Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-207
68 207. orszégoa ülés február 23. 188 . bevételei kerek számokban, bruttó 185 millióról 212 millióra, nettó bevételei 129 millióról 160 millióra emelkedtek, tehát kerek számban 30 millió forintnyi növekedést mutatnak, még pedig nemcsak az egyenes adók, a melyek abban 19 millióval, hanem az országnak többi jövedelmi ágazatai is, melj^ek 11 millióval részesülnek benne. A súlyosító körülmények másodika az, hogy az 1880-ik évi háztartás mérlegében a hiánynak azon aránylag elég jelentékeny és folytonos csökkenése helyett, melyet zárszámadási eredményeink 1874-től kezdve évről évre mutatnak, először találkozunk ismét a mérlegnek megromlásával. Az 1874-ben 61'A millióra menő hiány, 1876-ra 31 2 Ao millióra szállott le. 1877-re e hiány ismét csökkent s itt mog kell jegyeznem, hogy ezen eredmények, a ház elé terjesztett és altaj a jóváhagyott zárszámadásoknak és az államszék jelentésének eredményei és nem azon 10 évi kimutatásból vannak véve, mely az 1877-ik évnek kiadásait és bevételeit, a budget beosztásától egészen eltérő alapokon csoportosítván, a valóságos pénztári hiányokat ez évekről ki nem számítja, hanem az általa tett csoportosítások szerinti hiányokat foglalja csak össze és itt az 1877-ikiévre szólóról, egy 3.200,000 frtra menő tévedéssel találkoztam ez évnek terhére, a mennyiben egy oly tétel, mely a conversióból eredt agiókülönbséget képez, az 1877-ik év kiadásai közé vétetett fel, holott oda nem tartozik. A zárszámadás és a számszék hivatalos jelentése szerint, az 1877. évnek hiánya 26.451,000 frtot tett, az 1880-ik évi bndgetben, a póthitekken kivül előirányzott 27 V* millió hiánynyal tehát szemben, az 1877-ik évi 26'4 millió zárszámadási eredmény áll. 1878-ra a hiány 27'6 milliót mutat a zárszámadás szerint, 1879-re 28 millió körül áll a kezelési kimuttaás szerint. Pedig a múlt évek és főleg az 1877. évi háztartási viszonyok megítélésénél, 1. ház, nem szabad két tényezőt kifelejteni, a melyek egyike kivételesen terhelte azon évet, másika pedig az 1880-ik évi háztartás mérlegében nagy összeggel szerepel, mig akkor nem létezett. Az elsőt az 1877-ik évi abnormis ag-ioviszonyok képezik, a mennyiben ezek, akkor az érezben, t, i. ezüstben és aranyban együttvéve fizetett 51 milliónál, 8 milliót meghaladó kiadást okoztak, migl880-ra a kerekszámbau 62 millió frtuyi érezben fizetendő összegnél, 5.300,000 frtot tesznek. Az 1877. év e szerint, e czímen 3 millióval több terhet viselt. A másik tényező, t. ház, melyet e két végeredmény összehasonlításánál senki sem téveszthet szem elől, a kiegyezésnek azon nagy pénzügyi haszna, mely háztartásunk mérlegének javára esik s 1880-ra e haszon igen nagy Összeggel van felvéve. A fogyasztási adók czícnén 23 millió, a restitutió czímén 4'4 millió, az arany-agió czímen 1'2 millió írttal, tehát összesen 8 millióval szerepel budgetünkben e bevételi többlet. Ehhez a közösügyi quotában foglaltató vámtöbbletet kerekszámmal legalább is 2 millió forinttal felvéve, legalább is 10 millió forintban fejezi ki magát a létrejött kiegyezés pénzügyi haszna. Abban van-e tehát t. ház az a praetendált aránylagos javulás, hogy az 1880. évi mérleg, annak daczára, hogy a kiegyezésnek 10 millió frtnyi pénzügyi eredményét tartalmazza és annak daczára, hogy 1877-ben csak maga az agió volt 3 millió frttal nagyobb : a még fel nem vett, de kikerülhetetlen és már bejelentett tételek felvétele nélkül is nagyobb hiányt mutat fel, mint a melylyelaz 1877dk év mérlege lezáratott? [Helyeslés a haloldalon?) Ebben fekszik a helyzet egyik fősúlya, t. ház. A mig sikerült évről évre, ha nem is nagy, de aránylag elég jelentékeny mérvben folytonosan csökkenteni a deficitet és javítani a mérleget, pénzügyeink rendezésének munkája fokról fokra és szemlátomást előbbre haladt, ma a nagy erőfeszítéssel, nag}^ áldozatok árán felfelé hajtott kő, visszafelé kezd gurulni. Nagyon félő, leszünk-e még és mikép leszünk képesek azt aggasztó sülyedésében föltartóztatni. [Élénk helyeslés a baloldalon.) S ha még a mérleg megromlását gyümölcsöző kiadások idézték volna elő' De nem. Deficitünket az improductiv kiadásoknak aránytalan mértékben történt emelése és a kamatteher rohamos felszaporodása okozza. Megdöbbenéssel lehet csak háztartásunk számlájának e részére tekinteni. A sajátképi bel- és productiv szükségletek fedezésére, elenyészőíeg csekély összeg marad rendelkezésünkre. Nettó összes bevételeink, még a rendkivülieket is ideszámítva, a pénzügyi bizottság mérlege szerint, mintegy 175 millió frtra rngnak. Rendes bevételeink nettója pedig, éppen csak 170 milliót tesz; az összes bevételek 175 milliójából, a közösügyi és honvédelmi kiadások közel 22%-ot tesznek. A kamatteher 53%-ot emészt föl. Mi marad fenn minden egyébre? A bevételek 25%-a. Udvartartás, közösügy, kamatteher, ezen nagy és fix terhek együttvéve, kerekszámbau közel 130 millió frtra rúgnak. Marad a 175 millió frtnyi összes nettobevételből, az ország összes többi szükségletei számára, 45 millió frt. Ebből a bevételek előállításának, a pénzügyi admiüistratiónak nettó költségei 6 millión felül, Horvátország és a határőrvidék 5V 2 millió, a vasúti I garaniiák közel 11 millió és a nyugdíjak négy
