Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-237
237. országos ülés április ö. 1S80, 369 nézetekben, melyek itt egyik-másik oldalról előadattak. A mi a kérdésben levő tárgyalást illeti, t. i. a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi tárcza költségvetését, én helyesnek tartom s ajánlom a mhuster nr figyelmébe azon határozati javaslatok némelyikét, melyek itt beadattak. Nem mondom, hogy van azon határozati javaslatok koztt csak egy is, melyet egész terjedelmében elfogadnék, hanem több határozati javaslatnak elfogadnám elvi álláspontját. Pl. elfogadom azt, melyet Szederkényi Nándor képviselőtársam az iparra nézve benyújtott. Én ugyan nem fogadom el azon nézeteket, melyeket a fehérvári értekezlet az iparra nézve kimondott, mert azokat határozott visszalépésnek, az obscurantismus, a setét feudális korszak felé visszamenésnek tartom és nem annak, a mire a magyar iparnak szüksége van. (Helyeslés több oldalról.) Én nem csodálkozom rajta, hogy a földmívelési miníster ur többet nem tett, mint a mennyit telt. Hiszen meg vagyok győződve arról, hogy azon körülmények köztt, a melyek köztt ő van, többet tenni nem is lehet. Én legalább nem volnék képes elvállalni a földmívelési tárczát akkor, mikor azon közgazdasági kiegyezés fermtartátik, mely a múlt évben köttetett. Igen, de a kormány álláspontja más. A kormány azt mondotta, hogy daczára ezen kiegyezésnek, mégis lehet a magyar ipart, a földmívelést előmozdítani, lehet a magyar kereskedelem emelkedését elősegíteni. Hát tegyék meg, mutassák meg, hogy lehetséges; önök kötelessége megtenni. (Ügy van! Ugy van! a szélső balon.) Mi tagadtuk, azt mondtuk: nem hiszszük, hogy lehetséges ; önök azonban azt mondták, hogy lehet. Most hát mutassák meg, mert önök felelősségre tették ezt és önök kötelessége most megmutatni. Mi az ellenzék padjain tévedhetünk, de önöknek a kormány padjain e részben tévedniök nem szabad. S ez az, mi nézetem szerint a t. miníster urnái beszámítás alá jön. Ha neki elég bátorsága volt ez alapon a minísterséget elfogadni, — mert én meg vagyok győződve, hogy ez alapon | rdagyarország iparát, kereskedését, mezőgazda- j ságát. szóval egész közgazdaságát fejleszteni nem lehet, de mint mondám, a kormány álláspontja egészen más, — ha neki bátorsága volt ez alapon ministernek lenni, ám matassa meg, hogy álláspontja helyes, én örvendeni fogok rajta, ha megezáfol, mert legalább látni fogom, hogy hazám gyarapszik. Hanem eddig azt nem látom. Azt mondáid mindig, hogy törekedtünk itt és ott, ezt és azt tenni, de itt ilyen, amott olyan akadályokba ütköztünk, — mint a ministerelnök ur most mondta — nézetem szerint nem helyes. Akadályokkal találkozunk mindenütt, hol érdekeink másokéval összeütköznek. Önök az amerikai zsírt ki akarják szorítani a magyar piaczokról. Az által, ha e részben az amerikai kereskedők érdekeit sértik, azok részéről akadályokra fognak találni s igen természetes, hogy az amerikai minden befolyását felhasználja, hogy Európában magának minél több pártfogót szerezzen. Csak az a kérdés, hogy az önök álláspontja helyes-e, igazságos-e, vagy nem? Ha hehelyes, ha igazságos, ne gondoljanak semmivel, tegyék meg. De igaztalanságot ne tegyenek, mert az fáj már csak azért is, mert igazságtalanság. Sokszor az igazságos és méltányos intézkedés is fáj, de e fájdalmat el kell tűrnünk, mert, igazságos. Hanem mikor igazságtalanság által okoztatik fájdalom, azt nem szívesen tűrjük s jogosan panaszkodunk és valószínű, hogy a részrehajlatlan embereket a magunk részére fogjuk nyerni. A mi az amerikai zsír kérdését illeti, én nem akarok e kérdésbe részletesen bemenni. De annyit mondhatok, hogy Amerikában a sertéshizlalás nemcsak a Missisippi partján történik s nemcsak hallal hizlalják ott a sertéseket, Amerika egyes államaiban tudtomra egész nwv erdők vaunak, melyekben az a háromszögletű dió terem, a mit, nálunk a boltokban árulnak, mint delicatesset. A sertés e diót 100 és 100,000 számra eszi, néha összerágván vele a csörgő kígyót is, hogy csakúgy ropog a foga alatt. Azt mondani tehát, hogy, mert a Missisippi Kiellett némelykor — mert ez csak az év bizonyos szakában lehet, — hallal hizlalják a sertést, ezért az amerikai sertés kizárassék, ez nagyon kérdéses dolog. A kérdésnek egyik fontos oldala abban rejlik, vájjon lehet e meghatározni, melyik zsir ártalmas, melyik nem? Mert, hogy az ártalmas kitiltassék, az természetes; de hogy az egészségest is kitiltsák, az olyan primitív rendszabály volna, melyet aligha volnánk képesek keresztülvinni, mert az ellen a többi államok lázadnának fel. Csak mi vagyunk oly állam, a mely megengedi azt, hogy igazságtalanságot kövessenek el rajta és a mely ellen nem tesz semmit, mert a hatalmasok kívánják igy. Nincs, t. ház, oly gyenge állam Európában, vagy a világon, a mely tolunk ily manifest igazságtalanságot eltűrne. Kijelentem, hogy a benyújtott határozati javaslatokat minden részletükben nem pártolom és majd a szavazás alkalmával fogom jelezni azon álláspontot, amely ezekkel szemben foglalok. Csak annyit kívántam az általános tárgyalássá! megjegyezni, (letszés.) Almássy Sándor: Engedelmet kérek, hogy a vita végén szólalok fel, de kénytelen vagyok szót emelni egyrészt a helyzetnek felderítése végett, másrészt pedig azért, mert Simonyi Ernő, t. barátom oly nézeteket pendített meg és oly állításokat koezkáztatott, a melyeket két okból