Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-256
96 2156. «rszítgo«, ülés máftis 4 !S80. nyugat-európai kikötők köztt rendes gőzhajózási összeköttetést fenntartó társaság segélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ráth Károly: T. ház! Fiume emelésének kérdése bizonyára legkevésbé alkalmas arra, hog3 r abból ellenzéki capitalist lehessen csinálni és nincs senki e házban, a ki Fiume érdekében pénzügyi viszonyainkhoz képest, nagyobb áldozatok meghozatalára is kész ne lenne. De éppen ezen nemzeti jelszóval szemben, azt hiszem, szükséges, hogy oly áldozatokat hozzunk, melyek jogosultak, oly áldozatokat, melyek ugy, a mint eddig meghozattak, jövőre is meghozhassák gyümölcsüket. És én, midőn egyetértek azokkal, a kik a 150,000 frtnyi segélyt Fiume forgalmának segélyezésére megszavazták már a költségvetés alkalmával; általában nem értek egyet azokkal, a kik ezen szerződést ugy, a mint előttünk van, a czélnak és azon áldozatoknak megfelelőnek tartják. Előre bocsátom, t. ház, azt is, hogy bármennyire is óhajtom, mint Eötvös Károly képviselőtársam, hogy magyar tengeri hajózási társaság létesíttessék: azt hiszem, hogy azon kérvény, a melyre ő utalt, nem elég komoly arra nézve, hogy akkor, midőn más társaság már meg van alakulva, amazzal szemben ennek ajánlata el ne fogadtassék. Igen szerettem volna, hogy a kérvény benyújtói, a magyar társaság alakítására nézve, bizonyos, garantiákat nyújtottak volna. Lehet a subventió reményében is társaságot alakítani, ngy, hogy ha a feltétel nem létesül, a társaság nem alakul meg. Ez volnn egyik kelléke a garantiänak. De a tekintetben kénytelen vagyok egyetérteni a minister úrral, hogy akkor, midőn csak az ajánlat tétetik arra, hogy majd alakítanak egy magyar társaságot, ily tág keretű ajánlattal szemben, a czélnak megmegfelelő és kellő biztosítékot nyújtó ajánlatot visszautasítani nem lehet. De éppen, mivel azon állásponton állok, engedje, meg a t. ház, hogy a szerződés egyes pontozataiból, azok után is, mik Wahrmann képviselő ur által felhozattak, röviden kimutatni iparkodjam, hogy ezen szerződés alapján, az állam által hozandó áldozatok igazolva nincsenek és hogy azon czélt elérni nem fogjuk, melyet a t. kormány ezen szerződés alapján elérni akar. Az mondatik, hogy ne várjuk egy magyar társulat alakulását, mert hiszen ott van alakuló felben egy nagy társulat, mely pénzügyi erő s szakértelem tekintetében, minden körülmények köztt felül fogja múlni a magyar társulatot, ha ugyan létesül is az. En a következő két pontra fektetem a súlyt. Először is a 17. §. szerint a társulat megalakul legkésőbb 1881. végóig. Legyen szabadat, minister urat kérdeznem, ha komolyan vétetik a társulat alakulása, ha áll az, bogy a pénzviszonyok az ilyen alakulásokra jelenleg a lehető legkedvezőbbek, mi ok indította a kormányt arra, hogy beleegyezzék, hogy ezen angol-magyar hajózási társulat ne azonnal alakuljon, midőn a 150,000 frt subventió meorszavaztatik, hanem 1881 végen. Megvallom, erre semmi néven nevezendő okot nem találok. Mert ha csakugyan hatalmas pénzerők azok, melyek az ügyet kezökben tartják, akkor egyáltalában nehézséggel nem járhat a társaságnak megalakulása azonnal s ez a közvélemények megnyugtatására is szolgálna. Mi fog lenni ezen társaság a szerződés értelmében, azt természetesen nem tudjuk, de mi azon minimum, a mire a társaság kötelezve van? Méltóztatnak látni, hogy az Adria magyargőzhaj ó-*ársaság, mindjárt az első évben saját tulajdonát képező, összesen legalább 4,000 tonnás 5 gőzhajót fog a szolgálatba bocsátani. Mikor? az első évben, mikor a részvénytársaság megalakul. Mikor alakul meg a szerződés értelmében? 1881 végén, vagyis 1882 elején. Tehát ezen szerződésnek előttem, a laicus előtt is világos jogi értelmezése nem lehet más, minthogy az alakítandó részvénytársaság két év múlva, vagyis az 1882. év folyamán tartozik 5 hajót registrálni. Tehát a két első évben nincs kötelezve, hogy saját hajót tartson. Azt mondja a szerződés, hogy a későbbi években mindig egy-egy hajót tartozik registráltatni a társaság, 1884-ig tehát hét hajó fogja tulajdonát képezni. Ez az alakíta-ndó angol-magyar részvénytársaság alapja. Azt mondják, egy hatalmas társaság van alakulóban. Milyen ezen hatalmas társaság a szerződés értelmében? Mibe kerül ez a hét hajó? Az a fogalom van elterjedve, hogy ilyen társaság alig alakulhat 4 — 5 millió részvénytőkén alól. Én azon helyzetben vagyok, hogy bemutathassam, hogy ezer register-tonnás hajók beszerzése mibe kerül. 800 register-tonnára van építve a hajó, mely 1000—1200 tonna lisztet, vagy más rakományt képes felvenni, a mi jóval több, mint maga a holt súly. Guttermayer liverpooli konsul vagy alkonsul egyik átirata szerint, Skotia nyugati partjain lévő hajó-gyárakban, bármikor lehet ezen register tonnás oly propeller vashajókat 15,000 fnt. sterlingért teljes felszereléssel előállítani, a minők Triest- Fiume és Glasgow köztt cirkulálnak. Ezek mindjárt üzembe bocsájthatók és áruk a mi pénznemünk szerint 150—170 ezer forint. Ezen hajóknak megfelelnek a stabilimento technico-ból nyert hajók, a melyek nem 800, hanem 1000 register-tonnásak, 120 lóerejűek, 200 láb hosszúak és a melyek óránként 10 tengeri mértföldet tesznek meg. Ezen társulat kötelezve lesz a szerződés öt évi tartama alatt 7 hajót előállítani, a melyek legfölebb 1.400,000 frtba kerülnek. Miután pedig a többi járatokra nézve bé-