Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-237

370 237. országos ülés április 9. IHHJ. nem mellőzhetek hallgatással. Először azért, mert egy osztályt vádol, másodszor pedig azért, nehogy mivel ő is pártunk tagja, azt higye valaki, hogy azon állításokat és ferdeségeket, a melyeket t. barátom felhozott, mi is helyeseljük. (Halljuk! Halljuk!) T. barátom vádolja a gazdaközönséget és a fóldmívelő-osztályt azzal, hogy mindent ingyen akarnak és a kormánytól kérnek. Simonyi Ernő {közbeszól): A fehérvári gazdasági értekezletről mondtam ezt! Almássy Sándor: Lesz szerencsém majd ez értekezletre vonatkozólag is nyilatkozni. T. barátom azt is mondja a gazdaközönségról, hogy egy darab földet és egy kis tőkét is kérnek, hogy a gazdák szeretnek dapplán költeni s több ilyeker. Ezen vádat, t. ház, hallottam már más oldalról is. Hallottam ezt a kormány részéről, a mely akkor, mikor az inség, a nyomor és az aggasztó helyzet felhozatott, azt mondta, hogy ne pazaroljunk. Csudálkozom, t. ház, hogy egy olyan ember, mint Simonyi t. barátom, a ki annyit jár az országban, a létező nyomornak okát nem látja másban, mint a költésben, mert bátran elmondhatom, hogy az inség általános és hogy a gazdaközönség nem költekezik kétszeresen, háromszoros, hanem, hogy a nagybirtokos és a szegény egyaránt sanyarog, éhezik, nyomorog és fázik. {Ugy van! a szélső balon.) Voltak és vannak, sőt lesznek is ugy a földbirtokosok, mint a nemföldbirtokosok köztt olyanok, a kik többet költenek, mint a mennyivel bírnak. Ezt azonban, t. ház, a magyar gazdaközönségról egyáltalában mondani nem lehet. Mit kér, t. ház, a székesfehérvári értekezés és mit kérünk mi a gazdaság előmozdítására? Segítséget. De miben? E tekintetben általánosságban beszélni nem lehet, hanem speeificální kell a tárgyakat. Simonyi Ernő {közbeszól): Kérnek vasutakat, csatornákat és külön ministeriumot Almássy Sándor: Engedelmet kérek, majd erre is rá fogok térni. {Halljuk! Halljuk!) Azt, t. képviselőtársam meg fogja engedni, hogy gazdasági czélokra sehol sem költenek oly keveset, mint Magyarországon (Ugy van! balfelöl) és hogy mindenütt, a hol pedig nem oly kiváiólag földmíveíő nép lakik, mint a minők vagyunk mi, a gazdasági czélokra sokszorta több költetik, mint nálunk. (Ugy van! balfelöl.) Mit kérünk mi? Kérjük az eszközöket a gazdaság előmozdítására és hogy a kormány adja meg nekünk is azt, a mit másutt is megadnak: olcsó fuvart, közlekedési eszközöket, adja meg pl. a pálinka-égetés lehetőségét, (Ugy van! balfelöl.) Mi és a gazdasági egyletek nem kérjük azt, hogy a kormány egy kis tőkét adjon, hanem kérünk olcsó tőkét. Ezt követeltük és erre joga van a gazdaközönségnek. Ezzel akartam reflectálni arra, hogy én Simonyi Ernő és társai nézetét el nem fogadom. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, a vitát berekesztem. T. ház! A vita folyamán beadatott három határozati javaslat és egy indítvány. A három határozati javaslat mindegyike tiz képviselő által van aláírva, tehát az illető beadókat a végszó illeti, esetleg az előadót és a minister urat is. Ha a t. ház méltóztatik beleegyezni, ezen három határozati javaslat és indítvány azon sorrendben, a mint beadattak, fogoak egyenkint szavazás alá bocsáttatni. Mielőtt azonban szavazásra bocsáttatnának, fel fognak olvastatni s fel fog szóllittatni az illető benyújtó, kiván-e zárszó jogával élni, vagy nem; hasonlóképen az előadó és a minister ur s azután fog történni a szavazás. A sorrend szerint elsőnek adatott be Szederkényi és társai határozati javaslata. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Szederkényi által beadott határozati javaslatot). Elnök: Akar-e képviselő ur zárszó jogával élni? Szederkényi Nándor: T. ház! Én ezt az indítványt az iparos-közönség általános óhajtása és a közszükség kifejezése folytán tettem, hogy a kivánt revisió még ezen országgyűlés folyama alatt életbe íéptettessék. Tettem azért, mert a képviselőház már többj szőr adott kifejezés annak, hogy ezen általános alapnak eleget kivan tenni. Én részemről, ha teljes megnyugtatást nyernék arra nézve, hogy még ezen országgyűlés alatt — nem mondom, hogy az összeg, vagy valamelyik hónapban —• ezen törvény el fog intéztetni, hogy el fog intéztetni az 1879/81. országgyűlés folyamán, azt hiszem, hogy én is, az iparos-közönség is belenyugodhatnánk. Ez oly érdek, mely nincsen összekötve sem a kormány, sem az állam megterheltetésével. Ez nem közjogi, nem politikai kérdés, ez anyagi kérdés, az iparos közönségre nézve. Én kötelességemet tettem határozati javaslatom benyújtásával és ha a t. ház ezen véleményben van, hogy nem kívánja a revisiót még ezen országgyűlés folyama alatt létrehozatni, ám feleljen érte, én részemről a felelősségben nem osztozom és ennélfogva kérem határozati javaslatom elfogadását. Báró Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Már a tegnapi ülésben bátor voltam kifejteni azon nézetemet, hogy magam is szükségesnek látom az ipartörvényt, sőt többet mondtam ennél, az