Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-234

234. országos ülés Sprilis 6. 1*80. 285 Bégek által úgyszólván újból meg kellene venni azt, a mivel már birnak. Ezen kérdés már ott régen szóban volt, csakis az tartotta vissza a társulat tagjainak egy részét, hogy a régi terhek meglévén s az ekként ismét ártérré váló földet újból terhelvén, az ily módon ártér is lett volna és régi teher is nyomta volna. Most a kérdés ugy áll, hngy az egész töltésvonalnak, miként a kül- és belföldi szakértők egy értelemben mondják, új szabályozása szükséges, különben Szeged körül a most is elég rósz vízviszonyok még sokkal rosszabbakká fognak válni, ha ott a kellő vizerő nem marad meg. Ennek folytán hozzájárult a dologhoz az, hogy — a mint mondom — a szakértők folyamszabályozási szempontokból, újabban általánosan és egyhangúlag rámutattak arra, hogy ezen vonal fenntartandó, a mint azt már régebben hazai szakértőink is hangsúlyozták. Ezen fenntartás által azonban főleg most, midőn rögtönözve kellett intézkedni különösen Szeged érdekében, mert ellenkező esetben ismét Szeged alá tódult volna a viz, a sürgősséggel fokozódott a költség és ennek következtében, a különben is súlyosan megterhelt társulat túlságos mértékben lett volna újabban is megterhelendő, a mint mondom, Szeged speciális helyzete s részint folyamszabályozás szempontjából ezen töltés, nem ugyan azon magasságban, mely végleg szükséges lesz, hanem egy bizonyos magasságban helyre állíttatott, hogy a valószínűnek látszó tavaszi árviz ismét Szeged alá ne hatolhasson. Én, t. ház, a mint jeleztem is tegnap a t. háznak, előterjesztést nyújtandók be, mely előterjesztés a Tiszának minden viszonyáról, az ott eddig létesített és ezentúl létesítendő művekről véleményt mond. Ezen előterjesztésben minden egyes társulatnak ügyei is elő vannak sorolva; meg van mondva, milyen az anyagi erejük, milyenek töltéseik, milyen a helyzetük, kik a gondviselőik, szóval összes viszonyaik elő vannak terjesztve, hogy a t. háznak, vagy egyes tagjainak, a kiket az egyik, vagy másik társulat érdekel, módja legyen maguknak felvilágosítást szerezni, de egyszersmind azért is, hogy a t. ház azon helyzetben legyen, hogy előadandó esetek alkalmával az egyes társulatok ügyét megbírálhassa. Ezen előterjesztésem és azon előterjesztés, melyet t. barátom jelzett, melyek Szeged reconstruetiójára beadatni fognak és a melyek szintén vonatkoznak Szegednek, mint városnak egyes földbirtokkal bíró lakosainak terheire, fogja magában foglalni azon módokat, a melyeken a kérdés megoldandó lesz. És ezen utóbbi előterjesztés után fog előállani azon eset, a mikor az országgyűlés határozni fog a felett, hogy tekintette] a folyamszabályozásra, a mely nem érdekli az egyeseket, hanem érdekli az országot, minő engedKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XI, KÖTET. menyeket tegyen azon költségekre, a melyek azt terhelik és minő intézkedéseket tegyen jövőre nézve. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezt bevárni és annak idején, az akkor itt teendő indítványhoz képest megtenni a maguk nézeteinek nyilvánítását. Bakay Nándor t. képviselő urat, a ki ez iránt interpellatiót adott be, szintén arra kérem, hogy szíveskedjék bevárni, míg ezen előterjesztés meg less téve, akkor lesz módja a dolog felett tüzetesen nyilatkozni. (Helyeslés jobbfeWl.) Elnök : Szólásra nem lévén senki feljegyezve és az előirányzati összeg ellen kifogás nem tétetvén, az elfogadtatott. Antal Gyula jegyző {olvassa): 5. czím. Dálja-vinkovczei vasút építésére 602,208 fit. ' Elnök: 602,208 frt megszavaz-atik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 6. czím. A Ferencz-csatornánál az 1873 : XVII. t. ez.-kel biztosított állami segélyből még hátralékos összeg 199,260 frt. Dimitrievics Milos: T. ház! A költségvetésben e beruházási czím alatt 199,260 frtot a Ferencz-esatorna-társulat számára és javára én részemről nem szavazhatom meg és pedig azért nem, mert az említett társulat feladatának és törvényszabta kötelességének nem felelt meg. Jelesen nem intézkedett és kellőleg nem gondoskodott arról, hogy a vizek lefolyhassanak, mely mulasztása folytán, a csatorna jobb partján KisSztapártól egész Újvidékig, nagy viztömegek folynak össze és ezen összefolyás következtében, a földeknek egy igen nagy része egészen viz alá jővén és állandó tavak képződvén ott, a liol a legjobb termőföldek vannak, ezek egészen terméketlenné tétettek. Az igaz, hogy említett társulat, úgynevezett siphonokat a csatornára alkalmaz, de ezen siphonok egészen elégtelenek és azok azon sok nagy tömegű vizet le nem vezethetik. Következése ezen mulasztás és helytelen kivitelű munkának az, hagy miután a csatorna északról délnek irányul és pedig Kis-Sztapártól Újvidékig, hogy a vizek, a melyek egyes apróbb folyócskákból befolynak, a csatorna gátja következtében, be nem folyhatnak. Én ezen ügyben sokszor eljártam és constatálnom kell, hogy a t. minister ur ez ügyben a legszivesebben támogatott, intézkedett és kormánybiztosokat kiküldött az ügy megvizsgálására és valahányszor ezen kiküldöttek a helyszínén megjelentek, látván ott azon nagy vizeket és a tavakat, a melyek, a mint mondám, a földnek javán, a csatorna felépítése folytán képződtek, más nem marad hátra, mint ezen vizeket levezetni. Ezt kellett a ministeriumnak, illetőleg a t. kormánynak megtenni. De midőn ezen jelentések az illető közegek által a minister urnák beterjesztetnek, annyi retortán mennek keresztül, hogy az intéz37