Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-242
110 242. országos ülés április 15. 1880. Továbbá nagyon fontos az, hogy a tartalék-alap növekedjék, mert a tekintetben is, midőn a kölcsönös biztosítás nem lesz szükséges, ebből az illetők rendelkezésére egy bizonyos Összeg fog állani. Mindezeket tekintetbe véve, bátor vagyok indítványozni, hogy a 4. §. megtoldassék a következőkkel: „Az ezen értékesítésből előállható többlet a 17. és 24. §§. rendelete szerint alakítandó tartalék-alaphoz aránylagos részben és azok javára csatolandó." Röviden motiváltam ezen javaslatomat, ügy hiszem, hogy czélszerű ezen törvényben intézkedni azon többlet iránt, mely a kedvezőbb értékesítés által esheíőleg eléretik. Elnök: Az indítvány még egyszer fel fog olvastatni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A törvényjavaslatnak eredeti szövegezése szerint ez, a jobb értékesítésből előállható — és ezt kérném mindenesetre a szövegbe tétetni, — nagyobb összeg, a kölcsön alaphoz lett volna csatolandó, a módosítváuy pedig azt ezélozza, hogy ez a kölcsön tartalékalapjához csatoltassék. Én nekem, t. ház, ez ellen észrevételem nincsen, sőt némely tekintetben az az államnak nagyobb garantiául szolgál, mert a tartalékalap lehetővé teszi, hogy nagyobb összeg álljon rendelkezésünkre azon esetre, ha némely elmaradt részleteket pótolni kellene. Az indítványhoz tehát nincs észrevételem. (Helyeslés.) Elnök: A 4. §. ellen kifogás nem lévén, az tehát elfogadtatik. (Helyeslés.) Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e gr. Lónyay Menyhért képviselő ur pótlását elfogadni. (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa az 5—8 %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. %-t). Gr. Lónyay Menyhért: Én bátor vagyok arra kérni a t. házat, hogy a 9. §. második kikezdését méltóztassék elhagyni. Én azt hiszem, hogy a Tisza-szabályozás ügye oly fontos és minden tekintetben a nemzetgazdaság emelésére szolgáló feladatokat teljesít, hogy nagyon méltányos volna, ba ezen kihagyás által a kölcsönök nyugta-bélyege elmaradna. Annyival inkább tartom azt szükségesnek, mert méltóztatnak tudni, hogy a tiszai társulatok már is előlegekben részesültek, mintegy 8 millió erejéig. Ezért tehát már megfizették az illetők a bélyeget és így nem is volna méltányos azt kívánni, hogy másodszor is megfizessék. Nézetem szerint oly fontos ügyben, mint Szeged városának reconstructiója és a tiszai árterek mentesítése, a törvényhozás méltán megteheti, hogy a nyugtákat bélyeg- és illetékmentességben részesítse. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakasz második bekezdését kihagyni. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Arra kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék ezen bekezdést oly könnyedén elvetni, vagy módosítani; először azért, mert a fennálló bélyegtörvények és szabályok szerint a nyugtabélyeg eddig sehol sem engedtetett el. Ha ezen esetben a nyugták a bélyegkötelezettség alól kivétetnének, ez praecedensül szolgálhatna ezen kedvezménynek később, más alkalmaknál is igénybevételére. A kedvezményekben ugy is elmentem a szélső határig és ki van mondva, hogy az egyezségeknél és szerződéseknél a bélyeg és illeték nem fizetendő és a bélyegkötelezettség pusztán csak a nyugtákra nézve tartatott fenn. Igen kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakaszt elfogadni, ugy a mint van; de ha ezt nem méltóztatnának elfogadni, oly intézkedésbe részemről is belenyugodnám, hogy azon esetben, ha a fölvett előlegek nyugtázásánál a bélyeg egyrészét a kölcsönt felvevők már megfizették, a bélyeg-illetéket csak az ezentúl felveendő összeg után fizessék meg. (Helyeslés.) Ezeu módosítvány szövegezése végett azonban, ha azt el méltóztatnának fogadni, a szakaszt a pénzügyi bizottsághoz kérném visszautasítani. (Helyeslés.) Gr. Lónyay Menyhért: Részemről hozzájárulok a pénzügyminister ur módosításához és indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni azon indítványt, hogy a pénzügyminister ur módosítványa a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák szövegezés végett? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 10. %-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 11 %-t). Hieronymi Károly: A 11. §-hoz egy módosítványom van. Felfogásom szerint t. i. a c) és d) pontok szerkezete nem elég szabatos, részben pedig hiányos. A c) pont t. i. azt mondja: „a gátaknak a megállapítandó rendszer szerint leendő kiépítésére." Méltóztatnak tudni, hogy minden védgátra nézve az 1871: XXXIX. t. ez. azt rendeli, hogy az építés csak bizonyos hatósági eljárás alapján engedhető meg. Ezen eljárás abból áll, hogy a tervek 30 napra kitétetnek, azután a törvényhatóság határoz felettük és végre a közlekedési ministeriumhoz terjesztetnek fel helybenhagyás végett. Én fontosnak tartom, hogy semmi kétség ne legyen az iránt, hogy ezentúl sem szabad önkényesen ily védgátépítkezéseket létesíteni. Nem szükséges különösen hangsúlyoznom, hogy mily veszélyekkel jár az, ha itt bármi tekintetben önkény engedtetik meg. Ennélfogva a c) és a d) pont szabatosabb formulázása érdekében, a követ-