Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-243

j^2 243. országos MM» április lö. 18»0 tholikug természetűek, én mégis tudva azt, hogy vannak a t. házban számos képviselő urak, kiknek ez iránt kételyei vannak, azért mindig óhajtottam ezen bizottság kiküldését ezen alapok jogi természetének megvizsgálására. Ezt most is állítom. Én alkotmányos minister vagyok és mindig csak a törvény és alkotmányosság szerint fogok e házban eljárni, hanem, hogy nekem absolut semmi kérdésben ne legyen szabad individuális nézettel birnom, ezt nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbfelöl.) Hosszasan méltóztatott a képviselő ur a felügyeleti jogról, a reservált jogról stb. szólni, Ezek nagyon ismert, kopott dolgok. (Derültség.) Helyén lenne erről vitatkozni, mint már a minap mondtam, ha találkoznék a ministeri széken valaki, a kinek valaha eszébe jutott volna azt állítani, hogy ha a reservált jogok gyakorlatában részt vesz, vagy ily fuuetiókat ő Felsége nevében teljesít, azért ő nem felelős. Bármit cselekszik a minister, azért a háznak mindig felelős, senki ezt kétségbe nem vonta; nem volt Magyarországon minister, a ki ebben kételkedett volna. Tehát a t. képviselő urnak e feletti dissertatiója teljesen felesleges volt. (Derültség jobbfelöl.) Végre azzal is vádolt a t. képviselő ur, mintha nem volna bennem elég pietas és respectus azon férfiak iránt, a kik a 48-iki törvények alkotásába befolytak és emlékeztet az 1867. előtti időkre. Én nem tudom, mi értelme van ennek; de ismétlem most is, hogy az alapok és alapítványokra nézve hézag van a 4-8-iki törvényekben. Ismertem azon férfiak e tekintetbeni nézetét is, a kik ezen törvények alkotásába befolytak, a mely férfiakhoz én legalább is állottam oly közel, mint Molnár Aladár t. képviselő ur. (Élénk derültség jobbfelöl.) A kik a 48-iki törvényeket megalkották, azok voltak leginkább hivatva ezen törvények interpretatiójára. Miért nem hozták be az alapítványok bevételeit s kiadásait 48-ban, az akkor beterjesztett budgetbe? Hiszen akkor is nyújtatott be költségvetés a képviselőház elé, miért nem vették fel ezen alapok és alapítványok jövedelmeit a budgetbe? Miért nem tették ezt 67- és 68-ban? Hát ez valóban nem sértés rajok nézve, midőn én positive tudom, hogy ugy interpretálták azon törvényeket és abban a nézetben voltak, a melyben én ma vagyok, hogy ezen ügyet véglegesen csakis új törvény által lehet és kell eldönteni. Sajátságos, hogy Molnár Aladár t. képviselő ur gyakran szeret boldogult elődöm és barátom, b. Eötvös József emlékére hivatkozni, a kinek kora elhunytát fájdalmasan érezzük ma is. Én az ő érzelmeit sokkal jobban ismertem és sokkal közelebb állottam hozzá, mint Molnár képviselő ur. (Igaz ! jobbfelöl.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy e kérdést el lehet intézni a ház határozatával is, hogy absolute nem szükséges új törvény, hogy az alapok és alapítványok a budgetbe felvétessenek. Én más nézetben vagyok. Hogy a t. háznak joga van ellenőrizni és felelősségre vonni a ministert az alapok és alapítványok administratiója tekintetében, ez világos, ezt a tények bizonyítják, de ebből még sem következik, hogy azokat formaszerint a budgetbe fel lehetne venni. Ismétlem, ezen ügyet új törvény által kell tisztázni. Helfy képviselő ur azt kérdi, hogy mért nem nyújtom be az erre vonatkozó törvényt, ígérem, ünnepélyesen Ígérem, hogy azon leszek, hogy ezen törvény formuláztassók és lehető rövid idő múlva a ház elé terjesztessék, de addig is szükségesnek tartom a szigorú ellenőrzést és felügyeietet és ezt inkább óhajtom én, mert sokkal több bajom van vele, mint Molnár Aladár és Helfy képviselő uraknak. (Élénk derültség.) Rögtönözve ily törvényt alkotni nem lehet, ehhez idő kell és ezen időközre ily felügyelőbizottság felállítását szükségesnek tartom. Volt szerencsém már a múltkor kifejteni, hogy mily hatásköre lesz a bizottságnak. Az én felfogásom szerint az nem sérti az alkotmányosságot és a törvényt, ha egy enquéte-féle bizottság létesíttetik; (Mozgás balfelöl) consulativ természetű, a mely időről időre összejön, megnézi a költségeket, az alapok és alapítványok bndgetjét, a zárszámadás és bizonyos gazdasági ügyekről is fog a ministerrel directe, vagy indirecte tanácskozni. Azon legfelsőbb elhatározásban is, a melyet szerencsém volt a háznak bemutatni, világosan kimondatott, hogy az alapok és alapítványok kezelésére a ministeri felelősségnek épségben tartása mellett küldetik ki a bizottság. És most áttérek a határozati javaslatra. A múltkor is mondottam már és most ismétlem, hogy elvben elfogadom e határozati javaslatot. (Felkiáltások: Elvben!) Elfogadom a maga egészében ; de a javaslattal nincs összhangban a motivatio, valamint nem fogadom el az ő magyarázatát, hanem elfogadom az én magyarázatomat (Derültség a baloldalon. Helyeslés a jobboldalon) s kérem a t. házat, méltóztassék az én magyarázatomat figyelemre méltatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elfogadom azért, mert nem zárja ki a határozati javaslat az én felfogásomat és azon nézet érvényesítését, hogy ez alapok és alapítványok végleges tisztázását csak törvény által lehet előidézni. Másodszor elfogadom azon feltétel mellett, hogy azon többször említett bizottság, mely a miaisternek bizonyos részben támaszául, tanácsadójául szolgál, a ministeri felelősség fenntartása mellett csak consultativ természetű testület, mielőbb életbe léptettessék. Ezen bizottság