Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-234

234. országos ülés április 6. 1880. ^83 Horváth Gyula: T. ház! A pénzügyi bizottság jelentésében benne foglaltatik, hogy a minister ur a pénzügyi bizottság előtt kijelentette, a mi különben is tudva van, hogy a Tiszaszabályozására vonatkozólag a legközelebbi időben javaslatot és illetőleg jelentést szándékozik a ház elé terjeszteni. Én, t. ház, magam is tudtam volna várni és helyesnek is tartom, hogy mindazok, a kik e fontos kérdéshez kivannak szólani, ezen időt várják be; azonban azon ügy érdekében, a melyben fel akarok szólalni, nem tehetem, hogy teljesen várakozó állásba tegyem magamat mindaddig, míg az általam felemlítendő ügyben, a minister úrtól megnyugtató felvilágosítást nem kapok. Tudva van, t. ház, hogy Szeged városának és azon vidéknek szerencsétlensége, a percsorai töltéssel szoros összefüggésbe hozható; a töltés elszakadása hozta magával azt, hogy az ország egyik legvirágzóbb városa és vele együtt népes és gazdag községek, mondhatni egy nap alatt tönkre mentek. Mindenki előtt ismert dolog tisztelt ház, hogy a percsorai társulat Ugye évek óta tengeri kigyót képez, melyet megfojtani, elpusztítani eddig senkinek sem sikerült. A legújabb időben azt keresik némelyek, hogy ki volt a percsorai ügy elmérgesedésének az oka. A dolog lényege az, t. ház, (Halljuk!) hogy nem a mostani kormány, de nem is valamelyik alkotmányos magyar kormány alatt, hanem az absolut kormányzat idejében alakult egy társulat. Akkor azt hitték az egyes felek, hogy a mások érdekeinek kijátszásával tudják saját érdekeiket legjobban megteremteni és megvédeni. A percsorai ügyet annak legnagyobb rendetlenségében vette át az alkotmányos kormány s hogy ez a rendetlenségből kihozható legyen, legelső feltétel lett volna, hogy azon kötelezettségek, melyeket a társulat magára vállalt, a társulat tagjai által megbírhatok lettek légyen. Azonban a ki tudja azt, hogy az összes árterület 30,000 hold. a ki ehhez hozzá veszi, hogy az a védvonal, melylyel védeni kell a 30,000 holdat, négy mértföldnél hosszabb, a ki tudja továbbá azt, hogy a törvényben meglevő princípiumokkal ellenkezőleg, nem az az alap elv, hogy magaslattól magaslatig vigyen a töltés, hanem éppen ellenkezőleg, mélyedéstől mélyedésig, mert a társulat, mikor megalakult, azt monda, hogy a terület az úgynevezett percsorai kereszttöltésnél kezdődik, mely a Tisza partnak egyik legalacsonyabb pontja és megy a tápéi kapuig, mely újból alacsony pont s a 30-as években megállapított niveau-n alul áll. Ezen dolognak rendezésére elkövetett úgy ezen, mint az ezt megelőző kormány mindent, de az illető társulat tagjai, ezek köztt Szeged, Pallavicini, Tápé és Algyő községek látván, hogy ezen töltések fenntartása mily roppant összegeket vesz igénybe, hogy azon 30,000 hold, mely mögötte áll, nem éri meg azon összeget, melybe a töltések kiépítése és rendszeres fenntartása kerül, a helyett, hogy kerestek volna a kibontakozásra utat, keresték — és e tekintetben nagy eredményeket is értek el — keresték minduntalan, hogy lehet ezen ügyet, mely különben is össze volt bonyolítva, még jobban bebonyolítani, azt tevén fel, hogy addig, mig az ügy össze vau bonyolódva, fizetésre nem fog kerülni a sor. Azonban, most a legközelebbi időben, midőn a Szeged várost érdeklő törvényjavaslatok tárgyalására fog kerülni a sor, mindenki, ki ezen város komoly reconstructiójára gondol, első feltételnek, kell, hogy tartsa azt, hogy ezen város pénzügyei úgy rendeztessenek, nehogy a pénzügyi kalamitások folytán nagyobb veszély háruljon a városra, mint az árviz volt. Ez pedig csaknem elkerülhetetlen, hogy ha a percsorai társulatra nehezedik éppen úgy a jövőben, mint nehezedett a múltban, az Összes — úgynevezett — percsorai töltéseknek fenntartása, kiépítése. Az újabb petresi szakadás folytán a töltések megrongáltatok, ezeknek kiépítése 1.200,000 frt körül bizonyosan fog lenni, mert éppen ott van a Tiszának legalacsonyabb partja és legkivált az úgynevezett percsorai kereszttöltéstől az algyői hidig legalacsonyabb része, ott a töltéseknek évi fenntartása roppant költségeket fog igénybe venni még azon esetben is, ha szakadások nem lesznek, mert roppant magas hullámoszlop van ott, mely csekélyebb viznél is nagyon rongálja a töltéseket. Ha pedig Szeged város budgetje évente — még ha szakadások nem lesznek is — nagyobb terhekkel fog megrovatni védekezési czímen, akkor a város fmanczialis reconstructiója lehetetlenné válik. De ha még hozzá veszem azt, ha máiezek a kisebb rongálások is ily nagy költséget okoznak, ha, — a mit sem a kül-, sem a belföldi szakértők véleménye nem zár ki, ez a töltés újból elszakad, ezen esetben a város ismét egy millió forintot lesz kénytelen fizetni és akkor ezen feltevésem még inkább áll. ügy a külföldi, mint a belföldi szakértők egyhangúan elismerték azt, hogy az úgynevezett percsorai töltések fenntartása nemcsak vidéki, hanem általános folyamszabályozási szempontból is kívánatos. Lehetne t. ház. a percsorainál egy olcsóbb védekezési vonalt is találnia Szeged városának, de a percsorai töltés-vonalnál az az eset fordul elő, hogy ha nem közvetlenül a Tisza melleit vitetik a töltés, hanem az bellebbeztetik és újabb kereszttöltések által védetik a város, akkor oly hullámtér marad, a mely egy helyes folyamszabályozásnál meg nem tűrhető. Ha tehát ugy a bel-, mint a külföldi szakértők azon vélemény-