Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-217
320 2!7- országos ülés márczüii 5. 1880. viselő ur hivatkozott, Aradutegyében történt. De itt meg kell vallanom, hogy a t. képviselő ur talán tévedésből hivatkozott ez esetre, mert az az árverés, mire hivatkozott és a mely a „Budapesti Közlöny "-ben kihirdettetett, nem adótartozás czímén, hanem a kincstári ügyész, mint pergondnok követelésére történt; itt tehát egy tisztán a kincstári ügyésznek megitélt magán természetű követeléséről vau szó. Ez tehát nem tartozik ezen kategóriába. T. ház! Az ellenzéki sajtóban egész sora jelent meg az adóvégrehajtás körül történt viszszaélésekről és zsarolásokról szóló panaszoknak. Ha a t. képviselő ur ezek közöl a legkirivúbbakat, a legfontosabbakat választotta ki és az általa idézettek ilyenek, akkor a baj nem olyan nagy, mint a milyen szinben festeni kívánta. Biztosíthatom a t. képviselő urat és a t. házat, hogy azért, mert én most egy év óta a ministeri széket foglalom el, nem lett belőlem oly kérlelhetetlen adóvégrehajtó, hogy csakis a fiscalis érdekeket tartsam szem előtt és hogy az adózók érdekei és a viszonyok iránt figyelemmel, méltányossággal ne viseltetném. {Helyeslés a jobboldalon.) Ellenkezőleg, valahányszor módom és alkalmam van érintkezni egyes tisztviselőkkel, mindig azon utasítást adtam és adom, hogy két irányban gyakorolják befolyásukat; egyik az, hogy ne tévesszék szem elől az állam érdekét, de másrészről vegyék számba az egyesek viszonyait és hogy a méltányosság tekinteteit figyelmen kivül ne hagyják. {Helyeslés a jobboldalon.) Bátor leszek ez alkalommal Bujanovits és Szilágyi Dezső képviselőtársaimnak több állításaira együttesen reílectálni, először azonban megjegyzést akarok tenni Bujanovics Sándor egy észrevételére. Bujanovics képviselő ur ugyanis azt mondta, hogy mikép lehetne arra számítani, hogy a pénzügyminister megtartsa az általa felállított irányelveket akkor, midőn a költségvetés előterjesztése alkalmával eltért az általa felállított programadói. Nevezetesen azt mondotta, hogy az egyenes adókat emelni nem akarja s mégis a kereseti adóról szóló törvényjavaslattal állott elő, a mely voltaképen nem egyéb, mint egyenes adó. Ha méltóztatik akár múlt évi, akár idei felszólalásomat elolvasni, azt fogja találni benne, hogy én fősúlyt fektetek ugyan jövedelmeink fokozásánál az indirect adókra , de sohasem mondtam azt, hogy az egyenes adókat esetlégszintén ne lehetne emelni és itt a kereseti adóban éppen találom az egyenes adóknak oly nemét, mely az emelést megtűri, megtűri pedig azért, mert az 1873: VIII. t. ez. szerint felállított keresetadót túlmagasnak tartom, mert az egy neme a progressiv adónak, mig másrészt az 5 a melyet az 1875: XXIX. t. ez., mely a keresetadóra nézve két-három négy forintos kathegoriát állít fel, nem tartom oly magasnak, hogy az emelést igazsággal meg ne tűrné. Ezt annyival inkább indítványozhatni véltem, mert ezen magasabb adótételt, mely e czímen fizettetni fogna, fizetnék azok, kik egy más adónemtől, t. i. a fényűzési adóktól, a melyről a törvényjavaslatot egyidejűleg terjesztettem elő, menekülni fognak. De úgy Bujanovics, mint tegnapi felszólalásában Pulszky Ágost képviselő ur szememre hányták azt, hogy hiú reményeket akartam ébreszteni, midőn múlt évben szólottam a hadügyi költségek leszállításáról; s azt hiszik, hogy ennek fölemlítésével zavarba és ellenmondásba hoznak engem. T. ház! Azt, a mit a múlt évben mondottam, azt vallom ma is. Azt mondottam: igenis, törekedni fogok arra, hogy a hadügyi költségek lehetőleg leszállittassanak és szavamat be is váltottam, mert leszállítás, a mennyire lehetséges volt, csakugyan történt is. De különösen, a mit az idén mondottam, azt most is csak megerősítem. Ugyanis felelvén egyik képviselő urnák, a ki azt állította, hogy a deficit most a pénzügyi bizottság előterjesztése szerint 27 millióra van előirányozva, de több lesz, mert vannak egyes kiadások, nevezetesen hadügyi kiadások, melyek ezt nevelni fogják, azt jelentettem ki, hogy mivel a deficitben már benne foglaltatnak ugy a rendes hadügyi, mint az occupationális kiadások, ezek együttvéve nem fognak szükségkép emelkedni ; sőt ha eshetőleg a hadügyi költségvetés egyes részletei emeltetnének is, maga az emelés nem lesz olyan, hogy az egyensúlyba hozható ne lenne. Mert teljes meggyőződésem ma is az, a mi volt akkor, hogy az occupationális költségeket 8 millió erejéig állandóan viselni nem szükséges. Ezeket igy összevéve, állításomat teljesen fenntartom. Pulszky képviselő úr azt hozta fel, hogy a bizalmatlanság a pénzügyminister ur irányában nemcsak azért van meg benne, mert a pénzügyminister ugy járt el, a mint történt az általa előterjesztett javaslatokkal, hanem a pénzügyminister azon eljárásánál fogva is, melyet a pénzügyi administratio körében követ. Figyelemmel kisértem a t. képviselő ur felszólalását és csak örülhetek azon, hogy nagyobb vádakat s igazságosabb szemrehányásokat nem hozhatott fel; s megvallom, örvendenék, ha pénzűgyministerségem alatt nagyobb szemrehányásokat nem érdemelnék. Felemlítette a t. képviselő ur, hogy mellőztem a katasternél az autonóm közegek igénybevételét, holott azt a törvény elrendeli, de elfelejtette, hogy azon intézkedésért, ha ugyanaz egyáltalában hibáztatható, engem nem lehet okolni, a ki múlt év deczemberében vettem át a pénzügyi tárczát,
