Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. országos ülés április 15. 18S0. 93 ,4 méternyire legyen gyakran ismétlődő s hetekig, sőt hónapig tartó árvizek színe alatt? A bizottság egy része azou meggyőződéssel bir, hogy ily helyzetet elfogadni s igy egy nagy város jövőjét megsemmisíteni nem lehet." A 80 lapon —- itt az 50-ikről és 52-ikről idéztem — foglalkoznak a külföldi szakértők, de én nem akarom a t. ház türelmét tovább fárasztani, mert azt hiszem, hogy a ház minden egyes tagja belátja, mit a kir. biztosság műszaki vezetője, Szeged reeonstructiójára idézett, valamint a jelenleg felolvasott véleményében nyilvänittatik, hogy Szeged egészséges, helyes reconstructi ójához csak az aránylagos feltöltés vezet. T. ház! A szakértők V

2 millióban számították fel a föltöltést, a műszaki vezető 9 millióba. Azt hiszem, hogy egynek sincs igaza, hanem középen lesz az igazság s a közép arány stb. arány lesz a döntő; de ha 9 millióba kerülne is és ha az állam Szeged városának nem is adna egyebet, mint azon feltöltést, Szeged városa örök hálára lenne kötelezve. En tudom, hogy az állam nagy áldozatokat hoz és én azonban mégis aggódva tekintek nem azért, mintha Szeged városa nem tudná visszaszolgálni az államnak és közterkekbe nem tudná visszafizetni, hanem azért, mert én ezen, az állam által hozandó áldozatokat oly kezdeményezésnek látom, különösen pedig a gátakra kiadott költségeket, melyek Szeged városát örökre meg fogják bénítani, rajta hagyván a terhet és később mégis oda fogja kényszeríteni az államot, hogy ezen tengeri kígyó líjra felüsse fejét és a munkát újra kelljen kezdeni s újra megnyitja a vérző sebeket, melyek ezúttal beheggesztetni vél étnek, a melyekre bátor voltam beszédemben hivatkozni. T. ház! Miként ellenindítványomban is bátor voltam indokolni, én meg nam nyugodhatok Szeged ilyen recoastructi ójának keresztül vitelében. Engemet és szegedi polgártársaimat csak Szeged belterületeinek aránylagos feltöltése nyugtathatott meg. Ez oly értéket adna a polgároknak telkeikben, a melyre akár az állam, akár Szegedvárosa által felveendő kölcsönt mindig bizton basirozni lehetne, mert ott ez által a házak telkeinek értéke megháromszorosodnék, megnégyszeresednék. Megkönnyítené, a hosszas előmunkálatokkal megkezdett kisajátításokat, a melyek igen sok aggodalomra adnak okot s méltán, mert sok magosabban lakott polgár letétetik a mélységbe. Igaz, hogy bizonyos kárpótlásban részesül, de ezen kárpótlás nem pótolhatja azt, a mibe az alacsony telek utólagos és egyénenkénti feltöltése kerül, annálinkább, mert magánosokra nézve daczára annak, hogy a királyi biztosság magánosoknak olcsó pénzért hozat földet, mégis a feltöltés a magánosoknak többe kerül, mint ha az utezákon és tereken és puszta sivatagokon keresztül húzott vasúti vágányok készíttetnek. De a királyi biztosság mégis elrendeli a feltöltést, nem utasítja ugyan a polgárokat egyenesen erre, hanem a polgárok utalva vannak erre, saját ösztönükből, mivel maga a királyi biztosság műszaki osztálya által megállapított építkezési terv olyan, hogy szükségessé teszi Szeged belterületének a magánosok által való feltöltését, a kik pedig egyéb terheket is kénytelenek viselni. He maga az építkezés is ez által, hogy az alapot 26 V* lábnyira kell emelni, oly költséges, hogy egy szoba és konyha 900 fríba kerül. De szokott-e a magyar ember, még a legszegényebb is, csak egy szobába lakni 2 A közerkölcsiségi, az egészségi szempont nagyobb családoknál, különösen a hol cselédség is van, megkívánja, hogy a lakás legalább két szobából álljon. A két szobás lakás pedig már 1800frtba kerül. Elismerem, hogy a föltételek, melyek arra nézve kívántatnak, hogy valaki kölcsönben részesittessék, elég méltányosak, de mindamellett nem felelnek meg Szeged polgárai közkörülményeinek. Mert feltéve, hogy egy telek megér 500 irtot s a tulajdonos kap erre 50% kölcsönt, hogyan fogja ebből felépíteni az 1800 frtos két szobás házat? s hogyan fogja feltölteni a telket? A kir. biztos ur azt is felemlítette, ha magánosok építenek, ez meg vau könnyítve az által, hogy a munkanapokat s a napszámot nem kell számítani. Az én napszámom, mint iparosé, ha elmegyek talicskát tolni, minden esetre sokkal drágább, mintha pénzért csináltatom azon munkát. A legtöbb ember pénzért csináltatja. Nagyon kevés ember van azon helyzetben, hogy maga dolgozzék. Különösen a kalmár, a kiskereskedő és az iparos nép szokva van ugyan nehéz munkához, de nincs szokva ahhoz, hogy talicskát toljon. De nem is olyan az építési munka, melyet minden ember végezhetne, Ezen számMs tehát aggodalmat keltett bennem. De nemcsak az által van megnehezítve az építés, hogy drága, de egyes ember képtelen is saját erejéből kiemelkedni a mélységből. Attól tartok, hogy ha Szeged város polgárságát azon mélységben, melyben eddig feküdött, hagyja a város, a visszatelepítéshez nem sok reményem van és ezzel az állam által hozott áldozatok és a város által vállalt terhek veszendőbe mennek. Itt van az alapja a kérdésnek. Igen erősen és határozottan fejezte ki a kir. biztos ur, hogy ő is nagy fontosságot helyez arra, hogy visszatelepiítessenek a lakosok. Nem akarok tovább menni. Tanúm, a kir. biztos ur. A kir. biztos ur könyöradományok kiosztása iránti izgatásról szólott. Reményiem,