Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

238. orszáeos ülés április 10. 18SÖ. 395 Én mindezen indokoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék Madarász József ur határo­zati javaslatát mellőzni. Helyeslés a jobboldalon.) Helfy Ignácz: T. ház ! A mi magukat a tanintézeteket illeti, volt szerencsém már e ház­ban kijelenteni, hogy én azt egyáltalában nem találom correctnek, hogy a kereskedelmi minis­ter egyszersmind közoktatással foglalkozzék, épp ugy, mint nem találom helyesnek, sőt még ke­vésbé helyesnek, hogy a közoktatásügyi minister földmíveléssel és jószágokkal is foglalkozzék. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, hogy a legcorrectebb eljárás lenne, ha ezen intézetek a közoktatásügyi ministerium tárczájába tétetnének át. Ezt mellékesen megjegyezve, bátor vagyok itt felhozni egy tárgyat, a mit a pénzügyi bizott­ságban érintettem, a mire nézve azonban ott csak annyit érhettem el, hogy az a jegyzőkönyvbe felvétetett. Én ennyivel be nem érhetem, mert azt hiszem, hogy e tárgy megérdemli, hogy itt a házban megvitathassák és a költségvetésbe felvétessék. Ugyanis, midőn gazdasági tanintéze­tekről volt a pénzügyi bizottságban a szó, kiter­jesztettem figyelmemet a kereskedelmi tanintéze­tekre is és indítványt tettem a pénzügyi bizott­ságban, hogy állittassék fel a fővárosban egy női kereskedelmi iskola, a melyben ugy, mint a külföldön sok országban, a nők elsajátíthassák azon kereskedelmi ismereteket, a melyek azután őket képesekké tegyék hasznos, illedelmes élet­pályára. Én például egész Francziaországban igen ritkán találtam a kereskedésekben férfi­könyvvezetőket ; ott könyvvezetéssel rendesen a nők foglalkoznak és sokkal jobban U megfelel­nek e foglalatosságnak. Azt a kevés tanulmányt, a mi arra szükséges, hogy e foglalatosságnak megfelelhessenek, a nők épp ugy elsajátíthatják, mint a férfiak. Ily iskola felállítása nem is járna nagy költséggel, mert én nem igénylem azt, hogy az nagy apparátussal történjék; elégséges egyszerűen csak az, a mi a kereskedelem ezen ágában múlhatatlanul szükséges. Én bátor vagyok ezen indítványomat itt felhozni és a t. minister urnák szíves figyelmébe ajánlani. Ha kell, néhány adattal szolgálhatok erre nézve más országokból, mert el vagyok látva ilyenekkel. Például nem rég szereztem adatokat magamnak a nápolyi női kereskedelmi iskoláról, a melyet az olasz kor­mány ez előtt 4 évvel állított fel és igen jó eredményt volt képes felmutatni. Ezt a t. minister ur figyelmébe ajánlva — miután már felszólaltam —• nem tehetem, hogy megjegyzést ne tegyek azon indítványra, a me­lyet Madarász József t. barátom tett. Én azok után is, a miket a t. előttem szólott képviselő ur mondott, helyesnek tartom ezen indítványt. Azon okokat, a miket a t. képviselő ur felho­zott a mellett, hogy miért kelljen Magyaróvárott a német tanfolyamot fenntartani, azon okokat fel lehetne hozni bármely nagyobbszabású tan­intézetre nézve. Ugyanezen okból be lehetne hozni a német tanfolyamot a budapesti egyetem­nél is. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl.) De másfelől ugyanezen okok felhozhatók nem a német, hanem például a franczia tanfolyam mel­lett is. Én például sokkal természetesebbnek találnám, ha azt mondanók, hogy éppen a magyar-óvári gazdasági tanintézetben állittassék fel egy franczia tanfolyam is, hogy ez által egész Európa ifjainak tért nyithassunk, mert bizonyára ezek sokkal jobban bírják a franczia nyelvet, mint a németet. Én tehát az előttem szólt t. képviselőtársam indokolását el nem fogadva, pártolom Madarász József képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor keresk. minister: T. ház! Ha a vita be van zárva, bátor vagyok szót emelni, még pedig bátor leszek oly sorban nyilatkozni, a mint a t. képviselő urak felszó­laltak. (Halljuk!) Szalay Imre képviselő ur kiemelte, hogy óhajtaná, ha a gazdasági tanintézeteknél a jöve­delem részletesebben mutathatnék ki, mint ez jelenleg történik, mert ez intézetek magok is okszerű gazdaság vezetésére levén hivatva, e kimutatásból ki fog tűnni, mennyiben feleltek meg hivatásuknak, mennyire emelték a jövedel­met. A jövedelem ugyan általános összegben minden jelentésben meg van említve; másfelől azonban a képviselő ur figyelmébe kívánom ajánlani azt, hogy e tanintézetek éppen, mivel mindenike egyszersmind a kísérleti téren is fog­lalkozik , sokszor a gazdaságnak éppen oly nemével tesz kísérletet, a melynek jövedelme bizonytalan, sőt némelykor megteszi egészen azon tiszta tudattal, hogy nem fog sikerülni, de megteszi éppen azért, hogy tudja indokolni, miért nem alkalmazandó egyik, vagy másik eljá­rás és termelési mód. Itt tehát az intézet sikeres működését, a gazdálkodás jövedelme után, éppen nem lehet megbírálni. EÍ intézetek törekvése oda irányul, hogy a gazdálkodási irányra nézve, ugy positive, mint negatíve, felvilágosítást adhas­sanak. Egyébiránt semmisem áll annak útjában, hogy kissé részletesebben kimutattassék, hol mennyi búza termett s hogy az mennyiért ada­tott el. A mi a szőllőszeti és borászati állomásokat illeti, melyek, mint már említem, igen nagy fontosságúak, erre nézve tétettek kisérletek; tétettek például abban az irányban, hogy viszo­nyittassék a termés és a talajhoz, hogy külön­böző talajon minő viszonyt tüntet fel némely szőlőfaj a must arányát, mennyiségét, sav- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom