Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-221
221- országos ülés márexius 19, 1880. 11 szóval ő, azon határozati javaslatával quasi clíreet és szigorú utasítást akar adui. Én, igen t. ház, bármennyire is osztom a képviselő urnák azon intentióját, a niely egész beszédjén keresztül vouul, azon ékes szavakkal hangoztatott nemzeti eultust, mégsem tartom azt a parlamentani rendszerrel összegyeztethetőnek, hogy az administratióba oly mélyen nyúljunk bele, hogy majdnem specialiter jelöljük ki azon ezélokat, melyekre a miaister állítása szerint, az állami természetű vagyon jövedelme fordíttassák. Ezt éu bármilyen czélok tűzessenek ki a határozati javaslatban, bármilyen magasztos czélok legyenek azok, ily határozati javaslatot a magam részéről nem pártolhatok. Előáll tehát azon kérdés, hogy tulajdonképen mi az én álláspontom, a mennyiben eddig tisztán az előttem szólott képviselő urak beszédjeit érintettem. Én azt hiszem t. ház, hogy nemcsak ily nagy horderejű kérdéssel szemben, mint a milyen ez, de bármily kérdésben is, mielőtt a képviselőház, vagy bárki is határozna, kiindulási pontul egy bizonyos alapot nem jelölhet ki, mielőtt tisztában lenne azzal, hogy milyen természetű ügy gyei van dolga, bármennyire igyekezzék az igazság és a méltányosságnak megfelelőleg azon ügyet elintézni, mihelyt nincsen magával tisztában a principiaüs elvi kérdéssel, mindig az idő és a viszonyokhoz fogja a maga intézkedését alkalmazni, mely intézkedése nem lesz permanens. Azon czél, melyet Apáthy képviselő ur, mint maga az előadó ur és mindnyájan elérni akarunk — t. i. hogy ne legyen ezen ügy minden egyes ülésszakban vita tárgya és ne legyen minden ülésszakban tele a zsebünk íelegrammokkal, informátiókkal, hanem végre valahára a tisztelt cultusminister ur szabaduljon meg e kérdésbeni folytonos zaklatásoktól s legyen e kérdésben meghatározott álláspontja, az én meggyőződésem szerint e czélt addig el nem érjük, a míg a prineipialis kérdéssel tisztában nem leszünk. Ezen véleménynek adott kifejezett a t. kérvényi bizottság akkor, midőn hangsúlyozta, hogy ennek valamikor be kell következni. Én tehát azt óhajtom, t. ház, hogy mielőtt a ház ezen ügy érdemleges elintézésébe belemernie, mielőtt ez ügyben véglegesen határozna, szükségesnek látom azt, hogy ezen kérdésben a kérvények és a minister urnák jelentése tétessenek át a jogügyi bizottsághoz, mely minél előbb, legfeljebb ezen ülésszak alatt, ezen ügyre vonatkozólag beható véleményt adjon. Akkor lesz hivatva a t. ház dönteni ezen kérdés jogi természete fölött. Hogy mennyire szükséges ez, igazolja minden felszólaló előadása, igazolja maga az előadó, maga a cultusminister ur is, a ki ezen kérdés jogi természete iránt nem lehet a mondottakról teljességgé! tisztában. Azt mondja az előadó ur, hogy az ő nézete szerint ez állami alap, de mindjárt aztán igy folytatja, hogy Eötvös volt cultusminister ur megerősítette a congressus azon szabványait, melyeknek 3-ik §-a azt mondja, hogy a congressus az ezen alap jövedelme fölötti rendelkezést kizárólag magának tartja fenn. Ha ez áll, ha az előbbeni rendeletek, melyek az absoliitismus idejében keletkeztek, arra engednek következtetni, hogy ez állami alap s ha viszont, egy alkotmányos minister azt mondja, hogy felekezeti alap és későbben előáll Apáthy képviselő ur és azt mondja, hogy ez alapítvány ez annyira supstált dolog, hogy ehhez szólani sem kell, —- ha tehát magoknak a tényezők nézete e kérdésben annyira divergál, én azon kérdést vagyok bátor intézni a t. házhoz, hogy váljon meg fogjuk-e oldani ezen ügyet ugy, hogy többé elő ne kerüljön, akkor a mikor minden egyes embernek más a véleménye és más a meggyőződése. De egy más indok is van, t. ház, a mely engem késztet arra, hogy ezen ügynek elintézése előtt a jogi kérdést eldöntve lássam, t. i. az — és beszédemnek ezen részét egészen igen t. Irányi képviselő urnák 1877-ben mondott egy beszédére alapítom, a melyből kiemelkedik egy passus, a hol azt mondja a képviselő ur, hogy a műveltség legelső kel.éke az, hogy egyesek jogait tiszteljük. — A t. háznak is az a feladata, hogy azon tulajdonosnak, a kié a tulajdon, ezen alap felett a kezelési jogot megadja és ne engedje meg, hogy talán olyanoknak adassék befolyás, a kiket az meg nem illet és korlátozzák a törvény szerint megilletöket jogaik élvezetében, mert ez nem volna egyéb, mint a jogok megszorítása, a mit a t. képviselőház nem óhajthat és nem lenne egyéb, mint az igazság megtámadása. Már pedig, hogy alkotmányos államban ne az tűzessék a zászlóra, hogy az igazság mindenekelőtt, azt én Magyarországról fel nem tételezem. Én a magam részéről azt sem helyesnek, sem czélszerűnek, sem időszerűnek nem tartanám és ezen indokból bátor vagyok a következő határozati javaslatot ajánlani. Antal Gyula jegyző (olvassa) : „Határozati javaslat. A kérvényi bizottságnak ezen szövegezése helyett „az országos izraelita iskola-alap jogi természetének megbirálását a közalapok és alapítványok megvizsgálásának idejére tartja fenn" tótessenek e szavak: „A képviselőház az izraelita iskola-alap jogi, természete felett mielőbb határozni kívánván, az e tárgybani kérvényeket az igazságügyi bizottságnak oly utasítással adja ki, hogy az alap jogi természetére vonatkozó véleményét minél előbb, de legkésőbb még ezen ülésszak alatt terjeszsze ^Beadják Mocsáry Géza, Nehrebeczky Istv., 2*
