Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-234

234. országos ülés április 6. 1880. ^83 Horváth Gyula: T. ház! A pénzügyi bi­zottság jelentésében benne foglaltatik, hogy a minister ur a pénzügyi bizottság előtt kijelen­tette, a mi különben is tudva van, hogy a Tisza­szabályozására vonatkozólag a legközelebbi idő­ben javaslatot és illetőleg jelentést szándékozik a ház elé terjeszteni. Én, t. ház, magam is tudtam volna várni és helyesnek is tartom, hogy mindazok, a kik e fontos kérdéshez kivannak szólani, ezen időt várják be; azonban azon ügy érdekében, a mely­ben fel akarok szólalni, nem tehetem, hogy telje­sen várakozó állásba tegyem magamat mindaddig, míg az általam felemlítendő ügyben, a minister úrtól megnyugtató felvilágosítást nem kapok. Tudva van, t. ház, hogy Szeged városának és azon vidéknek szerencsétlensége, a percsorai töltéssel szoros összefüggésbe hozható; a töltés elszakadása hozta magával azt, hogy az ország egyik legvirágzóbb városa és vele együtt népes és gazdag községek, mondhatni egy nap alatt tönkre mentek. Mindenki előtt ismert dolog tisz­telt ház, hogy a percsorai társulat Ugye évek óta tengeri kigyót képez, melyet megfojtani, elpusztítani eddig senkinek sem sikerült. A leg­újabb időben azt keresik némelyek, hogy ki volt a percsorai ügy elmérgesedésének az oka. A dolog lényege az, t. ház, (Halljuk!) hogy nem a mostani kormány, de nem is vala­melyik alkotmányos magyar kormány alatt, ha­nem az absolut kormányzat idejében alakult egy társulat. Akkor azt hitték az egyes felek, hogy a mások érdekeinek kijátszásával tudják saját érdekei­ket legjobban megteremteni és megvédeni. A per­csorai ügyet annak legnagyobb rendetlenségében vette át az alkotmányos kormány s hogy ez a rendetlenségből kihozható legyen, legelső fel­tétel lett volna, hogy azon kötelezettségek, me­lyeket a társulat magára vállalt, a társulat tag­jai által megbírhatok lettek légyen. Azonban a ki tudja azt, hogy az összes árterület 30,000 hold. a ki ehhez hozzá veszi, hogy az a védvonal, melylyel védeni kell a 30,000 holdat, négy mértföldnél hosszabb, a ki tudja továbbá azt, hogy a törvényben meglevő princípiumokkal ellenkezőleg, nem az az alap elv, hogy magas­lattól magaslatig vigyen a töltés, hanem éppen ellenkezőleg, mélyedéstől mélyedésig, mert a társulat, mikor megalakult, azt monda, hogy a terület az úgynevezett percsorai kereszttöltésnél kezdődik, mely a Tisza partnak egyik legala­csonyabb pontja és megy a tápéi kapuig, mely újból alacsony pont s a 30-as években meg­állapított niveau-n alul áll. Ezen dolognak rende­zésére elkövetett úgy ezen, mint az ezt meg­előző kormány mindent, de az illető társulat tagjai, ezek köztt Szeged, Pallavicini, Tápé és Algyő községek látván, hogy ezen töltések fenn­tartása mily roppant összegeket vesz igénybe, hogy azon 30,000 hold, mely mögötte áll, nem éri meg azon összeget, melybe a töltések ki­építése és rendszeres fenntartása kerül, a helyett, hogy kerestek volna a kibontakozásra utat, ke­resték — és e tekintetben nagy eredményeket is értek el — keresték minduntalan, hogy lehet ezen ügyet, mely különben is össze volt bonyolítva, még jobban bebonyolítani, azt tevén fel, hogy addig, mig az ügy össze vau bonyolódva, fize­tésre nem fog kerülni a sor. Azonban, most a legközelebbi időben, midőn a Szeged várost ér­deklő törvényjavaslatok tárgyalására fog kerülni a sor, mindenki, ki ezen város komoly recon­structiójára gondol, első feltételnek, kell, hogy tartsa azt, hogy ezen város pénzügyei úgy ren­deztessenek, nehogy a pénzügyi kalamitások folytán nagyobb veszély háruljon a városra, mint az árviz volt. Ez pedig csaknem elkerülhetetlen, hogy ha a percsorai társulatra nehezedik éppen úgy a jövőben, mint nehezedett a múltban, az Összes — úgynevezett — percsorai töltéseknek fenntartása, kiépítése. Az újabb petresi szakadás folytán a töltések megrongáltatok, ezeknek ki­építése 1.200,000 frt körül bizonyosan fog lenni, mert éppen ott van a Tiszának legalacsonyabb partja és legkivált az úgynevezett percsorai kereszttöltéstől az algyői hidig legalacsonyabb része, ott a töltéseknek évi fenntartása roppant költségeket fog igénybe venni még azon eset­ben is, ha szakadások nem lesznek, mert rop­pant magas hullámoszlop van ott, mely cseké­lyebb viznél is nagyon rongálja a töltéseket. Ha pedig Szeged város budgetje évente — még ha szakadások nem lesznek is — nagyobb terhek­kel fog megrovatni védekezési czímen, akkor a város fmanczialis reconstructiója lehetetlenné válik. De ha még hozzá veszem azt, ha mái­ezek a kisebb rongálások is ily nagy költséget okoznak, ha, — a mit sem a kül-, sem a bel­földi szakértők véleménye nem zár ki, ez a töltés újból elszakad, ezen esetben a város is­mét egy millió forintot lesz kénytelen fizetni és akkor ezen feltevésem még inkább áll. ügy a külföldi, mint a belföldi szakértők egyhangúan elismerték azt, hogy az úgynevezett percsorai töltések fenntartása nemcsak vidéki, hanem általá­nos folyamszabályozási szempontból is kívánatos. Lehetne t. ház. a percsorainál egy olcsóbb vé­dekezési vonalt is találnia Szeged városának, de a percsorai töltés-vonalnál az az eset fordul elő, hogy ha nem közvetlenül a Tisza melleit vitetik a töltés, hanem az bellebbeztetik és újabb kereszttöltések által védetik a város, akkor oly hullámtér marad, a mely egy helyes folyam­szabályozásnál meg nem tűrhető. Ha tehát ugy a bel-, mint a külföldi szakértők azon vélemény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom