Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

338. orsüágos ülés április 10. 1880. 401 rülte figyelmét azon körülmény, hogy az 1877. évről szóló, tehát legutolsó statistikai évkönyv VII. füzetében már nagy részében bennfoglaltatik az. a mit előttem szólott Irányi Dániel t. képviselőtársam kívánt, t. i. hogy a telekkönyvi bekeblezések körüli változások, már eddig is statistikai feldolgozás tárgyát képezték és ama füzet czíme kezemben van. Ezek lehetőleg megbízható adatok és könnyen kiegészíthetők minden újabb költséges aparatus nélkül azon kimutatásokkal, melyek a telekkönyvi íeherviszonyok teljes képét fogják nyújthatni. A statistikai hivatal mindig másfél, vagy két évvel később szokta az évkönyvben az összes statistikai kimutatásokra vonatkozó publicatiókat közzétenni. A legutolsó rendszeresített publicatiók, melyek X. füzetben, most már egy kötetben foglalvák, vonatkoznak az 1877-ik évre és ott van a 80. laptól kezdve: „a telekkönyvi birtoktestek jelzálogi terheinek ügy- és értékforgalma" s van szerencsém a 103. lapon foglalt adatok szerint felemlíteni azi, hogy az új terhek keletkezése folytán beállott változások, összesen 66 kir. törvényszék, illetőleg telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság területén 144.332,000 írttal, a terhektől való felszabadítás folytán 72.649,000 frttal, az összes be- és kikeblezések pedig kerekszámban 432 millió frttal vannak részletesen, telekkönyvi kerületek szerint feltüntetve. Minthogy csak pár nap óta bírom ezen füzetet, nem tudom, vájjon az adatok egészben megfelelnek-e azon intentiónak, mely tisztelt képviselőtársamat indítványa beterjesztésénél vezette, de constatálni kívántam azt, hogy ezen ügygyei a statistikai hivatal már is foglalkozik, könnyen lesznek az egész teherálladék feltüntetésé vei kiegészíthetők. Kapcsolatosan két kérdést kívánok a tisztelt minister úrhoz intézni. Nem kívánok határozati javaslatot benyújtani, de reménylem, hogy felszólalásom folytán a minister ur által czélba vett reorganisatió alkalmával, a statistikai hivatal érdemdús szakavatott főnöke tekintettel leend ezen, szerintem eléggé fontos kérdésekre. Különösen, a mi a sokszor sürgetett árúforgalmi statistikát ileti, minthogy az arra vonatkozó munkálat beterjesztését a minister ur közel kilátásba helyezte, nem kívánom azt újból sürgetni, de kívánom figyelmeztetni a t. házat és t. minister urat egy nagy anomáliára. Minket, első sorban a Magyarorszag és Ausztria közötti árúforgalom érdekel és erre nézve 1874 óta semmi néven nevezendő, még az előzőkhez hasonló adatok sincsenek kezeinkben. Ha tudni akarjuk azt, hogy Ausztria-Magyarország közös külkereskedelmi forgalma milyen nagy, mely kérdés igen fontos, különösen azért, hogy az 1878. évi közgazdasági kiegyezés hatását észleljük, ha ez iránt akarunk hivatalos adatokat szerezni, kénytelenek vagyunk az osztrák cs. kir. statistikai hivatal által kiadott „Ausztria" czímú füzetekot járatni. Ezen lapban, hónapról hónapra ki van mutatva a közös vámterület be- és kivitele, súly-, érték- és vámjövedelem szerint s ezenkívül például ezen lapnak folyó évi 11-diki számában, össze van állítva az összes 1879. évi ki- és beviteli árúforgalom. Azt hiszem, hogy annyit mégis csak megkívánhatunk a magyar statistikai hivataltól, mely ha nem is fényes, de szép dotatióban részesül, hogy ne legyünk kénytelenek ilyen nagyfontosságú adakat osztrák publicatiókból meríteni. Én részemről értek ugyan eléggé németül, de nem köteles mindenki, a ki ezen ügygyei foglalkozik, németül érteni és előfizetni egy osztrák hatóság által kibocsátott publicatióra. {ügy van! a balon.) Első kérdésem tehát a t. minister úrhoz: szándékozik-e gondoskodni arról, hogy a közös vámterület árúforgalmára vonatkozó havi és évi kimutatások egy időben az „Ausztria" czímíí hivatalos közlönynyel, magyar nyelven is közzététessenek az országos statistikai hivatal által? Második kérdésem vonatkozik az 1878: XX. t. ez. egyik intézkedésére. Ott t. i. a 10. §. akként szól: „Mind a két fél ministeriuma, a kereskedelmet és forgalmat illető statistikai anyagot egymással kölcsönösön közölni és annak egy főműnkálatba való összeállítása, valamint a történt megállapodások szerint leendő közzététele iránt, gondoskodni fog." Vonatkozik ez, — mert más értelmezés ennek a §-nak nem adható — azon statistikai adatok összeállítására, melyek Ausztriát és Magyarországot közösen érintik s melyeknek összehasonlítása nagyon tanulságos. Már előzetesen megjelent egy ily publicatió 1878-ban, az 1867 — 1876-iki korszakra vonatkozólag, mely a két állam termelési, népesedési, pénzügyi stb. viszonyaira vonatkozó statistikai adatokat összehasonlító tabellákban tartalmazza. Ott rendkívül tanulságos dolgokat találunk, bármennyire hiányos is sok tekintetben ezen első közös publicatió, hogy csak egyet említs- k, a t. ház minden tagja meggyőződhetik arról, ami éppen a jelen tárgyalás alkalmából némi fontossággal bir, hogy nemcsak, a mi Ausztria földmívelésének intensiv voltát, a mi például azt illeti, hogy egy hectár mennyit terem, hanem már quantitativ véve is, Ausztriának mezőgazdasága részben már tálszárnyalta, de majdnem minden terén a földmívelésnek elérte azon pontot, melyen Magyarország áll, jóllehet az iparczikkekre nézve jóformán coloniát képezünk, {ügy van! balfelöl,) Én ezt csak mellékesen akartam annak illustrálására felemlítni, hogy azt hiszem, hogy a törvényhozás tudta mit akar, midőn ezen közös statistikai publicatiókat törvénybe iktatta.