Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-225

225. országos ülés márczins 15. 1880. 111 lenül sikerült s mennyire nem a közigazgatás ezáljainak megfelelőleg történt, azt tudjuk. Látjuk ugyanis, ho^y ma is léteznek törvényhatóságok, melyeknek területe tíz mértföld, olyanokkal szemben, melyeknek területe 200 mértföld. Ennek szükságképeni következése az, hogy sok törvényhatóságban a központi tisztviselői kar nem tudja erőit kellőleg felhasználni, mert azon 10—20 mértföld annyi, mint egy más megyének szolgabírói járása, sőt én ily kis szolgabírói járást nem is tudok. Egy nagy megyében melynek területe kétszáz mértföld, a tisztikar nem képes áttekinteni a megye egész területét és az ellenőrzést sikeresen gyakorolni. Egy ily'nagy területen, a melylyel szemben áll az alispán és központi tisztikar, lehetetlen már csak ezen oknál fogva is, a könnyű áttekintés és ellenőrzés szempontjából, a jó administratió- Okvetetlenül szükséges tehát, t. ház, a jövőben a megyék alapját ugy megállapítani, hogy a történetileg fejlődött megyének területe csak akkor változzék, hogy ha a közigazgatás érdeke ezt okvetetlenül megkívánja. Másodszor nagy fontosságú feladat, t. ház, a szolgabírói járások helyes felosztása és hivatalos székhelyének czélszeríí megállapítása. Méltóztatnak tudni, hogy az 1870. évi XLII. t. ez. egyik paragraphusában azon rendelkezés foglaltatik, hogy a szolgabíró tartozik járásának területén lakni. Tehát csak járásának területén és igy a törvény nem jelöli ki székhelyét. Ennek a következménye, t. ház, hogy a szolgabíró hivatalos székhelye tisztán a véletlenségtől függ, mert ha a szolgabíró hatszor változtatja lakását, akkor hat évi szolgálatának ideje alatt hat különböző székhelye van. Azonkívül nagy anomália az, hogy a segédszolgabiró, minthogy talán oly helyen, a hol a szolgabíró lakik, lakást nem kaphat, épp igy a járás orvosa, a csendőrök és a csendbiztos más helyen laknak, holott világos, hogy ezeknek egy hivatalt kellvén képezniök, egy helyen kell lakniok. Okvetetlenül szükséges tehát, hogy e tekintetben valami történjék. Igaz, hogy vannak megyék, a melyek e tekintetben intézkedtek és megállapították a hivatalos székhelyeket, azonban ez az országnak csak egy kis részében történt. Szükséges lesz -tehát országos szempontból, tekintettel az állampolgárok érdekeire, a közlekedési viszonyokra, hogy állapíttassák meg a szolgabíró hivatalos székhelye. Most, t. ház, áttérek a közigazgatási organis musra. A közigazgatási organisinusnak legalsóbb tagja a község. De a ki azt hinné, hogy a község valami nagy fejlődésre képes, vagy hogy valami nagy organisatióra van alkalom, nagyon csalódnék. A község egy adott tényező, egy adott gazdasági és inttilleetuaiis iudividnalismus, melynek fejlődési képessége lépési; tart az álts;lános gazdasági ás intellectualis fejlődéssel. Ezt azonban mesterséges eszközökkel fejleszteni nem lehet ugy, mint pl. a központi hatóság organismusát. Itt tehát csak a legégetőbb bajok megszüntetéséről lehet szó. A mi a községi képviseletet illeti, itt azon nagy anomália fordul elő, hogy a községek azok rovására szervezik, rendezik be a községi életet, a kik a községben a legtöbb adót fizetők közé tartoznak, a kik érdekelve vannak a községi háztartás kérdései körül és a kiknek érdekében áll azt megakadályozni, hogy oly kiadások téressenek a község által, a melyek őt megterhelik. Természetes, t. ház, hogy azon nagy adót fizető részére, a ki nem lakik a községben, mert több községben bir. a befolyás csak ugy biztosítható, hogy ha feljogosittatik arra, hogy a községek képviselőtestületében magát képviseltethesse. A mi már a községi elöljáróságot illeti, az a viszonyoknak és a szükségletnek megfelelőleg van rendezve. Ott van a községi elöljáró, a bíró, az esküdt és ott van a körjegyző. Községeink legnagyobb részében, a jegyző hivatása pótolni azon intellectualis erőket, melyek különösen kissebb falusi községben nincsenek meg. Es ezen czélnak valóban meg is felel. Hogy e téren visszaéléseket is tapasztalunk, az nem az intézet czélszerűtlen voltára enged következtetni, hanem arra, hogy a kellő ellenőrzés és felügyelet hiányzik. Ezért történnek bajok az alsóbb közigazgatásnak sphärajában; de a mi okvetlenül szükséges, ez az, hogy a biró összeköttetésbe hozassák az állami administratióval egy külső symbolura által, az által t. i., hogy megerősítése mindenesetre a megye közigazgatási főnökétől függjön, már csak azért is, hogy lássa, hogy legalább a hatósági teendőkre nézve a mandátumot felsőbb helyről nyeri és már azért is, nehogy községi elöljárókat oly egyének választassanak meg, kik az állam érdekével ellentétes irányt követnek. De továbbá okvetlenül szükséges, hogy a szolgabírónak nagyobb befolyás engedélyeztessék a községi életre. Ma e tekintetben az állapot nem kielégítő, részint azért, mert a szolgabírói járások rendkívül nagyok és ennélfogva nem is lehet az ellenőrzést kellőképen gyakorolni, részint azért, mert a törvény különösen a község gazdasági, háztartási dolgaiban, a szolgabíró direct beavatkozását kizárja. Mindezeknél fogva a szolgabíró, úgyszólván törvényileg isolálva van a községgel szemben és az a felügyelet, melyet tényleg gyakorol, éppen nem elégséges arra, hogy a községekben a rendet helyreállítsa és a közvagyon lelkiismeretes kezelését garantirozza. Ennélfogva okvetlenül szükséges, hogy a szolgabírónak