Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. országos ülés április 15. 1880, 91 ban e számítás a kisajátítandó területeket és az eltöltendő házakat is magában foglalja és Szeged városa belterületének belső részét, a mely körülbelül a kis-köruton fekszik, a mely nem általában, de legnagyobb részben 22—24, 25, 26 láb köztt váltakozik. A külső városrészeken vannak alacsonyabbak és magasabbak. Egyáltalán, ha ezen belső részeket is fel akarná tölteni, kétségkívül értékes házakat, melyek magukban is 8 usque 10 milliót képviselnek, töltené el, ha nem egészben, de részben; eltöltené továbbá az összes értékes kövezetet és igy elhiszem, hogy Leehner ur kihozta a 9 milliót; azonban a külföldi szakértők szintén tettek ilyen számításokai ide vonatkozólag és mi soha sem combináltunk máskép. Ok ugy számítottak, hogy nem az egész városi terület egyenlő magasra töltessék fel, hanem a város közvetlen beépített területének külső határán egyenlő magasra,30 lábra emelve, attól lelejtve a meglévő kövezetekig és az éppen lévő házakig, tehát mondhatjuk 30 lábtól lelejíve 22 lábig, ismét a Tiszapartján 30 lábra, — a mi most ugy is meglesz — lelejtve szintén 23 lábig, azon helyekig, a melyeken meglehetősen nagy terek, szépen kikövezve és kikövezett utczák, a hol értékes gáz- és vízvezetéki csövek vannak a föld alatt elhelyezve, melyeknek felszakítása valószinííleg Leehner urnái szintén számításba jött. Nem csak a külföldi szakértők véleménye volt ez. Éppen a t. ministerelnök úrral, augusztus 17-én, Szeged külső határain, a városon kívüli részein járván, egy bizonyos ponton, {Közbeszólási Mikor a bakon ültí) — akkor mikor a bakon ültem, megállottunk és gondolkodtunk arról, hogy hol lesz valóban, a természetben, a már akkor talán a ministerelnök ur előtt ismeretes, de én előttem ismeretlen külső töltés, külső védmíínek körvonala ? En akkor azt mondtam, hogy én ezt távolinak tartom, én sokkal jobban szerettem volna és Szeged is sokkal jobban megnyugodott volna abban, ha Szegednek közelebbről kellett volna védekezni, megmutatván körülbelül azt a vonalat, melyet tudtomon kivül a külföldi szakértők is kijelöltek; — akkor ugyanis még nem volt ismerős a külföldi szakértők által megállapított vonal. Ha már külföldi szakértőkre hivatkozom, annál inkább kell azokkal tovább is foglalkoznom, mert a mi laikus óhajtásunk, a mi nézetünk, a szegediek nézete mellett nyilatkoznak. Hogy az a szegediek nézete, azt képes vagyok bebizonyítani különböző közgyűlési és egyéb testületek által hozott határozatokból. — Mellettünk a belföldi szakértők azért nem szólaltak fel és azért nem producálhatunk szakértői véleményeket, mert egyáltalán a magyarországi szakértők, úgynevezett szaktudósok, többnyire befolyásolva vaunak a közlekedési ministerium szakközegei által, különösen ott, a hol szabályozási kérdésről van szó, — tehát ez idő szerint tekintélyesebb magyarországi szakközegekre nem hivatkozhatom, csak a külföldi szakértőkre. A külföldi szakértők, különösen Szeeed városa területére nézve igen veszélyesnek tartják azon szorulatokat, melyek a vasút hid alatt vannak és ebből már ők bevezetőleg és később összefüggőleg több lapon át szintén követelik Szeged város belterületének feltöltését, önkényt hagytam el a dolog terjedelmesebb indokolását. De itt bátor vagyok különösen egy körülményre hivatkozni, mely egyszersmind illustrálj bogy a külföldi szakértők rendelkezésére bocsátott munkálat a közlekedési ministerium részéről, szerintem bizonyosan hiányos, de minden bizonynyal nem kielégítő lehetett. Azon kezdik : „Nincs szabad kezünk a lionnálszélesség meghatározásában, melylyel a folyó medrének a szegedi szorulatban birni kellene, miután a jelenlegi állapotot figyelembe kell vennünk. A vasúti hid nyolez vasívvel bir s azonkívül még egy ártéri híddal a jobb parton. — Egész hossza kerek számban 440 méter. Hanem az ártéri híd kinyílása csakis a rakodókoni és a vasút indóházávali közlekedésre szolgálnak és az alattuk levő földszin magasabb az árvizszinnél. — Csakis a tulajdonképeni hid jön tehát tekintetbe, melynek szélessége a hidfők között 352'72 méter. •— Nyilasa tehát nyilván kicsiny és sajnos, hogy ezen műtárgy hosszabbra nem építtetett." íme t. képviselőház, ez azon pont, melynél Szeged temetője fekszik; s a mely ellen Szeged népe annyiszor felirt és könyörgött az előző kormányoknál. De hát ezen sem lehet változtatni, mert ez is sokba kerül. Azonban a város felemelése még sem fogadtatik el; védmíívei nem azon méretben készülnek, mint azt a külföldi szakértők javalják, mint annak szükségességéről Szeged város sok zaklatás és szenvedés árán meggyőződött népe gyakorlatilag vélekedik. Mire nézve a külföldi szakértők a 36. lapon azt mondják: „Kötelességünk tehát komolyan megvizsgálni azon tervet, mely főképpen a vasút vonalát fogadná el Szeged védelmének alapjául, igy egy csapással a várost is, a vasutat is megvédve. " Ez volt, t. ház, a kisebbség véleménye, mely csakugyan a kormány által is elfogadtatott és a vasútvonal lett megállapítva, mint védvonal. És igy tért el aztán a kormány — mert ezt nem a királyi biztosság tervezte, hanem 12*