a legsürgősebb tár­gyak között jelentette már a minister ur a bu­dapest-zimonyi vasút kiépítésének óhajtását. De ne csak a végeit nyilatkozzék, hogy azt okvet­lenül akarja, hogy az országgyűlés ülésszaka ne fejeztessék be addig, mig ezen törvényjavaslat nem csak tárgyalva, de egyúttal akképen elvé­gezve nem lesz, hogy az törvénynyé váljék; de nyilatkozzék az iránt is, hogy semmi esetre sem fogja a kormány megengedni azt, hogy a Budapestről Zimonyba való egyenes összeköttetés meggátol­tassák ezen szerződés által és hogy e helyett, a Kikindáról kiinduló vonal létesíttessék. Es ezen megnyugtatása a t. kormánynak nagyobb hatással lenne mindnyájunkra; de mert tudjuk, hogy maga a sajtó egy része is — pél­dául én ugy emlékezem reá, hogy az igen elter­jedt „Pester Lloyd" nevű német lap — azon irányt pártolja, a mely iránynak azon pénz­csoportozat hódol, mely Magyarországot majd­nem fogva tartja, ugy hogy hozzá kénytelen minden pénzügyben fordulni (Ugy van! a szélső balon) és a mely egyúttal kegyeli az osztrák államvasutat. Hát igenis, vannak ez országban, xudom a sajtóban is és máshol is, a kik a budapest-zimonyi vasutat azon meggyőződésük szerint, hogy az nem felel meg az ország kívánal­mainak, másfelé óhajtanák terelni ; (Ugy van! a szélső balfelnl) tehát, mert ez aggodalmam elosz­latva nincs és mert ez aggodalmamat részint a pénzügyminister ur nyilatkozata, részint a közle­kedési minister ur hallgatása, részint György Endre t. képviselőtársamnak határozott, nyilt — és ezért köszönettel tartozom neki —• felszólalása nemhogy eloszlatta, hanem inkább gyarapította: csatlakozom Mocsáry képviselőtársam határozati javaslatához. (Elénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) György Endre: Bocsánatot kérek, én csak azt állítottam, hogy igen jelentékeny forgalmi politikai consideratiók vannak előttem, melyeknél fogva a kikincla-pancsovai vonalnak a magam részéről bizonyos ellenszolgálatok mellett, elsőbb­séget adok a pest-zimonyi egyenes vonallal szem­ben; de hozzá tettem, hogy a pénzügyi szem­pont az, mely e tekintetben lesz reám nézve döntő. Ez nem egészen ugyanaz, mint a mit előttem szólott t. barátom velem mondat. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedés­ügyi minister: Me-gvallom, t. ház, azon hitben voltam, hogy az igen t. pénzügymuiister ur nyilatkozata megnyugtatólag fog hatni azon t. képviselő urakra, kik aggodalmakat tápláltak s azoknak a folyamatban lévő tírgyalás alkal­mával kifejezést adtak. Annál inkább reméltem ezt, mert hisz maga Mocsáry Lajos t. képviselő ur is kijelentette, hogy csupán aggodalom az, a mi őt határozati javaslata benyújtására ösztö­nözte s hogy a szerződésre, annak érdemére nem tesz kifogást. S engedje a t. képviselő ur öröm­mel constatáínom, hogy nem a kormány iránti bizalmatlanság indította javaslatának benyújtásira, hanem csupán és tisztán azon hazafias aggodalom, melynek beszédében kifejezést adott. Mivel azonban ugy látom, hogy vannak a t. képviselő urak között, kik az igen t, pénzügy­minister ur kijelentése által nem érzik magokat teljesen megnyugtatva, a mint hogy Madarász József képviselő ur újabban kifejezte aggodal­mait s mivel e képviselő ur egyenesen a közle­kedési ministertől kivánt nyilatkozatot: engedje meg a t. ház, kijelentenem, (Halljuk! Halljuk!) hogy részemről, a kormány részéről, nem csak előterjesztése szándékoltatik azon törvényjavaslat­nak, mely a Duna balparján Budapestet Zimony­nyal összekötő új vonal létesítését ezéloiza, hanem igenis óhajtjuk, hogy a képviselőház ezen törvényjavaslatot még ezen ülésszak alatt el­intézze, ugy hogy még most törvényerőre emel­kedhessek. (Élénk tetszés.) A második kérdésre, hogy vájjon a közle­kedési minister megengedi-e, hogy a budapest­zimonyi balparti egyenes összeköttetés meggátol­tassák a kikindai, vagy szegedi összeköttetés által: részemről egész határozottsággal kijelentem a t. ház előtt, (Halljuk! Halljuk!) hogy nekem ez nem szándékom és hogy nem óhajtom, nem kí­vánom, nem akarom, (Helyeslés több oldalról) hogy a budapest-zimonyi egyenes összeköttetés a balparton a kikindai, vagy szegedi csatlakozás által meggátoltassák. (Élénk helyeslés több ohlalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék a--on hat t­rozati javaslatot, melyet Mocsáry Lajos t. bará­tom benyújtott elvetni és a törvényjavaslatot el­fogadni. (Élénk helyeslés több oldalról) Boros Benő: T. ház! Nem szeretném, ha a t. ház hasonló kérdések tárgyalásánál magát talán bizonyos érzelmek, vagy hogy ugy mond­jam, szenvedélyek által vezettetné. A vasúti kérdések legkevésbé alkalmasak

Next

/
Oldalképek
Tartalom