Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

120 257. országos ülés május 5. 1880. hogy méitóztatik-e magát most is küldöttségileg képviseltetni ? En a magam részéről bátor volnék azt indítványozni, hogy méltóztassék elhatározni, hogy a ház a képviseltetés czéljából egy nem uagy számú, talán hat tagból álló küldöttséget választ, vagy Lalán a legközelebbi ülésen az elnök által jelöltet ki. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni az indítványt ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Akkor egy hat tagból álló küldöttség lesz választandó. (Felkiállások: jelölje Id az elnök!) Ha méltóztatnak így kívánni, akkor bátor leszek a legközelebbi ülésben kijelölni a küldöttség tagjait. Következik a napirend további tárgya: a közgazdasági bizottság 419. sz. jelentése a fiumei kikötő Zichy-molóján tervezett egyik tárház építésére felveendő kölcsönről szóló 394. sz. törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik a t. ház kivánni, hogy a jelentés felolvastassák, vagy pedig méltóztatnak azt felolvasottnak tekinteni? (Felolvasottnak vesszük!) Ha méltóztatnak felolvasottnak tekinteni, akkor az általános tanácskozást megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Baross Gábor előadó: Csak röviden bátorkodom a törvényjavaslat tartalmát előadni. Ugyanis Fiume város forgalmának emelkedése következtében indíttatva érezte magát a kormány, hogy ismét egy tárház építését hozza javaslatba és pedig olyan feltételek mellett, melyek legalább egyelőre semmi terhelőt nem foglalnak magukban az államra nézve; ugyanis a törvényjavaslat szerint ezen tárház felépítésére összesen 80,000 frt erejéig kivan a kormány kölcsönt kötni és az erre vonatkozó felhatalmazást megnyerni. Ezen kölcsön folytán az építendő tárház jövedelme, már az eddig kötött szerződések értelmében biztosítja azon kamat és törlesztési hányadot, mely ezen 80,000 frtnyi összeg után évenkint fizetendő lenne. Tehát, t. ház, a mint egyfelől szükségesnek mutatkozott ezen tárház felépítése és örvendetes azon eredmény, mely Fiume forgalmának emelkedésétől várható; másfelől tekintettel arra, hogy tettleg semmi sem fogja terhelni az államot ezen kölcsönből és annak kamata és törlesztési hányadai fedeztetni magából fognak azon jövedelemből, melyet a tárház nyújt, a bizottság ezen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja és kéri a t. házat, hogy azt a részletes tárgyalás alapjául a bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, talán kimondhatom, hogy a ház ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja: Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). Elnök: A ezím ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat /., 2. és 3. %-ait, melyek észrevétel nélkül fogadtattak el.) Elnök : A törvényjavaslatot részleteiben is elfogadottnak nyilvánítom. A törvényjavaslat harmadszori felolvasása a legközelebbi ülésben fog megtörténni. Következik a közgazdasági bizottság jelentése „a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874: XX. törvényczikk kiegészítéséről" szóló 385 számú törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik kívánni, hogy a jelentés felolvastassák, vagy méltóztatik azt felolvasottnak tekinteni. (Felolvasottnak tekintjük). Ha méltóztatnak felolvasottnak tekinteni, akkor az első szó illeti a közgazdasági bizottság előadóját. Baross Gábor előadó: T. képviselőház! Azon törvényjavaslat, melyet a közgazdasági bizottság szerencsés volt a t. ház elé terjeszteni, eltér attól, melyet a t. kormány terjesztett elő, eltér attól egyes pontjaiban, de eltér abban is, hogy az 1874: XX. t. ez. módosítását is felvette rendelkezései közé. Engedje meg tehát nekem a t. ház, hogy ezt röviden indokoljam. Az 1874 : XX. t. ez. már magában is szigora intézkedéseket tartalmaz, a melyek alkalmasak arra, hogy hazánkat a marha-vész behurczolása ellen lehetőleg megóvja. Ennek daczára szükségessé vált most egy neme az intézkedésnek, mely a törvénynél magánál is szigorúbb; mert mia," a törvénv csak azon esetben ró intézkedési kötelezettséget az államra, midőn valamely államban a keleti marhavész már kiütött: ezen törvényjavaslat intentiója oda terjed, hogy általában és folytonosan alkalmaztassák határőrizet és biztosíttassák azon államokkal szemben, melyek, miután ott a marhavész gyakran uralkodik, hazánkat állandó vászszel fenyegetik. És már csak azon oknál fogva is, hogy a marhavész állandóan korlátoztassék, még akkor is, ha t. i. gyakoribb a marhavész és alkalmazhassa állandóan még akkor is, ha tettleg a marhavész azon országokban nem is uralkodik. Állategészségi szempontból ugyan mindenesetre igen óhajtandó intézkedés. A törvényjavaslat e részben azt javasolta, hogy ezen intézkedés 1882. január lén lépjen életbe. A bizottság azonban nem talált indokot arra, hogy az életbeléptetés ily hosszú időre elodáztassék s ennélfogva azt ajánlja, hogy az intézkedés már 1881. január 1-én lépjen életbe. De ugyanekkor a bizottság figyelembe vett, egy igen fontos faktor által a ház elé terjesztett