Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-236
344 236. országos ülés április 8. 1S80. és mik az okok? Talán oly szakemberek mondják ezt, kikben megbízni lehet, hogy tudományuk minden kétségen felül áll s oly szakemberek határoznak, kik, a midőn a kérdés chemiai részéről van szó, beszélnek a nemzetgazdasági részről és megfordítva s védelmezik az iparszabadságot a ohemikusok, a kiknek ehhez nincs közük. Mondják ők azt, hogyan történik a gyártott borok vegyelemzése s lehet-e ezt csinálui vagy sem, és másba ne avatkozzanak. Mert az enquéttek legnagyobb hibája az, hogy nem az iránt kérdezik meg az illetőket, a mihez értenek, hanem más iránt. így van ez a philloxera enquétével is. Mi történik ott? Odahívnak vegyészeket, entomologokat s még egy asztalnokot is, a ki az udvartartáshoz is talán annyit ért, mint a ptrylloxerához {Derültség) s ezen tisztelt urak, kiket különben mint szakembereket, a maguk szakmájában elfogadok, mit csinálnak? Szólnak a szőllőnek ápolásáról, metszésről, fisiologikus részéről, egy szóval a szőllőmíívelésről, szól azután a phylloxera oly tenyésztéséről, a mely által a phylloxera ki nem irtható, miután szénkénegge! meg nem mérgezi. Így tett ez enquéte, a mely 80,000 frtot kidobatott és most ez enquéte újra összeül, nagyon kevés kivétellel ugyanazon tagokból, ugy, hogy attól félek, hogy majd megint kidobnak 80 ezer frtot az ország kárára. Visszatérve a borgyártás kérdésére, az előbbieket csak közbevetőleg voltam bátor mondani, mi történik a horgj'ártás törvényjavaslatánál? Az erre vonatkozó javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, a pénzügyi bizottság intézkedett felette. Nem szándékozom újból megint elmondani azt, hogy mért nem tartom illetékesnek a pénzügyi bizottságot, mert vegyész nem volt közttük, legfeljebb jogi véleményt mondhattak a felett, hanem volt több szakértő földmívelő, a ki belátta azt, hogy mily kár hárul ebből az országra s hogy ezen segíteni kell. Ezekkel kivittük azt, hogy a bizottság kimondta, hogy a borgyártás feltétlenül eltiltandó. És mi történt? Azt mondták, hogy most a 75-iki országgyűlésnek vége le^z, a minister ur megígérte, hogy tanulmányozza a kérdést és a legközelebbi országgyűlés összejővén, elő fogja terjeszteni, erre vonatkozó javaslatát. Vártam erre mostanáig. Most megint egy congt essusra akarja bizni azt, hogy kell-e borgyártás, a mi ellen már az egész ország nyilatkozott. (Ugy van!) Én nem szeretem a habozást, akarom, hogy mindenki szint valljon, határozottan azt akarom, hogy az ország közvéleménye tudja, kik azok, a kik nem akarják az ország kívánságát teljesíteni, hogy meg legyenek bélyegezve azok, a kik az ország kívánsága ellen szegülnek. (Helyeslés.) Bátor leszek erre nézve majd egy határozati javaslatot benyújtani, a melyet majd beszédem végén fogok előterjeszteni. Ivánka Imre: Még most sincs a végén! Szalay Imre: Tudom, hogy Ivánka tisztelt barátom nagyon szeretné, ha befejezném beszédemet, de bocsánatot kérek, minden tiszteletem mellett, a melylyel iránta viseltetem, nem teljesíthetem kivánságát, mert képviselői kötelességem parancsolja, hogy beszéljek. (Halljuk!) Azt mondta Jókai t. képviselőtársam a budgetvita alatt, hogy mi ellenzék, folytonosan csak az árnyoldalait tüntetjük fel a budgetnek, az egész világnak kikürtölve és annak előnyeit nem mondjuk el soha. És a budget némi előnyéül felhozta azt, hogy itt van az 1879. év és az idei évnek első negyede és mit mutat az. Azt, hogy Magyarország borászatára oly figyelem fordittatik a külföld részéről, hogy mig ezelőtt 4—5 százezer mázsa bor vitetett ki, most 3 millió hectoliter vitetett ki Svájczba és Francziaországba és ezt a t. képviselőtársam, mint a kormaidnak egyik vívmányát tünteti fel. Pedig e bor borkivitelnek nem az volt az oka, hogy a kormány csak a legparányibbat is tett volna ez ügyben, dehogy, szó sincs róla, tette ezt a phylloxera, a mely Francziaországban pusztít. Ha ezt akarja a kormány érdemének tulajdonítani, ám legyen ez a kormány dicsősége, szívesen megadom ezt neki. A mit arra nézve mondott, hogy ha mi 10—14 éven keresztül folytonosan előhoztuk, szükséges a minister által említett vegyészi kísérleti állomásokat a fuchsin konstatáld sara felállítani, mert e baj Magyarország hitelét tönkre tenni készül. E vegykisérleti állomásokról megint a ministernek sem előterjesztése, sem indokolása semmit sem mond, nagyon félő, hogy elkésünk, de én figyelmeztetem a minister urat, hogy ha nem birja elkölteni azt a pénzt, erre igen jól rá fordíthatja, mert attól tartok, hogy borászati téren is megelőztetik magukat a minister urak, mint minden más dologban és mielőtt a cognacgyártást meghonosítanák ezen országban, akkor már Francziaország régen kivitte innen a cognacot, vagy pláne itt főzi meg és ő csinálja meg magának a piaezot. Kérdem, lehetett volna-e könnyebben piaezot foglalni borainknak, mint éppen az utóbbi időben, midőn Franciaországnak most már egy negyed részénél többet elpusztított a phylloxera; most, mikor Francziaországban rósz termés van, mikor az egész világ a franczia borokra szorult s midőn a francziák nem képesek eleget tenni azon kötelezettségnek, hogy borral ellássák azon tartományokat, a hol boraiknak piacza van. Mit csináltak? ide jönnek Magyarországra és innen viszik el a borokat s elveszik azon piaezokat, melyeket meghódíthattunk volna magunknak, hacsak egy kis élei-