Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-237

237. orsKfagos ülés április 9. 1880. 357 kérem, ily dolgoknál az igazi gyakorlati ember szövetkezve a szakemberrel, csak egy módou jár el. Először megfigyeli a jelenlegi kezelési módot, akkor átmegy arra, hogy mikép lehetne azt a munkát, melyet az emberek, a munkások teljesítenek, gép által előállítani. Természetes, hogy az ilyen gépeknek nagyon egyszerűknek, olcsóknak kellene lenniök, hogy a kisebb gazda is megszerezhesse. Az apatini kenderversenyen megjelentek az ilyen gépek: láttam működni azon gépet, mely a magyar kormány pártolása alatt létrejött. Egy téveteg szemű ember kezelte, tele nagyszerű ideákkal és kisült, hogy a kormány, a helyett, hogy szakképzett mérnökökhöz fordult volna, a helyett, hogy ilyeneket bizott volna meg ilyen gépek előállításával, felfedezett Eszéken egy telegraphust, ki evek hosszú során át a perpetuum mobile felfedezésén fáradozott, valami Luft nevezetű egyént. Arra, hogy Olaszországban tapasztalatok gyűjtessenek és az ottani eljárás az ily nagy fontosságú mezőgazdasági terménynél, minő a kender, tanulmányoztassék, hosszabb idő szükséges. Rövid idő alatt bizony keveset lehet tanulmányozni; ezen egész tanulmányra nézve pedig, az Olasz országi útra, csak 400 írtja volt a ministeriumaak. Méltóztatnak tudni, hogy Magyarország és Olaszország climaticus viszonyai köztt, mily óriási különbség van, az olasz nép és a magyar nép lényegesen különböznek s ezen különbség figyelembe vételével kell megállapítani a nálunk követendő eljárást és kezelési módot. Az viszonyokat, az eljárási és kezelési módot tanulmányozni, azt a magyarországiakkal összehasonlítani nem kis feladat, nem kis időt kivan s erre 400 frtot utalványozni kedélyes és naiv felfogás: ez egyébiránt nem a jelen miuister ur alatt történt En tehát, t. ház, visszatérek arra, a mivel kezdettem, bármilyen programmot, bármiféle alapeszméket állítsunk fel, írhatunk akademieus fejtegetéseket, megbízhatunk bármiféle ministert és tisztviselőket, hogy Írjanak röpiratokat szakkérdésekről, mindezekkel czéihoz jutni nem fogunk. A minister ur előtt igenis lett volna egy akadály, melyre hivatkozhatott volna a házban, mint azon okra, melynél fogva törekvései, tervei meghiúsulnak. A dolog ugy áll t. ház, hogy — a mint Boros Béni képviselőtársam egy más ministeriumról is elmondotta — én magam is ki tudom mutatni a minister urnák, hogy fennáll azon bureaueraticus szellem s alapos azon vád, hogy senkit sem tűr maga felett az illető osztályfőnök szakkérdésben sem, bár csak ugy birnak létrehozni némely dolgot, ha szakemberekhez fordulnak. Ennek a bureaueraticus szellemnek befolyására a jelen esetre nézve én is hivatkozhatom ; legalább is 2 kilogrammra menő meghívó van KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XI. KÖTET. asztalfiókomban, (Derültség) a mi a Bachkorszakra emlékeztet, midőn öttized krajczárnyi diőerentia iránti „Bemängelung" 9 iv papírba került. (Derültség.) A bureaueraticus szellem igenis | létezik, mely saját eszméit kedveli és a szakI emberben pepecselőt, vagy legfelebb olyat lát, a | ki őt működésében akadályozza. Mert abban i már nincs igaza Graál Jenő t. képviselőtársamnak, hogy a ministeriumban nem lennének meg az adatok, megvan a ministeriumban minden irat, iktatói számokkal pontosan ellátva csomagokj ban. De bocsánatot kérek, midőn a minister, a íöldmívelés egész szakosztályát tanácsosra biz^a, kinek már máreziusban 8000 ügydarab száma van, ugy hogy minden számot tárgyaljon, vezesse az elintézést, elnököljön s hozzá méíf kezj deméuyezzen is, ezt igen soknak tartom. Oly kérdésben, minő pl. a phylioxera, a franezia kormány mindjárt kezdetben azt mondotta az academiának, küldj ki egy bizottságot, adok rá 20 ezer francot, tegyenek vele kisérletet s Ina elfogy, számoljanak róla, mert senki nem vállalhatja el a felelősséget, csak szakember. Olyan vezetés mellett, minőt mi tapasztalunk, hogy as elnök és osztályfőnök azzal kezdi és végzi a. tanácskozást, hogy tu ugyan nem akarok véleményt mondani, mert laicus vagyok, ugyan | hogyan lehessen egy tanácskozást folytatói, mely I tisztán gyakorlati szakkérdések megoldására, vonatkozik? Ha ezt felhozta volna a minister ur. tökéletesen elhittem volna, hogy csakugyan ez akadályozta azr, hogy üdvösebb dolgok végezI fessenek. Szerintem Magyarországnak egész jövője, azon lehetőség, hogy mi e válságos helyzetből kibontakozhassunk, egyedül attól függ, I hogy termelési ágaink mindazon forrásait, melyekből most is élünk s melyeknek fejlődéséből | az államot megteremthetjük, igazán műveljük, | nem bureaueraticus szempontból, hanem a gya! korlat által parancsolt szükségszerű szempontból. | Én nem akarom felsorolni mindazokat, miket a j magyar ipar és mezőgazdaság különböző ágai i érdekében felállítandó kísérleti állomásokra tartozóknak tartok. De mert nagyon jól tudom, mit gr. Szapáry mond, hogy Magyarország jelene és még hosszú ideig jövője is, kizárólag a mezőgazdaságtól függ s legkiváltkép az alföldtől, mely e tekintetben legelhanyagoltabb, ajánlom a t. háznak határozati javaslatomat, melyet nem pártszempontból fogalmaztam s nsm is abból nyújtok be; mert mikor Magyarország ilyen viszonyok köztt van, mikor valósággal mindenütt pangás van, minden melléktekintet nélkül kell eljárnunk, csupán arra szegezve szemeinket, hogy aj ölen viszonyokat javítsuk. A t. minister ur az első minister, k* bevallotta, hogy a neki kínált pénzt nem tudja hova fordítani. Ugyan kérem, minthogy Ausztria 46