Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-241

58 24!. országos äjés április 14. 1880. uak hinni, hogy én mindenkor megakadályoztattam azt, hogy azon bizottságok, melyek ez alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldettek, működésüket folytassák, bevégezzék és jelentésüket a ház elé adják. Ea e tekintetben soha sem szolgáltam akadályul; az illető bizottságoknak minden adatot mindenkor készséggel rendelkezésükre bocsátottam, mert nagyon óhajtottam, hogy a végjelentés elkészüljön s hogy ez alapon törvény által lehessen az alapok és alapítványok kérdését eldönteni. Tegnap is ezen óhajtásomat hangsúlyoztam s most is ismétlem: igenis ezen ügyet véglegesen meg kell oldani; de ezen megoldás csak egy új törvényalkotás által eszközölhető. Ezen törvénynek intézkedései különbözők lehetnek. A törvényhozás elhatározhatja, hogy az alapok és alapítványoknak hevételei és kiadásai a budgetbe felvétessenek; elhatározhatja, hogy ez ügyben egy speciális felügyelő bizottság állittassék fel. Tovább is mehet. Elhatározhatja és ha üerü csalódom, talán ezt említettem is, legalább szándékomban volt említeni, elhatározhatja — és nekem nincs kifogásom ellene, — hogy egy speciális orgánum állittassék fel, a melyre ezen alapok és alapítványok kezelése bízatnék és a ministerium — a mostani állapotot megfordítva — csakis controll felügyeletet fogna e felett gyakorolni. Mondom, én ezt nem ellenzem. Most azonban, inig az illető törvény meg nem alkottatik — s bármennyire siessünk is, ez időbe fog kerülni — korrekt eljárásnak tartom azon bizottságnak felállítását, a melynek tervezetét szerencsém volt élőszóval is előadni és elmondani azon jelentésben is, a melyet a t. ház tagjaival, ha nem is hivatalosan, de mindenesetre félhivatalosan közöltem. Ez álláspontomat most is megtartom és azért, Szederkényi Nándor t. képviselő ur javaslatát, mint a mely csak variatiója Helfy Ignácz képviselő \ir határozati javaslatának, nem fogadhatom el. (Egy hang hülfeWl: Miért nem?) Mert törvény által akarom ezen dolgot elintézni, addig pedig óhajtom, hogy egy bizottság működjék, mely a ministernek tanácsadó közegül fogna szolgálni. Elvben elfogadom — ismétlem — Molnár Aladár képviselő ur határozati javaslatát, miszerint a ház küldjön ki egy bizottságot, mely az alapok és alapítványok jogi természetét megvizsgálván, jelentést tegyen a háznak, hogy végre-valahára ezen kérdést új törvény alkotása által véglegesen el lehessen dönteni. Ismételtem kijelentem, hogy én Szederkényi Nándor t. képviselő urnak módosítványát — mert javaslatát ilyennek tekintem — nem fogadhatom el. Boér Antal: T. ház! Előre bocsátom, hogy Szederkényi Nándor t. kép viselő társamnak egy véleményével tökéletesen megegyezem. Es ez az, hogy ez ügyek tisztázását se-iki más nem eszközölheti, mint a felállítandó katholika autonómia. Azt hiszem, hogy minden másnomű intézkedés valamint engem, ugy más katholikust sem elégít ki. {Ugy van! több oldalról.) Hogy mi a kötelessége ezen oldalnak és mi nem, azt gondolom, hogy a nélkül, hogy erre nézve intést, vagy tanítást kapjunk, mi itt ez oldalon mindnyájan tudjuk. Nem hiszem, hogy e pártban volnának olyanok, a kik attól félnének, hogy ha ezen ügynak a képviselőház hozzájárulásával, belcvegyülésével való elintézése katároztatnék el, ebben talán az volna a czcl, hogy ezen katholikus alapok és alapítványoknak jövedelmei az ország összes jövedelmeibe bele olvasztassanak. Én ettől nem tartok és azt hiszem, bátran állíthatom, hogy nincs egy tagja sem e pártnak, a mely ily gondolkozáson lenne. Már most áttérek magára a tárgyra és veszem az ügyet ugy, a mint jelenleg áll. Ezen alapok és alapítványoknak jelleme és jellege katholikus. Hallottam ugyan itt e házban, nem nyilvánosan ugyan, de úgyszólván enami, bizalmasan mondani, hogy „bizonyítsátok be azt, hogy ezek katholikus alapok és alapítványok"; ámde én abból, mert ez igy mondatott, következtetést egyebekre vonni nem fogok, hanem azt mondom, hogy ezen alapok és alapítványok katholikus alapok és alapítványok; azokról nem rendelkezhetik senki más, mint a kath. status. S azt kérdem én, micsoda törvény, micsoda jognál fogva tárgyaltathatnék ezen egyedül bennünket, katholikusokat illetőkérdésitt a házban? {Tetszés | főbb oldalról.) A mint a ház belevegyül a katho| iikus ügyekbe, azon jogon és utón beavatkoz| hátik a protestáns alapok és alapítványok ügyeibe is. {Helyeslés több/elöl. Ellenmondás mások részéről.) Engedelmet kérek, megeshetik, hogy nézetem elfogult, öreg ember vagyok, bennem megcsontosultak az ideák és ez az idea volt bennem, ez van és ez lesz bennem. Vegyük fel, mi történik, ha tettleg beleavatkozik a képviselőház, a nemzeti gyűlés, e kérdés miképpen való rendezésébe és ha elő fog állani —- s tán nem oly sokára, mint azt Szederkényi képviselő ur képzeli —- az, hogy az úgynevezett Magyarországon is felállíttatik a katholica autonómia, a mint nálunk az erdélyi részekben az több év óta fennáll ? Hát ha majd ez fel fog állíttatni, akkor is, a mostani jogerőnél fogva, fog-e rendelkezni a katholica autonómia intézkedései felett a képviselőház, a nemzeti gyűlés? {Tetszés több oldalról.) Nem hiszem, hogy ezt megengedjék a katholikusok. Már pedig, ha most ebbe beleelegyedünk, akkor logikai következetességgel ebből az folyik, hogy ugyanezzel a joggal akkor is fog rendelkezni.