Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-235

314 23S. országos ülés április 7, líi©. teni nemzetiségi tekintetből is mindenféle üzleti ipar-ágat, mindenféle iparágának kezelését, de miután a viszonyok olyanok voltak, hogy óvatosan kellett e tekintetben haladni, csak fokozatosan jártam el. Most már nagyobb lépésekkel lesz lehetséges előre menni és azt hiszem, hogy bárki kezébe adja is az ország e hatalmat, az meg fogja tenni a tekintetben kötelességét, hogy a magyar nyelvet és szakerőt értékesítse. Ráth képviselő ur azon figyelmeztetést intézte hozzám, igyekezzem, hogy ezen gyár ne csináljon nagy eoncnrrentiát a magániparnak, hanem speciális ágak művelése által magának mind nagyobb tért és tekintélyt szerezzen. Én ez irányban igyekeztem eddig is hatni, a menynyire ;i viszonyok engedték, de minthogy az ily ágak művelése magában nem hozott volna pangó állapotaink köztt elégséges jövedelmet, a gyár elvállalt oly megrendeléseket is, melyek a magáuipar körébe tartoznak s a melyek cultiválását részemről szintén nem tartom az állami gépgyár feladatának. Én azt hiszem, hogy e gépgyárnál súlyt kell fektetni arra, hogy először hidakat építsen, mely ágban specialista és csakugyan kitűnő; másodszor, hogy oly nagy gépeket készítsen, melyek készítésére az itteni vállalatok nincsenek berendezve, készítsen mozdonyokat, vagy géprészeket stb. Azt hiszem, hogy jövőre nem is fog concurrentiát csinálni a magániparnak s panaszra e részben sem fog okát szolgáltatni. [Helyeslés jobb/elől.) Azt, hogy a gyárban magyar okmány visszautasittatott, oly nagy hibának tartom, hogy ha méltóztatott volna nekem róla szólni, okvetlenül a legnagyobb erélylyel határozottan lehetetlenné tettem volna minden hasonló eset előfordulását, De erről tudomásom nem lévén, nem is intézked hetem. Még csak egy rövid észrevételt akarok tenni. Boross képviselő ur felhozta azt is, hogy ő elfogadja Madarász javaslatát, mert az nem személyek ellen van intézve, hanem az ügy felderítésére szolgál. Bocsánatot kérek, ezt lehet mondani, de a dolog tulajdonképen nem ugy áll. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) Mert ha ezen javaslat clfogadtatik, először involválja azt, hogy ebben a házban Zimmermann ellen a legnagyobb mérvű bizalmatlanság uralkodik, aztán bizalmatlanságot involvál azon jelentés beadói ellenében, kik ellen a javaslat irányul, továbbá az igazgatótanács és annak elnöke ellenében, kik a jelentést szerkesztették s végül mindazok ellenében, kik e tekintetben befolyást gyakoroltak. Bizalmatlanságot involvál bizonyos fokig az államszámvevőszék és a képviselőházi zárszámadási bizottság ellenében, melynek az első pont értelmében kötelessége volna ellenőrködni, minthogy a képviselő ur az első pontra nézve is újabb vizsgálatot kivan. És bizalmatlanságot én ellenem. Azt méltóztatott ugyan mondani, hogy hazafiságomban nem kétkedik, azonban, ha a javaslat elfogadtatik, mit tenne ez egyebet, mint azt: hogy én a kellő erélylyel még sem magyarosítottam s ez csakugyan nem egyéb bizalmatlanságnál. (Közbeszólások a szélső bal/elől: Az! Az!) Én a képviselő urak részéről nem vehetem rósz néven a bizalmatlanságot, mert az az oppositió természetében fekszik; de erről az oldalról, megvallom, még sem vártam volna. He ha már még van, a ház bölcsesége fog határozni. Én részemről kérem a t. házat, méltóztassék a költségvetést elfogadni és Madarász képviselő ur javaslatát mellőzni. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József: T. ház! Hieronymi képviselő ur felszólalása következtében köteles vagyok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk!) Ha én azon jelentéssel kapcsolatban, Hieronymi képviselőtársamat érintettem, természetesen mint a közlekedési minister ur által kiküldött illető bizottság elnökét érintettem és nem tisztán, mint államtitkárt. Általában, ha a t. államtitkár ur azon kitételen, „valótlan" fennakad, akkor tulajdonítsa magának, mert éu csak azon kitételt használtam, a melyet a jelentésben a jelentés aláírói, az igazgatóság tagjai használtak a mérnök-egylet emlékiratának véleményével és az én előadásommal szemben. Megismerem, hogy ez tökéletesen egyéni vélemény: a t. képviselő ur előtt valótlan az, a mi az én felfogásom szerint való; az én meggyőződésem szerint valótlan az, a mi a t. államtitkár ur felfogása szerint való; igy hát egymással leszámoltunk. (Derültség a szélső' balfelöl.) Hanem most nézzük meg, hogy az állítások megtámadása miként vitetett keresztül. Én azt állítom, hogy a kereskedelmi osztály ügyvitele nem egészen magyar. Erre nézve én nem azt gáncsoltam, hogy oda német, vagy franczia számlák hozatnak be, hogy köttetnek angol szerződések ; mert azért az ügyvitel lehet magyar; én nem azt az ügyvitelt értem, hanem azt, melyet az állami gépgyár hivatalnokai vezetnek önmaguk ; nem értettem a mások által tett beadványokat, pedig ezekre is határozhat a ház és a törvényhozás, a mint tetszik, ismétlem, értettem azt, hogy az állami gépgyár hivatalnokai német nyelven szolgáltatják az irományokat a kereskedelmi osztályban is. Igenis kezembe volt és annál rosszabb, ha ért Zimmermann igazgató ur magyarul — kezemben volt saját fogalmazása és aláírása német nyelven, csatolva a kereskedelmi osztály ügyviteléhez és kezemben volt az állam által fizetett FrÖdl hivatalnok német nyelvű számvitele. Hát engedjen meg, t. képviselőtársam és