Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-223

228 országos ülés márczius 12. 1880. 55 befizetés alól felmentetett; ez azonban nem zárja ki, nem lehetetlen, hogy a nélkül, hogy az acíák köztt nyoma volna, később járult hozzá. Én teljes joggal mondhattam, hogy nem, mert erre volt adatom, arra pedig, hogy igen, semmi adatot nem találtam. Ha van, akkor tessék a képviselő urnák magát a nyugtát, melyről szólt praesentálni, mint az actával éti tettem s mig ezt nem teszi, kénytelen vagyok állításomat fenntartani, {Helyeslés) annyival is inkább, mert a t. képviselő urnák adatai, nem mondom az ő szándékossága, hanem talán rósz értesültség, vagy félreértés folytán, nem egészen megbízhatók. A mikor például arról szól, hogy az izraelita tanító képezdékből az orthodox iskolákba tanítókat nem visznek; — később azonban maga beismeri, hogy néhány helyre mégis visznek — hanem azt mondja, hogy inkább visznek az állami képezdéből kikerült lutheránus, refor matus, katholikus tanítókat, csakhogy jó tanítóik legyenek s például említi Makót is, a mi szerinte az orthodoxok türelmét és azon törekvésüket jellemzi, hogy az iskoláik jó karban legyenek. Erre a makói iskolára nézve itt van a városi közgyűlésnek 1879. november 11-iki üléséből hozott határozata, a melyben a ministeriumhoz felírnak, — megjegyzem, hogy nem a ministerium utján jutottam ezen jegyzőkönyvi kivonathoz, — hogy „a bizottság által megvizsgáltatván az orthodox izraelita hitközség iskoláját, az 1865: XXXVIII. törvényczik 11. és 133. §-ai kívánalmának, ugy a tantárgyakat, mint magát a tanítót illetőleg meg nem felel, elannyira, hogy az iskola minél előbbi beszüntetésének elrendelését kéri." Az a makói iskola tehát, melyre a képviselő ur, mint jóra hivatkozott s mint olyanra, melyben keresztény tanító működik, az oly karban van, úgy a tanítást, mint a tanítót illetőleg, hogy a városi közgyűlés annak bezárását is kérelmezte. Azt mondja a képviselő, hogy ha éu felmutatok egyetlen egy orthodox hitközséget, a melybe a közös rabbi-seminariumból vittek rabbit, akkor elismeri, hogy az közös intézet. Könnyíí neki ezt kívánni, mert tudhatja, hogy a nyolcz esztendőre tervezett cursusból csak öt évi nyílott még meg, mielőtt tehát egy cursus befejeztetnék, természetesen nem vihettek rabbit sem neológ, sem orthodox hitközségbe. {Derültség^ Én annak bizonyítékául, hogy ez valóságos közös intézet, azt mondám, hogy mennek bele tanulókul ugy orthodoxok, mint neológok, még pedig nem csak orthodox hitközségből, de orthodox családok gyermekei, neveket "is említettem, még pedig orthodox rabbikat, kik gyermekeiket oda vitték. Erre Irányi Dániel képviselő ur azt mondta, hogy ez Mocsáry Géza képviselő ur által kétségbe vonatott, de ha igaz is, nem bizonyít semmit, mert orthodox rabbinak lehet neológ fia. Bocsánat, ha nem általános doktrínákból okoskodunk, hanem a concret viszonyokat ismerjük; akkor lehetetlenségnek kell Irányi Dániel t. képviselő urnák is tartania, hogy egy orthodox rabbi, a maga gyermekeit egy általa neológnak tartott intézetbe vigye és megengedje, hogy neológgá neveljék. Ha mégis történt, akkor az a rabbi igen bölcsen tudta, hogy ott kiképeztetheti gyermekeit s ez, ha neki tetszik, a körülmények szerint épp ugy lehet orthodox, mint neológ hitközség rabbija. Hanem az igaz. hogy az általam megnevezett esetek nincsenek a ház naplójában; és erre azt mondja Mocsáry (xéza képviselő ur, hogy, ugy látszik: „ezen orthodoxok gyermekei annyira elrémültek attól, hogy belekerüljenek a naplóba, hogy megszöktek. A naplónak ellenőrzése meglehetős erős és jó, és mégis megtörténhetett, hogy ezen gyermekek Kónyi ur vezérlete alatt szépen kisiklottak." Hát bizony ez megtörtént t. képviselő ur, talán irási hibából, a mint p. o. megtörtént, hogy az autographiából beszédem egy egész passusa kimaradt. Én megvallom, bár szigorú szoktam lenni arra, hogy a mit mondtam a házban, az a naplóban hííen bennfoglaltassék, ez egyszer magamtól még sem igazítottam volna helyre a naplóban, még pedig azért, mert megbántam, hogy megnevezek olyanokat, kik képzettségük hiányánál fogva nem vétethettek föl. Azonban, miután a t. képviselő ur azt mondja, hogy szándékosan szöktek meg a naplóból ezek a rabbi gyermekek, hát ime visszahozom őket, még pedig hivatalos escorttal. {Derültség. Olvas.) Aláírva Block Károly elnök és Schill jegyző. „Az országos rabbiképző intézet elnöksége hivatalosan bizonyítja, hogy a volt munkácsi s jelenleg a budapesti orthodox izraelita hitközségnél alkalmazott rabbinak, Schreiber Joachimuak fia, valamint a nyitrai rabbinak, Honig Józsefnek fia az intézetbe való felvételre jelentkeztek, kellő ismeretek hiányában azonban visszautasittattak." íme t. képviselő ur nem valótlanság volt, nem a házat akartam ámítani azzal, hogy az intézetet csakugyan orthodox rabbik gyermekei is igénybe akarták venni. Éu elismerésemet és becsülésemet fejezem ki azon rabbi urak iránt, a kik gyermekeiket oda adták és reménylem, hogy ha gyermekeiknek kellő ismereteik nem is voltak a múlt évben, a jövő évre már azokat megszerzik és óhajtom, hogy minél több legyen ilyen rabbi, a ki vallásos szenvedélyét legyőzve, megérti saját felekezetének is okoson felfogott érdekét. {Helyeslés balfelöl.) A legsúlyosabb vád azonban, a mit a tisztelt képviselő ur ellenem emelt, azon insinuatió,