Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-223

70 223. országos ülés márczins 12. 1SS0. Nóvák Gusztáv: T. ház! Csongrádmegye közönsége számos megyék közönségével együtt magáévá tette Hajdumegye azon kérvényét, mi­szerint a katonabeszállásolási teher arányosabban megosztassék . . . Elnök: Engedelmet kérek, hogy szavába vágok a képviselő urnák. A házszabályok 175. §-a igy szól: „ Oly tárgyra vonatkozó kérvény, mely felett a ház, akár valamely tagjainak indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már hatá rozott, azon ülésszakban többé nem tárgyalható s a bizottság által ezen egyszerű megjegyzéssel jelentetik be a háznak tudomás végett." A gya­korlatban a házszabály ezen szakasza úgy alkal­maztatott, hogy a kérvényi bizottság ily esetek­ben mindig hivatkozva a már hozott határozatra, avval egyforma intézkedést hoz javaslatba, mely­nek értelmében vagy ugyanazon ministerhez, vagy ugyanazon bizottsághoz, ugyanazon utasítással tétetik át a kérvény, melyhez a hasontárgyúak már azelőtt utasíttattak. {Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Én nagyon jól tudom, hogy mást nem határozhatunk, mint, a mint az elnök ur mondotta. {Zaj. Egy hang: Miért beszél hát?) Azt kérdik, hogy minek beszélek? Hát hivatkozom 3—4—5—10 esetre, hogy onnan és innen is felszólalások történtek azon okból, hogy ezen és ezen szempontokért ajánlom a minister figyelmébe stb. [Közbeszólás jobbfelöl: Nem történt.) Majd én ki fogom keresni később egy alkalommal s be fogom bizonyítani, hogy igy történt. Én beismerem azt, hogy egy képviselő sem szólhat azon határozat ellen, de azon határo­zat melletti indokokat figyelembe vétel végett a ministerrel igenis közöltetheti. Elnök: Engedje meg a képviselő ur, a házszabályok világosan azt mondják, hogy ily kérvény nem tárgyalható; ennélfogva, ha nem tárgyalható, én ezt másként magyarázni nem tu­dom, minthogy a képviselő urak nem szólhatnak a tárgyhoz. {Helyeslés.) A mi a képviselő ur azon észrevételét illeti, hogy ez mégis megtörtént volna akárhányszor, ezt nem tagadhatom, mert nem tudom bizonyosan az ellenkezőt; annyit azonban bátor vagyok a képviselő urnák megjegyezni, hogy mióta én elnök vagyok, azóta nem történt. Ennélfogva kérem a t. házat, minthogy egyebet nem is határozhat, méltóztassék elfogadni a kérvényi bizottság véleményét. {Elfogadjuk!) Elfogad­tatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 12., 13. és 14. számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Olvassa lő—W. számú kérvényeket, melyekre nézve elfogadtatott a kérvényi bizottság véleménye.) Antal Gyula jegyző (olvassa Köpcsény község kérvényét, a kisebb kocsmáltatási kir. haszon­vételi jog megszüntetése iránt, melyre nézve a kérvényibizottság véleménye észrevétel nélkül elfogad­tatik; olvassa Győr megye és Csongrádmegye közön­ségének kérvényét az illetékek, díjak ügyének s a pénzügyi bíráskodásnak törvényhozási szabályozása iránt, melyre nézve a kérvényi bizottság véleménye a következő: Kiadatik a pénzügyministemek). Nóvák Gusztáv: T. ház! Nem szólaltam volna fel, de azon oknál fogva, mert a t. pénz­ügyminister ur igen megnyugtató Ígéretet tett e tárgyban és ha igéretét teljesíti, Csongrádmegye hálás köszönetét fogja kifejezni, mert Csongrád­megye közönsége már másfél éve, folytonosan sürgeti ezen sérelmek és nagymérvű visszaélé­sek orvoslását. Ugyanazon törvényhatóság másik kérvényénél sem volt egyéb szándékom, mint az, hogy a t. honvédelmi minister urat felkérjem, hogy a tanulmányozást ne húzza évekig, hanem mielőbb méltóztassék a szükséges módosítást esz­közölni és az azt szabályozó törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt beterjeszteni. Ezt talán jogom lett volna elmondani, most pedig azon reményben, hogy a pénzügyminister ur e tárgy­ban tett igéretét mielőbb meg fogja valósítani, elfogadom a kérvényi bizottság véleményét. Elnök: Tehát kiadatik a kérvény a pénz­ügyministernek. Antal Gyula jegyző (olvassa): G-yőrmegye közönsége, egyetemet Szegedre akkor kérelme­zend, ha majd az ország pénzügyi viszonyai meg­engedik. A nyírbátori és a nyíregyházi statusquo izraelita hitközség elöljárói, az orthodoxoknak az izraelita-alap felosztása iránti kérelmét vissza­utasítani kérik s az izraelita országos-iroda oly szervezését óhajtják, hogy ez közegül szolgál­hasson az összes hazai zsidóságnak. Háromszékmegye közönsége, a királyi tör­vényszéknek Gyulafehérvárról Nagyenyedre leendő áttételét kéri, melyekre nézve a kérvényi-bizott­ság véleménye elfogadtatik. Továbbá BallaLászló, hadgyakorlat alkalmával szenvedett kárai megfizet­tetését kéri. Véesey Tamás előadó: T. ház ! Itt némi panaszok foglaltatnak ezen kérvényben olyan alantas hatóságok ellen, a melyek a belügy­minister rendelkezése alatt állanak, ennél fogva ezen kérvény a belügy ministerhez utasítandó. Elnök: Kiadatik a belügyministernek. Antal Gyula jegyző (olvassa): Barber Simon, Budapesten a pesti részen levő ingatla­nait, a budapesti fenyítő törvényszék számára „lakhelyiségül ajánlja". Újvidéki ipar-egylet, újvidéki szer iparos­társulat, a hazai kézműipar előmozdítását kérik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom