Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

257. országos ülés májns 5. 18S0. J29 tik, a pótlás utána fog szavazás alá bocsáttatni. (Helyeslés.) Mielőtt feltenném a kérdést, fel íog olvastatni Zay képviselő ur módosítványa. Antal Gyula jegyző (olvassa Zay Adolf módosítványái). Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 3. §-t a bizot'ság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Méltóztassanak felállani azok, a kik Zay képviselő ur módosítványát elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Antal Gyula jegyző' (olvassa a 4. §-t). Elnök : Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. E szerint a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyalva lévén, harmadszori megszavazás végett a legközelebbi ülésre tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya, a közgazdasági bizottság jelentése, .a szerb fpjp

.rlplemséggel 1880. ápril _ ^é^kötö^ vasúti egjezföényrol^zoTő^Fől^ényjavaslat tárgyában. Méltóztatnak kiváTfní;""hogy a Jelentés felölvastassék ? (Nem!) A jelentés felolvasottnak vétetik. Az első szó az előadót illeti. Peresei László előadó: Tagadhatatlan, t. ház! hogy a tárg}

7

alás alatt levő nemzetközi szerződés nemzetünkre nézve nagy fontossággal bir, hogy az pénzügyeinkre és közgazdasági viszonyainkra kiváló hatással és befolyással lesz*, mert, midőn az egyezményben megállapított vasutvonalok kiépítése folytán egy új és kedvező ut nyilik számunkra, a kelet legfontosabb két tengeri pontja, Saloniki és Konstantinápoly felé, midőn közvetlen összeköttetésbe jutunk a Balkán félsziget tartományaival, akkor egy oly háládatos és kedvező alkalom kínálkozik közgazdászat! működésünk kifejtésére, mely, hogy kereskedelmünk és iparunk érdekében előnynyel kihasználtassák, egyedül nemzetünk életrevalóságától, tevékenységétől és vállalkozási bátorságától fog függni. A szerződésben kijelölt vasutvonalok iránya és csatlakozási pontjai, nenikíiiönben azon megállapodások, melyek a viteldíjak, a szállítás és forgalom könnyítésére irányozvák, alkalmasak arra, hogy kereskedelmünknek erős lendületet adva, annak emelését és terjesztését eszközöljék. De kiváló hatása lesz az egyezménynek hazai iparunkra is. ürömmel és megelégedéssel tapasztaljuk, t. ház! főkép az újabb időben azon törekvést és általános mozgalmat, mely hazai iparunk létesítését és emelését tűzte ki czéljául és ha daczára a mutatkozó buzgalomnak, nem látjuk a sikert, az eredményeket, melvek hazánk érdekeire nézve kívánatosak, melyek a nemzet osztatlan vágyát és óhaját képezik : ennek okát főkép azon körülményben vélem feltalálni, hogy iparunk terjeszthetése és versenyképessége, mindeddig korlátolt térre van szorítva és igy hiányzik az KÉP VE. NAPLÓ 1878 — 81. XIII. KÖTET. ösztön, az inger, mely felébreszsze azon individuális hajlamot és vállalkozási kedvet és bizalmat, mely nélkül általában majd minden közgazdasági működésnek, de főkép az iparnak nagyobb mérvű fejlesztése alig képzelhető. Midőn tehát alkalmunk lesz behatolni a keleti tartományokba, alkalmunk lesz elfoglalni azon tért, melyre sajátságos viszonyainknál fogva iparunkkal utalva vagyunk, midőn kitágul előttünk a működési kör; akkor teljesen jogosult a feltevés és remény, hogy az a vállalkozásnak is is erős lendületet fog adni és iparunk körüli törekvésünk is nagyobb sikert és eredményeket fognak feltüntetni; és ezt annál inkább is reményi hetjük, mert meggyőződhettünk arról, miszerint daczára a csak részbeni összeköttetésünknek, számos iparczikkünk a dunai tartományokban már jelenleg is nagy hódításokat tett, bizonyos domináló helyzetet foglal el. Ezek azon általános szempontok, melyekből kiindulva, megítélni vélem a jelen egyezményt; és miután a közlekedésügyi bizottság kimerítő jelentése folytán felmentve érzem magamat attól, hogy ezt részletesen is indokoljam, nem akarván a ház türelmével visszaélni, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot és annak tárgyát képező nemzetközi szerződést és zárjegyzokönyvet, általánosságban és részleteikben váltotozatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mocsáry Lajos: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetőleg az abban beczikkelyezendő szerződés ellen, annak érdemét illetőleg, nekem kifogásom nincs, sőt kijelentem ezúttal, hogy örvendetes, hogy a szerb conventió annyi vajúdás és huza-vona után után végre-valahára létrejött és teljesen osztozom azon nézetekben, melyeket az imént a t. előadó ur épp megemlíteni méltóztatott, miszerint ezen szerb vasúti csatlakozás 3étrejövételéből okvetlenül várhatjuk Kelettel való forgalmunk nevezetes mérvben való fokozását; és ebből Magyarországra is, — habár nem oly mérvben, mint Ausztriára, —• mindenesetre jó eredmény fog származni. Vau azonban mindamellett is, t. ház, ezen szerződésnek egy ré,-,ze, mely előttem aggályos s mely nagy mértékben képes fokozni bizonyos, az országban már eddig is létezett és általánosan elterjedt aggodalmakat, értem a szerződés második czikkét, a melyben ki van mondva, hogy a magy. kir. kormány Budapesttől Zimonyon át, a magyar-szerb határig, Belgrádnál összeköttetést fog létesíttetni, fenntartván magának azon jogot, hogy ezen összeköttetés', akár egy Budapesttől kiinduló új vonal, akár pedig a már létező vasutakhoz való csatlakozás által eszközöltesse. És erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy, megvallom, feleslegesnek tartom azt, hogy a magyar kormány a maga részere 17