Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. országos ülés április íö. 1880. 111 kező módosítást vagyok bátor elfogadásra aján­lani : „A 11. §. c) és d) pontja helyett a követ­kező szövegezés tétessék: „c) a védgátaknak és egyéb ármentesítési munkáknak a hatóságilag jóváhagyott terv szerint leendő kiépítésére; és végre „á) a belvizek levezetésére szolgáló és a hatóságilag jóváhagyott terv szerint végrehajtandó munkára és esetleg egyéb, vízhasznosítási ezé­lokra." Ajánlom módosítványomat a t. háznak elfogadásra. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a mődosítványt). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! ama szövegezés, melyet a t. képviselő ur előterjesztett, nem ellenkezik a javaslat lénye­gével és talán helyesebben fejezi ki annak ér­telmét. Ennélfogva hozzájárulok a módosítvány­hoz és kérem a t. házat annak elfogadására. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Hieronymi Károly mődosítványái). Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni a 11. §-t Hieronymi képviselő ur módosítványával ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 12—16. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 11. %-t). Gróf Lónyay Menyhért: A 17. §-ra vonatkozólag bátor vagyok három mődosítványt javaslatba hozni. Az első főleg az előbbi hatá­rozat következménye. A §. szövege igy hangzik: „e végből a kölcsönt nyert társulatok által az ezen törvény 8. §-a értelmében alkotandó tarta­lék-alapra befizetett összegek." Itt beszuratni kérném ezen szavakat: „nemkülönben a 4. §. szerint netalán betudandó összeget." (Helyeslés.) Második módosítványom a következő. Itt az áll, hogy ezen összegek a magy. kir. központi állampénztárnál összesített alap gyanánt lesznek kezelendők. A központi állampénztár helyett, én a pénzügyministert tenném s ezt már alkot­mányos szempontból is helyesebbnek tartom, mert midőn bizon} 7 os alap a ministeriumhoz tar­tozik, azt a minister kezelteti és ha az az állam­pénztárban van is, a ministerre hárul a felelős­ség, mint egyáltalában mindenért, a mi a minis­terium kebelében történik, a ministert illeti a felelősség. (Helyeslés.) Harmadik módosítványom a következő s ugy hiszem, ez is méltányos és elfogadható, mert az államra semmi veszélyt nem hoz és a kezelésre nézve mégis bizonyos garantiákat nyújt. A tartalék-alap végeredményben a társu­latoké; ők adják oda a 6%-ot. Mindaddig, mig fennáll a tartozás és kezeltetik ezen tartalék-alap, méltányos azt kívánni, hogy a tiszai társulat központi bizottsága, mielőtt a minister a rende­letet kiadná, a maga véleményét nyilvánítsa. Bátor vagyok e tekintetben egy új bekezdést indítványozni, mely igy hangzik : „Ezen tartalék­alap lehető legkedvezőbb elhelyezése, kezelése és kamatoztatása iránt a tiszavölgyi társulat köz­ponti bizottságának meghallgatása után, a pénz­ügyminister határoz. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A t. képviselő ur volt oly szives velem ezen módosítványokat előlegesen közölni. Miután én azokat a törvény szövegével összeegyeztet­hetőknek találom, azokhoz hozzájárulok. (Álta­lános helyeslés.) Elnök: A t. ház a 17. §-t gróf Lónyay Menyhért módosítványaival elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a 18., 19. %%-at, a III. fejezet czímét, a 20. §-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 21. §-í). Bakay Nándor: T. ház ! Ezen szakasznál egy lényeges módosítványom van, a mennyiben a magánfelekre nézve ez egy építési kölcsön lesz, kik épületeik után a házbért az ottani szokások szerint mindig május és november 1-én kapják, mig itt a fizetés április és október l-ére tétetik. De még egyéb megjegyzésem is van, t. ház, e szakaszra nézve. A pénzügyi bizottságban értesültem már, de a törvényi avaslatban is lát­juk, hogy a kormány nem előlegesen, hanem utólagosan fizeti a kamatokat s már az említett bizottságban is fölmerült a kérdés, hogy mit csinál a kormány az igy heverő pénzzel. Én nem látom szükségesnek azt, hogy ezen pénz benn heverjen a kölcsön-alapnál s én csekély véleményem szerint óhajtanám, hogy a kamat a kölcsönvevők által utólagosan fizettessék. Ezekre nézve vagyok bátor módosítványaimat beadni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa) •. „A 21. §. második sorában ezen szó helyett „elő­leges", tétessék ezen szó „utólagos" és ugyan­ott ezen szavak helyett „ápril és október" tétes­senek „május és november". Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: Két okból vagyok bátor a t. házat arra kérni, hogy a beadott mődosítványt ne méltóztassék elfogadni. Egyik ok, a miért az előleges fizetés e törvényjavaslatba fel van véve az, hogy az államkincstár és illetőleg a kölcsönalap terhel­tetésével ne járjon az, ha egyik, vagy másik részlet pontosan be nem fizettetik, hanem legyen három havi időköz ezen összeg beszerzésére és minthogj' már a tiszavölgyi társulatokkal szem­ben az előző szakaszokban ezen intézkedést el méltóztattak fogadni s ezen már túl vagyunk, a törvény egyöntetűségénél fogva, kérem itt is ugyanazon határidőket megállapítani. A t. házat a határidőkre nézve az eredeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom