Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-219

219. országos ülés morcain* 8 1880. 373 fog maradni* De feltéve, hogy ezen okoskodás téves volna, és az arauy értéke az ezüsthez képest idővel csökkennék is. Nincs semmi garantia és semmi valószínűség nyújtva arra nézve, hogy az arany értéke a papirforintokhoz képest csökkeni fogna. Minden kétségen felül áll tehát az, hogy kiteszszük magunkat annak, hogy a legkisebb változásnál, ha aranyban veszszük fel kölcsöneinket, sokkal nagyobb terhet vállalunk el. Ez az egyik legfőbb argumentum, mely engem annak elfogadására indított, hogy áttérjünk a papirvalntára. A másik ok az, hogy Magyarországban a hangulat a papírban kamatozó állampapírok iránt kedvezőbb, mint az érczpénzben kamatozó papírok iránt, azon oknál fogva, mert természetes, hogy a ki papírban fizetendő kötvényt vesz, jobban tudja magát ahhoz szabni és a megbecsülés világosabb előtte, mintha azt mondják neki, hogy hat frtot aranyban kap, mert azt neki még át kell számítania, hogy mennyit tesz az papírpénzben. Ezek után bátor vagyok a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadás végett ajánlani. {Helyeslés jobbfelUl.) Lichtenstein József: Én az előttem szólott t. előadó urat nem akarom azon térre követni, hogy az arany- és ezüstvalutáról szóljak, hogy összehasonlítást tegyek a magyar és osztrák állampapírok árfolyama között, mert ez szoros Összefüggésben az előttünk fekvő' javaslattal, vélekedésem szerint nincsen. Ez a budgettárgyalásnál elmondható lett volna, de nézetein szerint, ezen ügy ezen kérdéssel nem igén van összefüggésben és azért bátor leszek észrevételeimet magára a törvényjavaslatra nézve megtenni. Ezen törvényjavaslat czélja, hosonlókép mint az előbbié, az, hogy az évenkint törlesztés alá jövő földtehermentesítési kötvények helyébe bocsáttassék ki ugyanoly összegíí 5%-os papirjövedék, mely a költségvetési tételek kedvezőbb feltüntetése végett, magában a költségvetésben az államadóssági czímek rovatánál bevétel gyanánt szerepelne. Én, t. ház, ezen eljárást a dolog érdemére nézve, úgy, mint az előbbit, a többi törlésekre nézve czéltalannak tartora, mert ezen intézkedésnek a jelen esetben az országra semminemű praktikus haszna nincs. De különösen elhibázottnak tartom ezen intézkedést még egy másik okból, melyre bátor leszek később kitérni, mert ezen kibocsátási mód, mely itt, mint új emmissionalis mód megfosztja az államot egy igen kisszerű intézkedés kedvéért a jövőre nézve azon egyedüli kibocsátási módtól, a mely még, mint eddig ki nem használt az ország rendelkezésére áll és a melylyel jelenlegi nagy államadóssági kamatainkon némileg könnyíthetnénk. S mit hoz fel a pénzügyi bizottság jelentése és a kormány ezen törvényjavaslat védelmére? Nem hoz fel egyebet, mint hogy ezen intézkedés folytán, mivel a törlesztési czélra felvett kölcsönök, mint bevételek fognak tekintetni, a budget végeredménye kedvezőbb lesz s így a külföldi pénzpiacz, melyre még sok ideig utalva leszünk, az államhitel megítélésében kedvezőbbé lesz tehető. Engedelmet kérek, t. ház, a dolog nem egészen igy áll. A dolog úgy áll, hogy akármint igyekezzünk a budgetben a tulajdonképem deficitet leszállítani, biztosítom a t. pénzügyminister urat, hogy a pénzpiacz nagyon jól ki tudja azt számítani, hogy Magyarország államháztartási hiányának fedezésére évenkint mennyi új kölcsönre szorul. Hiába igyekszünk ezen törlesztési törvényjavaslatokkal azt bizonyítani, hogy deficitünk nem teszi azon nagy összeget, melyre eddig évenkint rászorultunk, a pénzpiacz ki tudja azt számítani. Teljesen mindegy az, hogy 35 milliót vesz-e fel a kormány évenkint a budgethiány fedezésére együtt, vagy pl. csak 28 milliót vesz fel a budgethiány fedezése czíméu. Az állam terhének ezen kölcsönökkel mindenesetre szaporodni kell és emelkednie kell deficitünk végösszegének is. xlzt mondja a t. előadó ur, hogy hasonlót tesz Ausztria. Ez azonban nem áll előttem, mint követendő példa. Méltóztasanak nézni azon államok budgetjét, melyek nem küzdenek folytonos deficittel; azoknál, megengedem, hogy érvényesíthető azon eljárás, hogy a törlesztésekre fordítandó új kölcsönök, ha különben rendezettek a pénzviszonyuk és hogy ha nem kell évenkint egy új nagy kölcsönt kormányzati kiadásukból származott deficitek fedezésére felvenni — bevételnek tekintessenek a budgetben. A mi viszonyaink köztt nem látom ezen eljárásnak semmi ezélszerü és üdvös eredményét. E törvényjavaslat czélja, mint különben már megjegyeztem, nem más, mint magát a költségvetést szebb alakban előtüntetni és ezen szebb alakot a további operatiókra felhasználni. Eddig is a kormányhoz közelebb álló lapok és a költségvetés feletti általános jelentés is olybá veszik a várható kölcsöuemmissiót, mint a melylyel a magyar költségvetési hiány tetemesen alászáli. Tulajdonkép pedig nem szállt alá. Ez egyik oka annak, melynél fogva én a földtehermentesítési kötvények törlesztésére vonatkozó törvényjavaslatot el nem fogadom. De van egy másik igen fontos okom is és ennek szíves figyelembe vételét ajánlom, a t. többségnek, melynél fogva egyáltalában ily alakban e törvényjavaslatot el nem fogadhatom. (Halljuk!) Mit akar tulajdon-