Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-230

230. országos ülés márczius 20- 18S0. 235 kötelékei köztt biztosítani képes legyen, a vissza­élések megszüntettessenek; s ha áll a Brassóban létező iroda, ez szigorral bűnhődjön? Budapest, 1880. márezius hó 20 án. Beadja Lázár Mihály, Háromszékmegye Kezdi kerület orsz. képviselője." Móricz Pál: T. ház ! Most egy éve egy interpeilatiót intéztem a t. közlekedési minister úrhoz, azon bajok miatt, melyek a Kalló kiön­tései folytán vidékünket sújtották. A minister ur engem magánúton felvilágosított e tekintetben s hogy eddig nem válaszolt, azt természetesnek találtam, mert intézkedései törvényes formákhoz vannak kötve s ennélfogva addig, mig azok a magok utján el nem intéztettek, a válasz meg­adható nem volt. Azonban időközben intézkedései megtörténtek s a bajok még mindig súlyosak s több községet erősen terhelnek. Ennélfogva azon községek megnyugtatására felkérem a t. minister urat. hogy akkor tett interpellatiómra egy rövid választ most adni méltóztassék. Igen röviden előadom az ügy állását. A Berettyó-szabályozó társulat folyamodott a mi­nister úrhoz, hogy méltóztassék megengedni a Káliónak a holt Berettyóba való leeresztését. Á minister ur azt felelte, hogy addig, mig a holt Berettyó levezetése a Kőrösbe technikailag lehető­nek nem bizonyul, e vizek lebocsátását meg nem engedi, mert senkire vizet ereszteni nagy mennyi­ségben nem lehet. A Berettyó - szabályozó társulat helyesnek találta a minister ur ez intézkedését, de azt hiszi, hogy ugyanazon elveknek kellene alkal­maztatni a vizeknek a Kálióba bocsátására nézve is, mert természetes, hogy ha a Berettyó szabá­lyozó társulat a vizet le nem bocsáthatja, az azon vidékre más helyekről lezúdított víz oly calamitást képez, melynek következtében Derecske, Tépe, Kornádi stb. községekben több ház öszszedült. Időközben Udvari és Szerep köztt számtalan gát emeltetett a kisebb és nagyobb belvizek megakadályozására. A minister ur e gátakat levágatni rendelte s azok le is vágattak. Azóta azonban ugyanezek háta mögé 7 vagy 8 gát emeltetett. Van ott egy pár nagy bérlő, ki az alatta levő gátakat törvényes utón levágatta s ismét törvényes utón az előtte levő gátak eme­lését magának engedélyeztette. Ha ez állapotok tovább is igy tartanak, meg kell szökni minden birtokosnak ottani bir­tokától. Felkérem azért a t. minister urat, mél­tóztassék tavaly hozzá intézett interpellatiómra azon vidék megnyugtatására néhány szóban vá­laszolni és erre. vonatkozó nézeteit közölni. Péchy Tamás közlekedésügyi minister: T. ház! Ugy látom, hogy a t. képviselő ur rögtöni választ kivan és én megvallom, a tavalyi interpellátióra emlékezetből nem felelhetek; s előttem erre vonatkozó acták nincsenek is. Elnök: Közöltetni fog az interpellátió a minister úrral. Csatár Zsigmond: T. ház! Felolvasom interpellátiómat-: (Olvassa.) „Interpellátió a t. minister elnök ur útján az összmiidsteriumhoz, a naszódvidéki jogellenesen elidegenített államjavak visszaszerzése tárgyában. Miután a pénzügyministeri költségvetés tár­gyalása alkalmával — az államjavak czímé­nél tett e részbeni felszólalásomat a pénzügy­minister ur még csak figyelemre sem méltatta. Miután én ugy vagyok meggyőződve, hogy az országgyűlés bármely tagjának nem csak kötelessége, de joga is a közvagyon körül tapasz­talt visszaéléseket, vagy azok elidegenítését az országgyűlés szine előtt a kormánynyal szemben megvilágítani. E szerint a í. pánzügyminister urnák e részben tett felszólalásom utáni hallga­tása engem meg nem nyugtathat. Miután az 1514. évi III. t. czikk magának a koronának is megtiltotta az államjavak elide­genítését — ebből folyólag Kerkápolyi Károly volt pénzügyminister ur akkor, midőn a naszód­vidéki állani javakat elidegenítette az országgyűlés hire s tudta nélkül, nemcsak visszaélt hivatásával, de egyúttal az imént jelzett törvény ellen súlyos beszámítás alá vonható bűntényt követeit el. Miután ugy tett indítványom, mikép inter­pellátióm eddig azon eredményt elő nem idézte, hogy a tékozló minister javai birói zár alá helye­zése mellett, ellene a büntető vizsgálat megren­deltetett volna és a törvénytelanül történt adás­vevés megsemmisítése után a naszódvidéki javak az állam kezébe visszahelyeztettek volna. Mindezeknek éretten történt meggondolása után, a t. ministerelnök ur útján az összminis­teriumhoz e következő kérdéseket intézni szeren­csés vagyok: 1. Miben áll a naszódvidéki államjavakra vonatkozó ügy irományainak az ügye, vájjon az igazságügyministerium által hajlandó -e a t. kormány a képviselőház asztalára alkotmányos tárgyalás végett ez ügyben jelentését beterjeszteniés mikor'? 2. Történt-e intézkedés, hogy a volt pénzügy­minister Kerkápolyi Károly ur javai, birói zár alá vétetvén, ellene a büntetővizsgálat elrendeltessék ? 3. Ha eddig semmit sem tett a kormány, mivel lehet mulasztását védelmezni ? 4. Fog-e tenni azonnal, hogy az ország ezen vérző sebe beheggesztessék ? T. ház! Az 1514. II. t. ez. a következőket rendeli: (Olvassa) 1514. art. 2. Továbbá pedig a kir. Felség kir. javadalmait, rendes tanácsosai megegyezése és határozata nélkül, bármily szük­ségtől is sürgetve, senkinek át ne engedje. 1. Mert ha valaki az urak vagy nemesek közül ilyes királyi jövedelmeket magára iratná, az arra adott összeg elvesszen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom