Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

102 242 orttüigos Més április 15. 1880. levő vasút indóházának védelme, melynek ha költségei vannak, természetes a subventió nagyobbságát az állam-pénztár fizeti meg; Szeged város érdekével nem ellenkezik, mert nem kevésbé, biztosítja Szeged városát, sőt talán azt is mondhatjuk, hogy érdekében is van, miután nemcsak az a kérdés, hogy Szeged a maga falai közit meg ne falhasson, hanem hogy biztosíttassék egyszersmind az, hogy a vasúti indóházat még ár víz esetén is el lehessen érni. ÉQ fehát azt, hogy minő szempotból lehet ebben hibát lelni, az én gyarló eszemmel belátta képes nem vagyok. Á t. képviselő ur azt mondja , hogy nem taríja jó hadvezérnek — és hibáztatja az indokolást — a ki a menekvésről gondoskodik, mert annak nem a menekvésről, hanem, a győzelemről kell gondoskodnia. Hát, t. ház, először is bátor vagyok felemlíteni, hogy még sehol a világon, Hollandiát, Belgiumot, Francziaországot, Svájczot és Olaszországot sem véve ki, élnem éretett, oly szabályozási mű, mely egy században tán egyszer, de mégis eshetőleg ki ne lett volna téve a megsemmisülésnek. Azt hiszem, hogy már ez maga is kellő ok arra, hogy ott, a hol belsőségekről és emberi életről vau szó, még a valószíníítlenséggel szemben is gondoskodni kell a legroszabb esetben a menekülés lehetőségéről. (Helyeslés.) De t. ház, ki áll még arról is jót, kivált mikor a körtöltés, ugy látszik, még most sem tetszik némelyeknek, hogy erre a körtöltésre mindig kellő gond fordittatik, hogy ezen körtöltés mindig a kellő erőben fenn fog tartatni ? Pedig, ha nem tartatik fenn kellő erőben, bármily jól legyen is az most építve, mindig ki lesz téve a vizek romboló hatásának. (Ugy van!) Hiszen nem oly régen volt, t. ház, midőn az 1873. évi szárazság után, minden ember és állítólag a tudomány vezérfonala által vezettetve, azt mondotta, hogy a Tisza-szabályozás megölte az Alföldet, a Tisza-szabályozás oka a szárazságnak, vétkezik, a ki a Tisza szabályozásért valamit tesz. (Ugy van! Ugy van!) Ki lehet mutatni hírlapi czikkekből, még pedig ugyanazon tollból is, mely most a szabályozást jUgy sürgeti, hogy kár minden munka, ott soha többé víz nem lesz, kidobott pénz minden garas, mely még gátakra költetik. A mint a legnagyobb rész elhitte 1863 után, mert azt szívesen elhiszik az emberek, hogy ne kelljen munkálkodni, akadhatnak jövőre is, a kik a szabályozásról megfeledkeznek ugy, a mint 1863-ban a legnagyobb katasztrófák után elfelejtették a kalamitásokat. Ily esélyekkel szemben szükséges és helyes intézkedés, hogy ily viszonyok köztt is legalább az emberéletről, a menekülésről gondoskodás történjék. (Helyeslés.) Mert, ismétlem, megeshetik jövőre is, a mi eddig megesett, hogy úgy a gyakorlati, mint a tudomány embereinek némely része elfelejtette 1863-ban azt, hogy nem a Tisza-szabályozás szárította ki a mocsárokat, de elfelejtették azt is, hogy hiszen nem is mindig volt Tisza-szabályozás, hanem, hogy olyan különös a természet járása, hogy egy ideig el volt öntve minden tér, minden mélyebben fekvő hely, volt mocsár is, megvolt tehát az esőt termelő kigőzölgés: jött a száraz év, mely kiszárított minden mocsarat és mikor ki volt száradva minden, elő állott a szárazság s az alföldön kiszáradt minden; akkor gőzök nem létében jöttek a nedves évek, melyek a mocsárokat mind megtöltötték. Ismétlem, mint 1863-ban eltudtak erről feledkezni, elfeledkezhetnek a jövőben is, szükséges tehát mentől nagyobb garaufia e tekintetben. Még csak pár szót t. ház, mert a kölcsön részleteire nézve, a mennyiben szükséges, bizonyosan fog felelni t. barátom, a pénzügyminister ur. Egyre akarok csak a kölcsön szempontjából reflectálui. A képviselő ur, midőn a kölcsönt megtámadja, indokolásában azt mondja: Szegednek olcsóbb kölcsönt kellett volna kapnia, mert tekintettel arra, hogy milyenek a Tisza-szabályozás által nyerendő területek, a főbiztosítékot a kölcsön kötésénél Szeged városa nyújtja. Nem szükséges a t. képviselő urat czáfolnom, ő maga megezáfolta állítását, mert hiszen beszéde végén azt mondta, hogy állam-garantia nélkül ők nem tudtak kölcsönt szerezni, tehát garantirozza az állam, hogy szerezhessenek, akkor hisz olcsóbb kölcsönben. No már, ha Szeged város saját szükségletére nem tud kölcsönt kapni állami garantia nélkül, nem látja be a t. képviselő ur, hogy, nem hogy Szeged garantirozná legfőbbkép e kölcsönt a Tisza-völgy számára is, mint ő nyomtatásban mondja, hanem az állam kell, hogy garantirozza Szeged számára is ? És azt gondolom, hogy ez igen természetes. Mert mint egy képviselő ur már elmondta, a szegedi üres telkek ma nem volnának képesek e garantiát nyújtani. Ne méltóztassék tehát ugy tüntetni fel a dolgot, mintha a kormány és esetleg a törvényhozás Szeged érdekét — s ez az, a miért e pontot felolvastam — alá rendelte volna a Tisza-völgy érdekeinek; mert iít Szegednek semmi féle alárendeltsége nem létezik. Még csak egyet, a mit nem fog t. képviselő ur eltagadhatni, mert bizonyosan van tudomása róla, hogy midőn már az állam részéről e kölcsönnek előfeltételei megvoltak, némely szegediek azzal jöttek hozzánk, hogy ők tudnának Szeged részére kölcsönt szerezni. A pénzügyminister ur épp ugy, mint én, azt mondotta, tessék, mi majd elvégezzük e 40,000,000-val a