Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

110 242. országos ülés április 15. 1880. Továbbá nagyon fontos az, hogy a tarta­lék-alap növekedjék, mert a tekintetben is, mi­dőn a kölcsönös biztosítás nem lesz szükséges, ebből az illetők rendelkezésére egy bizonyos Összeg fog állani. Mindezeket tekintetbe véve, bátor vagyok indítványozni, hogy a 4. §. meg­toldassék a következőkkel: „Az ezen értékesí­tésből előállható többlet a 17. és 24. §§. rende­lete szerint alakítandó tartalék-alaphoz arány­lagos részben és azok javára csatolandó." Röviden motiváltam ezen javaslatomat, ügy hiszem, hogy czélszerű ezen törvényben intéz­kedni azon többlet iránt, mely a kedvezőbb érté­kesítés által esheíőleg eléretik. Elnök: Az indítvány még egyszer fel fog olvastatni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A törvényjavaslatnak eredeti szövegezése szerint ez, a jobb értékesítésből előállható — és ezt kérném mindenesetre a szövegbe tétetni, — nagyobb összeg, a kölcsön alaphoz lett volna csatolandó, a módosítváuy pedig azt ezélozza, hogy ez a kölcsön tartalékalapjához csatoltassék. Én nekem, t. ház, ez ellen észrevételem nincsen, sőt némely tekintetben az az államnak nagyobb garantiául szolgál, mert a tartalékalap lehetővé teszi, hogy nagyobb összeg álljon rendelkezé­sünkre azon esetre, ha némely elmaradt részle­teket pótolni kellene. Az indítványhoz tehát nincs észrevételem. (Helyeslés.) Elnök: A 4. §. ellen kifogás nem lévén, az tehát elfogadtatik. (Helyeslés.) Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e gr. Lónyay Menyhért kép­viselő ur pótlását elfogadni. (Elfogadjuk.) Elfo­gadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa az 5—8 %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 9. %-t). Gr. Lónyay Menyhért: Én bátor vagyok arra kérni a t. házat, hogy a 9. §. második ki­kezdését méltóztassék elhagyni. Én azt hiszem, hogy a Tisza-szabályozás ügye oly fontos és minden tekintetben a nemzetgazdaság emelésére szolgáló feladatokat teljesít, hogy nagyon méltá­nyos volna, ba ezen kihagyás által a kölcsönök nyugta-bélyege elmaradna. Annyival inkább tar­tom azt szükségesnek, mert méltóztatnak tudni, hogy a tiszai társulatok már is előlegekben ré­szesültek, mintegy 8 millió erejéig. Ezért tehát már megfizették az illetők a bélyeget és így nem is volna méltányos azt kívánni, hogy má­sodszor is megfizessék. Nézetem szerint oly fon­tos ügyben, mint Szeged városának reconstruc­tiója és a tiszai árterek mentesítése, a törvény­hozás méltán megteheti, hogy a nyugtákat bé­lyeg- és illetékmentességben részesítse. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakasz máso­dik bekezdését kihagyni. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Arra kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék ezen bekezdést oly könnyedén elvetni, vagy mó­dosítani; először azért, mert a fennálló bélyeg­törvények és szabályok szerint a nyugtabélyeg eddig sehol sem engedtetett el. Ha ezen esetben a nyugták a bélyegkötelezettség alól kivétetné­nek, ez praecedensül szolgálhatna ezen kedvez­ménynek később, más alkalmaknál is igénybevé­telére. A kedvezményekben ugy is elmentem a szélső határig és ki van mondva, hogy az egyez­ségeknél és szerződéseknél a bélyeg és illeték nem fizetendő és a bélyegkötelezettség pusztán csak a nyugtákra nézve tartatott fenn. Igen kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakaszt elfogadni, ugy a mint van; de ha ezt nem méltóztatnának elfogadni, oly intézkedésbe részemről is belenyugodnám, hogy azon esetben, ha a fölvett előlegek nyugtázásánál a bélyeg egy­részét a kölcsönt felvevők már megfizették, a bélyeg-illetéket csak az ezentúl felveendő összeg után fizessék meg. (Helyeslés.) Ezeu módosítvány szövegezése végett azonban, ha azt el méltóztat­nának fogadni, a szakaszt a pénzügyi bizottság­hoz kérném visszautasítani. (Helyeslés.) Gr. Lónyay Menyhért: Részemről hozzá­járulok a pénzügyminister ur módosításához és indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni azon indítványt, hogy a pénzügyminister ur módosít­ványa a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák szö­vegezés végett? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 10. %-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 11 %-t). Hieronymi Károly: A 11. §-hoz egy mó­dosítványom van. Felfogásom szerint t. i. a c) és d) pontok szerkezete nem elég szabatos, rész­ben pedig hiányos. A c) pont t. i. azt mondja: „a gátaknak a megállapítandó rendszer szerint leendő kiépítésére." Méltóztatnak tudni, hogy minden védgátra nézve az 1871: XXXIX. t. ez. azt rendeli, hogy az építés csak bizonyos hatósági eljárás alapján engedhető meg. Ezen eljárás abból áll, hogy a tervek 30 napra kitétetnek, azután a törvény­hatóság határoz felettük és végre a közlekedési ministeriumhoz terjesztetnek fel helybenhagyás végett. Én fontosnak tartom, hogy semmi kétség ne legyen az iránt, hogy ezentúl sem szabad ön­kényesen ily védgátépítkezéseket létesíteni. Nem szükséges különösen hangsúlyoznom, hogy mily veszélyekkel jár az, ha itt bármi tekintetben ön­kény engedtetik meg. Ennélfogva a c) és a d) pont szabatosabb formulázása érdekében, a követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom