Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-239
26 289. országos ülés április 12. 1880. És talán nem teszek fel a papságról is sem túlságos belátást és eszélyességet, sem túlságos hazafiságot, ha azt gondolom, hogy a meghozott törvényeknek készséggel engedelmeskedni, azokban megnyugodni fog. Remélem ennélfogva t. ház, hogy azon kevés tagtársaink is, kik tavaly még haboztak, ez alkalommal csatlakozni fognak azokhoz, a kik azt, a mit magukra legbecsesebb kincsnek tartanak : a lelkiismereti szabadságot, másoktól sem akarják megvonni. Polgártársaink százezreinek lelki nyugalma, családi érdeke, a velünk született jogok iránti tisztelet, a törvény előtti egyenlőség, az országgyűlés, a törvényhozó testület, magának a nemzetnek jó hírneve, becsülete kívánja, követeli ezt. (Helyeslés bal/elől.) E meggyőződéstől vezéreltetve, s e bizalommal önök iránt eltelve, tavalyi indítványomat megújítva a következő határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani (olvassa) : „A vallás- és közoktatásügyi minister utasíttatik, hogy a vallásszabadság; az igazságügyminister pedig, hogy a polgári házasság iránt oly időben terjeszszenek elő törvényjavaslatokat, hogy azok még a jelen országgyűlés alatt törvény erejére emeltethessenek. (Hosszan tartó zajos helyeslés, és éljenzés holjelöl.) Antal Gyula jegyző (olvassa a javaslatot, melyet benyújtottak: Irányi Dániel, Csanády Sándor, Degré Alajos, Turgonyi Lajos, Füzesséry Géza, Szongoth Jakab, Kállay János, Gáspár Lajos, Szalay Imre, Bárczay Miklós). Molnár Aladár : T. ház! Előbb az igen tisztelt minister urkoii azért intéztem a kérdést, hogy tudjam, vájjon elfogadja-e, vagy nem Helfy képviselő ur indítványát és ha nem, a mint a múlt évben is nyilatkozott, mi kifogása van ellene. Miután azonban ő holnapra igért választ és én szintén ezen ügyben a t. háznak megfontolás végett egy indítványt óhajtok előterjeszteni, azésí fenntartom magamnak a jogot a zárszó alkalmával; ha netalán az övétől eltérő nézeteim volnának, —• a mit most előre nem is tudhatok, — hogy arra refleetálhassak. T. ház! A múlt évben, midőn Helfy képviselő ur indítványát beterjesztette, én is kértem a képviselőházat, hogy annak érdeme felett azon alkalommal ne határozzon; de ezt oly értelemben kértem, a melyből egyszersmind kitűnt, hogy az indítvány lényege ellen kifogásom nem lehet, nem lehet pedig azért, mert az én teljes tudomásom szerint is, azon alapokat az ország kor mánya a törvények értelmében kezeli, a törvények értelmében és alapján adattak azon alapok az ország kormányának kezelése alá és igy, valamint a kormány által kezelt minden egyéb pénzek és jövedelmek, úgy ezek is az országgyűlés ellenőrzése alá tartoznak. Azonban most, miután ezen indítvány tárgyaltatik, azonnal meg teszem reá azt. az észrevételemet: hogy igenis, megtörténhetik, hogy némelyeknek aggodalmai volnának arra nézve, ha ezen alapok egyszerűen az államköltségvetésbe ugy vétetnének fel, mint más összegek, minden egyéb praecautio nélkül. Megengedem, hogy némelyeknek aggodalmai lehetnek arra nézve, hogy akkor a magyar képviselőház korlátlan rendelkezési jogot gyakorolna azon alapok jövedelme felett s példának okáért megtörténhetnék, hogy a vallási- vagy tanulmányi alapok jövedelmei talán egyéb czélra is fordíttathatnának, holott az én teljes meggyőződésem szerint is, ezek, mint alapítványok és alapok, kétségkívül egy bizonyos czélra rendeltetvék, t. i. a mely czélra tétettek és ugy a tőkét, mint annak jövedelmét csak azon meghatározott czélra szabad felhasználni. Azt tehát én méltányosnak és igazságosnak tartom, hogy ha azon alapok, illetőleg azoknak akár költségvetése, akár zárszámadásai ide a ház elé kerülnek, bizonyos óvrendszabályok, bizonyos biztosítékok nyújtassanak arra nézve, hogy a háznak hatásköre éppen arra terjed ki, hogy azon alapok rendeltetésük értelmében kezeltetnek-e és rendeltetésük czéljaira fordittatnak-e ? A mennyiben tehát az az indítvány, hogy ezen alapok egyszerűen a költségvetésbe vétessenek be, minden ilyen biztosíték nélkül, a mint elismerem, hogy némelyekben aggodalmat kelthet, annyiban én is módosítandónak tartanám Helfy képviselő ur indítványát. Részemről ugyan nem kételkedem, hogy ha semmi biztosíték nem állapíttatnék is meg, azért a magyar országgyűlés ezen alapokat rendeltetési czéljuktól eltérőleg más irányban felhasználni nem fogná. De ha kétségek vaunak, igazságosnak és méltányosnak tartom, hogy erre nézve bizonyos biztosítékok nyújtassanak. Azért én Helfy t. képviselőtársam indítványán oly módosítást akarok eszközölni, melynek értelmében ezen alapoknak ugy költségvetésénél, mint zárszámadásánál a ház teendője csak rendeltetésük szerinti kezeltetésre terjedne ki. Ez iránt azonban most csak röviden kívántam nézetemet előadni és még módosítást sem terjesztek elő. Hanem ugyanezen ügynek, egy másik momentumára nézve kiváuok felszólalni. (Halljuk !) T. ház! Néhány nappal ezelőtt a ház folyosóján a képviselők egy füzetet kaptak, melyet a vallás- és közoktatásügyi minister ur szíveskedett kiosztatni, de csak az egyes képviselők számára. Közbekiáltások: Hát ha nem 6 osztotta! Legalább azt mondták.) Itt a házban azon alkalommal — valószínűleg még méltóztatnak emlékezni rá, — a ház volt t. elnöke, szólásra hívta fel a vallás- és közoktatási minister urat és a