Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-241
241. országos ülés április 14. 1880. 59 T. ház! Kényes kérdés ez. (Igaz! több oldalról.) Azt mondják, hogy a jogi alap megvizsgálására akarnak bizoitságot kiküldeni. Azt kérdem, minő jogi alap megvizsgálására? Jogi alap lehet a katholikns clerust illető alap; az oltárt megillető alap; a nevelésügyi alap. Vagy tán van még egy negyedik? Én, t. ház, el nem ismerem azt, hogy az 1848-iki III. t. ez. értelmében jogosítva legyen a nemzeti gyűlés arra, hogy ezen katholikus alapok és alapítványok kérdésébe beleavatkozzék; el nem ismerhetem, hogy e törvény 6., 7. és 8. §§-ainál fogva a kultusministernek kötelessége lenne itt róluk nyilvános számadást adni; és ezen szempontból kiindulva, nagyon sajnálom, de a minister ur nézetében nem osztozhatom. Nem fogadhatom el sem Helfy, sem Molnár Aladár, sem Szederkényi Nándor képviselő urak határozati javaslatait. Nincs joga a nemzetgyűlésnek ebbe beleavatkozni. Azt mondja a minister ur, hogy elvileg elfogadja Molnár Aladár indítványát Engedelmet kérek a minister úrtól, ha én valamit elvben elfogadok, elfogadom a forrást, a melyből ki indulnak a kifogások. Én nem fogadom eFMolnár képviselőtársam indítványát, mert annak az alapokra és alapítványokra vonatkozó semminemű következménye nem lehet üdvös. Én kezet fogok Szederkényi képviselőtársam mai abban, hogy ez ügyet nem tisztázhatja semmi más, mint a katholikus autonómia. Sajnálattal kell bevallanom, hogy a Királyhágón inneni Magyarország r kath. egyházfejedelmei, eltérőleg Lonovies egykori érsek nézeteitől, kicsinyes féltékenységokkel hátráltatják a kath. autonómia felállítását. (Többen, ügy van!) Ha nem volna előttük példa, akkor ezen nem csodálkoznám; de példaképen ott van előttük Erdély. Oda bejött a püspök s felállította az autonómiát önkényt. Nem mondom, hogy az tökéletesen szabadelvű, de olyan, hogy megélhetünk vele. A szabädelvűségbő! csak egy hiányzik és pedig az, hogy nincsenek megadva a garantiák arra, hogy a püspöki hatalom ne kívánjon... (Madarász József: Áhán!) Megmondom én ahán nélkül is. Nincs garantia, hogy a püspöki hatalom ne kívánjon egy kis visszaesést a hyerarchikus omnipotentiára. De van egy garantiánk mégis s ez az, hogy már több év óta használjuk az autonómiát és a meglevő dolgokat meg nem lettekké, még talán a pápai hatalom sem teheti, nem hogy a püspöki hatalom tehetné. Autonómiánkban nemcsak, hogy megvan a paritás, de még túl is haladjuk azt, mert másfél annyi a világi elem, mint a papi. És mi történik? Szavaztatott le már valaha egy papi indítvány? Nem. Különvált-e bármely választás alkalmával a világi rend, hogy a papirend nézeteit megbuktassa? Nem. Kezetfogva haladtunk mindeddig. En magam is tagja vagyok a gyűlésnek, jelen voltam párszor s mondhatom, hogy ott a legnagyobb egyetértés uralkodott. Miért irtóznak hát az itteni egyházi fejedelmek megadni világi alattvalóiknak a nyugalmat, hogy önügyeiket maguk kezelhessék és miért idézik elő az itt minden évben megújuló kellemetlen vitákat? (Helyeslés több oldalról.) Én óhajtanám, hogy e szavak eljussanak az egyházi fejedelmekhez és lássák, hogy lehet az igazságot, mint igazságot életre hozni, mert az senkit meg nem ver, sem meg nem csal. És most rájövök arra, kit illet tulajdonkép a felügyelet joga és itt kiindulok azon törvényből, melyből Szederkényi képviselőtársam kiindult, ugyanazon törvény ugyanazon szakaszából. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a háznak joga van az 1848: III. i ez. 6. §-ának értelmében a dologba elegyedve megkívánni, hogy az itt nyilvánosan tárgyalíassék. Azt mondja: Ezen törvény 6. §-a azt mondja, hogy minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyban ő Felsége a végrehajtó hatalmat kizárólag magyar ministeriumajáltal fogja gyakorolni. Ki által, mi jogon és mely törvénynél fogva gyakorolja o Felsége a végrehajtó hatalmat a katholikus alapok és alapítványok tárgyában? Egy. a világon legerősebb és a százados gyakorlat által szentesített törvénynél fogva. Ha ebben kétkednék valaki, utasítom a Sylvester pápa által kiadott bullára, a melyet Astrik püspök hozott a koronával együtt. Ezen alapszik a magyar királynak joga az egyházi dolgok felett rendelkezni. Ezért apostoli király ő. Kevés embernek kezébe fordult meg ezen bulla, a melyet Szalay nemrégen adott ki és pedig a franczia nyelven irt munkából. Mióta? Egy pár század óta? Nem. Már szt. István király kezdte ezt a jogot gyakorolni és azóta folyvást gyakorolják ezt az utána következő királyok. Én ezt a gyakorlatot meg akarom tartani. Tudom, t. ház, hogy emberi insíitutió lévén a felelős kormányzati intézmény és ha hosszas életemben nem tanultam volna meg, megtanultam volna 44 évi parlamentáris gyakorlatomból, hogy minden emberi insíitutió tökéletlen. Lehetnek itt is gyengeségek, lehetnek hiánvok a számolás és kezelés tekintetében és én nem mondom azt, hogy nincsenek, mert positiv tudomással kellene birnom és rá kellene mutatnom a hiányokra. Ezen hiányok orvoslására és ezek ismétlésének kikerülésére, meggyőződésem szerint egyedül a törvényes apostoli királynak van joga, addig, mig a katbolika autonómia fel fog állíttatni. Ekkor a hívek fogják gyakorolni ezen jogot a koronának jóváhagyása mellett. Vannak nekünk S*
