Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-257
128 257. or$zágth> Mes m jas 5. 1#80, Knöpler Vilmos: Tisztelt ház! Nem tudom bámulatomat eléggé kifejezni, hogy midőn arról van szó, hogy Magyarország határait kellőleg megóvhassuk az Oláhorszagban uralgó marhavész ellen, akkor itt nem erről vau szó, hanem ezen ügy háttérbe tolatik és a gyáriparnak a határszélén való érdekeit hozzák előtérbe. Én azonban azt kérdezem, hogy mi helyesebb: az-e, ha a marhavésznek búlyukakat teremtünk a marhák bőiéinek összehalmozása által, melyek egyes czégeknél ezrével vannak felhalmozva, vagy pedig, ha elégséges óvóintézkedéseket teszünk és azokat szigorral fenntartjuk, hogy azon bőrök inkább künnmarüdjanak. semhogy a marhavész ide bebozassék. Azért is fel kell szólalnom, mert közvetlen tan uja voltam 1879-ben, Bnkuresíből visszajövet, Plojestben annak, hogy egvetlen egy nagy ezégnél 48,000 darab bőrt halmoztak össze, melyek Brassó és a székely föld néhány városai számára már ki voltak alkudva és melyekről meggyőződtem, hogy nagyobbrészt marhavészben elhullott állatoknak néhány krajczáron megvásárolt bőrei voltak. Az elhullott állatokat ott nem ássák el, a mezőn midernitt lehet hullákat látni, a bőröket pedig összevásárolják, megszárítják és ha lehet, egyenesen hozzák be, ha nem lehet, becsempészik nyáron át a havasokon keresztül. Nem lehet e tekintetben elegendő óvintézkedéseket tenni, mert tény, hogy az állati bőrök, ha be is sózzák, ha egy kis hamuval, vagy mészszel be is hintik, tökéletesen fertőtlenítve nincsenek, mindaddig, míg ki nincsenek dolgozva. Tessék a gyártulajdonosoknak, vagy iparosoknak, a kik Oíálíországból marhavészben elhullott állatok bőreit akarják behozni, oda bemenni s ott kidolgoztatni a bőröket s kidolgozott állapotban hozni be a feríőztelenített bőrt, Víl 8T gy a PJ nt- Ha pedig a marhavész ellen eddig fennállott törvények és rendeletek megengedik azt, hogy nagy felügyelet mellett, még ki nem dolgozott állapoihan hozassanak és be a Brassónál felállítandó depositoriumokban, vagy gyárakban fertőztelenittessenek, az ellen nincs kifogásom. Csak azért voltam bátor felszólalni, mert itt, úgy látszik, egy nagy érdeket, egy kisebb érdek javára akarnak háttérbe szorítani. Fel kívánom tehát hívni a t. ház figyelmét, hogy ne engedjünk a marhavésznek buvólyukakat, melyeken a marhavész elterjedhet. (Helyeslés jobbfelol.) Mo>t hála istennek Magyarország szarvasmarha állománya meg van óva a marhavésztől. Szarvasmar; a állományunk úgyis kicsi és azért azt minden áron ápolni, szaporítani kell. Ne engedjünk tehát nyilt kaput a marhavésznek. (Helyeslés a jobboldalon.) Én a törvényjavaslatot úgy, a. mint van, elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feíjegyezre, a viiát berekesztem. B* Kemény Gábor, földm.-, ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! Csak pár szót kívánok szólni Zay képviselő ur módosítványához. A mint látom, ezen módosítvány a brassóiak érdekében van téve, a mit egyébiránt nem veszek rósz néven a legkevésbé sem s különösen a t. képviselő urnái nem, a ki azon környéket képviseli. De magára Brassóra nézve is én ezt, vagy alkalmazhatatlannak, vagy az alkalmazásban rendkívül sok visszaéléssel fenyegetőnek tartom. A t. képviselő ur épp ugy tudja, mint én, hogy Brassóban nem 3, vagy 4 gyár van, mely gyapjúból po ztót készít, hanem 10-nél is több van. Csak három-uégy olyan gyár van, melyek tökéletesen el vannak zárva, fallal vannak körülvéve. Ezeket magukat, mint olyanokat kijelölni akarni és meghúzni a határt, hogy ezek csak kézmüiparosok és hogy amott kezdődik a gyár, nem igen lehet, mert egyik sem igen nagy. A törvény igenis ad alkalmat a kormánynak, a mint a t. előadó ur is említette, hogy bizonyos előnyöket nyújtson az olyan gyapjúmosódáknak, nagyobb gj'áraknak, melyek nem óhajtják a mosott gyapjút más gyapjúmosógyárral feldolgoztatni. Mert vannak olyanok a brassói kézművesek és gyárosok köztt, a kik jobban szeretik saját gyárukat felhasználni s azoknak van rendes gyapjúmosójuk. Ezekkel nincs baj. De Brassóban a gyárak legnagyobb részt nincsenek úgy körülvéve és elzárva és nincs rendes mosodájuk, hogy teljes biztossággal azt mondhatná az ember: vigyétek el, nem lesz baj, nem ragad el másra. Arról nincs szó, a mit Ugron képviselő ur mondott, hogy meleg vizzel, vagy gőzzel való mosás követeltetett volna. A Hosszúfalú és Brassó köztt fölállított több mosodában friss folyó vizzel mossák a gyapjút. Ojtozban is van ilyen mosoda. Az ördög nem oly fekete, mint a minőnek festik. A kormány minden lehetőt megtesz a könnyítésre. Különben is az újabban jött kedvező külföldi tudósítások indokolttá teszik a könnyítést. A marhavész határainktói mindinkább hátrább vonul és igy lassankint a könnyítések meg fognak tétetni. Ne méltóztassanak tehát lehetetlenné tenni ezen elvi intézkedés megváltoztatása által a kellő szigor alkalmazását a vész idejére. (Helyeslés.) Kérem a t, házat, méltóztassék a módosítványt mellőzni és az eredeti szöveget elfogadni. Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. A 3. §. ellenében módosítvány nem adatott be, hanem csak pótlás. Ha tehát a §. elfogadta-
