Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-223
223. országos ülés márezius 12. 1880. gg nek, hogy a saját körében intézkedjék, miszerint a társulat, a törvények és alapszabályok értelmében feladatának és kötelességének szigorúan feleljen meg. Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Antal Gyula jegyző' (olvassa a 2. szám alatti kérvényt, melyben Sopron sz. kir. város bizottságának 20 tagja, az 1870: XLIL t. ez. azon %%-ainak értelmezését kéri, a melyek a tisztújításra vonatkoznak). Vécsey Tamás eló'adó: Ezen kérdésben is szükségesnek látta a bizottság a kormány nyilatkozatát meghallgatni és arról győződött meg, hogy a tisztújítás ideje alatt a tisztviselők, tisztviselői kötelességük teljesítése alól felmentve és az azzal járó jogok gyakorlatának élvezetétől megfosztva nincsenek. Ezt nem lehet semmiféle egyoldalú intézkedéssel, annál kevésbé pedig valamely ministeri rendelettel megváltoztatni és a törvénynek más értelmezést a gyakorlat sem volt hajlandó tulajdonítani és ez az alkotott statútumnak 211.§-ával szentesittetett is. Ezen statútum ellen a kellő utón nem nyerhetvén orvoslást, azon 20 tagból álló kisebbség ügyét a képviselőház elé terjesztette. Minthogy pedig a statútum nem ellenkezik a törvény inteutióival, a bizottság véleménye az, hogy a kormány helyesen hagyta jóvá azt és hogy törvénymagyarázatra szükség fenn nem forog; a miért is a jelen kérvény a ház irattárába helyezendő. Elnök : Észrevétel nem tétetvén, a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a kérvényi bizottság jelentését): Békésmegye közönsége kéri a belügyministert oda utasíttatni, hogy a megyeházi tartalék-pénztára feletti kizárólagos rendelkezési jogát tiszteletben tartsa. Vécsey Tamás eló'adó: A kérvényi bizottság e tárgyban szintén kikérte a kormány nyilatkozatát és a kormány oda nyilatkozott, hogy a fennálló gyakorlat abban áll, hogy az évenként engedélyezett megyei budget megállapításánál mindazon megyei alapok, melyek külön rendeltetéssel nem birnak, a megyei költségvetésbe felvétetnek. Ezen törvényes gyakorlat szolgált alapul a ministeri tanács és királyi jóváhagyással 1879. június 1-én kelt rendeletnek, mely szerint Békésmegyében a megyeházi alap, az illető megyének oly kikötéssel szolgáltatik ki, hogy ezen alap kamatjai a költségvetésbe felveendők. Ezen intézkedés a t. ház elé is terjesztetett és a képviselőház, a kormány ezen intentiója ellen észrevételeket nem is tett, ennek következtében a kérvényi bizottság véleménye oda terjed, méltóztassék a t. háznak Békésmegye kérvényét a ház irattárába tétetni. Irányi Dániel: T. ház! Az meglehet, hogy elkerülte figyelmünket, midőn a belügyminister ur ezen intézkedést a háznak bejelentette, különben alig gondolom^ hogy ez ellen senki sem szólalt volna fel. Én részemről nem akarom vitatni azt a kérdést, vájjon igaza van-e a beiügyministernek, midőn ezen alapnak kamatjait a megyei költségvetésbe rendeli felvétetni. De szerintem az ez iránti intézkedés nem a belügyministert, nem a ministeri tanácsot — bár királyi jóváhagyással — illeti, ez mindenesetre törvénynek lenne tárgya, mert itt egy, a megye tulajdonátképező alapnak hovafordításáról van szó, tehát oly tulajdonról, a melyről — ha valaki — legfeljebb az országgyűlés intézkedhetik, nem közvetlenül a minister. Én annálfogva azt gondolom, hogy a t. belügyminister ur nem helyesen járt el, midőn ez iránt nem fordult törvényjavaslattal az országgyűléshez és az ily alapok iránti rendelkezést nem a törvény által kívánja elintéztetni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha jól vagyok értesülve, Békésmegye azon kérvényéről van szó, mely arra vonatkozik, hogy az ott levő épületek eladásából befolyó összegek kamatjai ne vétessenek fel a rendes budgetbe, hanem hagyassanak a megye szabad rendelkezésére. Békésmegyével szemben, ugyanaz történik, a mi történik 1867 óta minden megyével szénában, hogy ezen ottlévő ilynemű alapok jövedelmei felvétetnek a megye évi költségvetésébe, de egyébiránt is, most legközelebb volt azon eset, midőn a t. ház az én indítványomra a megyeházi alapokat, melyek még az ötvenes évek kezdetétől fogva itt kezeltettek és tőkésittertek, a megyéknek kiadattak. Akkor maga a t. ház azon elvből indult ki és azon alapon határozott, hogy a megyeházak eladásából gyűlt pénzek kamatjai, a megyék évi költségvetésében fedezetül felveendők. Mert azon határozatnak egész alapja az volt, a mint akkor ki is fejtetett, hogy az alapnak kamatai 1867-ig a tőkéhez csatoltattak, a tőke az addigi kamatokkal együtt adatott ki. 1867 óta a kamatok nem vétettek ki, miért? mert ha a megyék kezelték is volna az alapokat, azon kamatoknak a megyei költségvetésnek fedezeti rovatába fel kellett vétetnie. Tehát ezen 1867. óta követett elvet azon alkalommal éppen, midőn a megyeházi alapokat a megyéknek visszaadták, a törvényhozás önmaga helybenhagyta és szentesítette. E tekintetben tehát ezen változtatást tenni magamat sem hivatva, sem jogosítva nem érzem. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa a 4., 5., 6. számú kérvényeket, melyekre nézve a bizottság véleménye elfogadtat'k. Olvassa a 7—11. számú kérvényeket).
