Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

102 242 orttüigos Més április 15. 1880. levő vasút indóházának védelme, melynek ha költségei vannak, természetes a subventió na­gyobbságát az állam-pénztár fizeti meg; Szeged város érdekével nem ellenkezik, mert nem kevésbé, biztosítja Szeged városát, sőt talán azt is mondhatjuk, hogy érdekében is van, miután nemcsak az a kérdés, hogy Szeged a maga falai közit meg ne falhasson, hanem hogy biztosít­tassék egyszersmind az, hogy a vasúti indóházat még ár víz esetén is el lehessen érni. ÉQ fehát azt, hogy minő szempotból lehet ebben hibát lelni, az én gyarló eszemmel belátta képes nem vagyok. Á t. képviselő ur azt mondja , hogy nem taríja jó hadvezérnek — és hibáztatja az indo­kolást — a ki a menekvésről gondoskodik, mert annak nem a menekvésről, hanem, a győzelem­ről kell gondoskodnia. Hát, t. ház, először is bátor vagyok felem­líteni, hogy még sehol a világon, Hollandiát, Belgiumot, Francziaországot, Svájczot és Olasz­országot sem véve ki, élnem éretett, oly szabá­lyozási mű, mely egy században tán egyszer, de mégis eshetőleg ki ne lett volna téve a megsemmisülésnek. Azt hiszem, hogy már ez maga is kellő ok arra, hogy ott, a hol belsőségekről és emberi életről vau szó, még a valószíníítlenséggel szem­ben is gondoskodni kell a legroszabb esetben a menekülés lehetőségéről. (Helyeslés.) De t. ház, ki áll még arról is jót, kivált mikor a körtöltés, ugy látszik, még most sem tetszik némelyeknek, hogy erre a körtöltésre mindig kellő gond fordittatik, hogy ezen kör­töltés mindig a kellő erőben fenn fog tartatni ? Pedig, ha nem tartatik fenn kellő erőben, bár­mily jól legyen is az most építve, mindig ki lesz téve a vizek romboló hatásának. (Ugy van!) Hiszen nem oly régen volt, t. ház, midőn az 1873. évi szárazság után, minden ember és állí­tólag a tudomány vezérfonala által vezettetve, azt mondotta, hogy a Tisza-szabályozás megölte az Alföldet, a Tisza-szabályozás oka a száraz­ságnak, vétkezik, a ki a Tisza szabályozásért valamit tesz. (Ugy van! Ugy van!) Ki lehet mutatni hírlapi czikkekből, még pedig ugyan­azon tollból is, mely most a szabályozást jUgy sürgeti, hogy kár minden munka, ott soha többé víz nem lesz, kidobott pénz minden garas, mely még gátakra költetik. A mint a legnagyobb rész elhitte 1863 után, mert azt szívesen elhiszik az emberek, hogy ne kelljen munkálkodni, akad­hatnak jövőre is, a kik a szabályozásról meg­feledkeznek ugy, a mint 1863-ban a legnagyobb katasztrófák után elfelejtették a kalamitásokat. Ily esélyekkel szemben szükséges és helyes in­tézkedés, hogy ily viszonyok köztt is legalább az emberéletről, a menekülésről gondoskodás történjék. (Helyeslés.) Mert, ismétlem, megeshetik jövőre is, a mi eddig megesett, hogy úgy a gyakorlati, mint a tudomány embereinek némely része elfelejtette 1863-ban azt, hogy nem a Tisza-szabályozás szárította ki a mocsárokat, de elfelejtették azt is, hogy hiszen nem is mindig volt Tisza-szabályozás, hanem, hogy olyan különös a természet járása, hogy egy ideig el volt öntve minden tér, minden mélyebben fekvő hely, volt mocsár is, megvolt tehát az esőt termelő kigőzölgés: jött a száraz év, mely kiszárított minden mocsarat és mikor ki volt száradva minden, elő állott a szárazság s az al­földön kiszáradt minden; akkor gőzök nem lé­tében jöttek a nedves évek, melyek a mocsáro­kat mind megtöltötték. Ismétlem, mint 1863-ban eltudtak erről feledkezni, elfeledkezhetnek a jö­vőben is, szükséges tehát mentől nagyobb garau­fia e tekintetben. Még csak pár szót t. ház, mert a kölcsön részleteire nézve, a mennyiben szükséges, bizo­nyosan fog felelni t. barátom, a pénzügyminister ur. Egyre akarok csak a kölcsön szempontjából reflectálui. A képviselő ur, midőn a kölcsönt megtámadja, indokolásában azt mondja: Szeged­nek olcsóbb kölcsönt kellett volna kapnia, mert tekintettel arra, hogy milyenek a Tisza-szabá­lyozás által nyerendő területek, a főbiztosítékot a kölcsön kötésénél Szeged városa nyújtja. Nem szükséges a t. képviselő urat czáfolnom, ő maga megezáfolta állítását, mert hiszen beszéde végén azt mondta, hogy állam-garantia nélkül ők nem tudtak kölcsönt szerezni, tehát garantirozza az állam, hogy szerezhessenek, akkor hisz olcsóbb kölcsönben. No már, ha Szeged város saját szük­ségletére nem tud kölcsönt kapni állami garantia nélkül, nem látja be a t. képviselő ur, hogy, nem hogy Szeged garantirozná legfőbbkép e kölcsönt a Tisza-völgy számára is, mint ő nyomtatásban mondja, hanem az állam kell, hogy garantirozza Szeged számára is ? És azt gondo­lom, hogy ez igen természetes. Mert mint egy képviselő ur már elmondta, a szegedi üres telkek ma nem volnának képesek e garantiát nyújtani. Ne méltóztassék tehát ugy tüntetni fel a dolgot, mintha a kormány és esetleg a törvényhozás Szeged érdekét — s ez az, a miért e pontot felolvastam — alá rendelte volna a Tisza-völgy érdekeinek; mert iít Szegednek semmi féle alá­rendeltsége nem létezik. Még csak egyet, a mit nem fog t. képvi­selő ur eltagadhatni, mert bizonyosan van tudo­mása róla, hogy midőn már az állam részéről e kölcsönnek előfeltételei megvoltak, némely szegediek azzal jöttek hozzánk, hogy ők tudná­nak Szeged részére kölcsönt szerezni. A pénz­ügyminister ur épp ugy, mint én, azt mondotta, tessék, mi majd elvégezzük e 40,000,000-val a

Next

/
Oldalképek
Tartalom