Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-216

216. országos ülés ntárczias 4. 1880. 273rek a t. képviselő úrtól, de az e padokon ülők, a reform indítványoknak ellenei sohasem voltak és nem is lesznek, a közjó érdekében tett indítványt, lett légyen jött az a ház bármely padjáról, e párt mindig szívesen fogadta és hozzájárulásával támogatta. De megengedi a t. képviselő úr, hogy a tegnapi napon tett vallomása után, az ezen párton ülők, minden reform-indítvány iránt bizalmatlansággal viseltetnek, kivált akkor, midőn a reform-indítványok azon keretben mozognak, a melyben mi Magyarország alkotmányosságának biztosítékait látjuk és a mely irányok ezen alkotmányosság biztosítékainak kereteit érintik és azt veszélylyel fenyegetik. Csak pár éve annak, t. ház, hogy 1876-ban, vita folyt e házban egy nagyszabású intézményről, mely Magyarország közkormányzatának és közigazgatásának fenn lévő részleteit egész terjedelmében módosította és azt kiforgatta; csak pár év óta zajlott le azon nagy közigazgatási vita és a midőn azon törvényjavaslat benyujtatott, az ezen oldalon ülő képviselő urak. alapos indokokkal mutatták ki aggodalmaikat azon törvény iránt, alapos érvekkel bizonyították e ház színe előtt be, hogy azon törvény nem felel meg a közjónak és hogy azon törvény a nemzet alkotmányos biztosítékait, melyek az önkormányzatban rejlenek, megtámadja, sőt megsemmisítéssel fenyegeti. A tegnapi nap utolsó szónoka maga beismerte, hogy ő egyike volt azoknak, kik ezt a törvényjavaslatot akkor nemcsak pártolták, hanem azt előadói tiszttel mozdította elő, azt tőle telhető érvekkel támogatta, akkor e párt tagjai azon törvény roszaságát mutogatták, a t. képviselő ár annak jóságát bizonyította és tegnap bevallja, hogy ő abban mennyire csalódott s hogy most már belátja, hogy azon törvények csakugyan nem jók s nem felelnek meg az igényeknek, nem mozdítják elő a közjólétet, melyet oly melegen hangsúlyozott. És mit tesz a képviselő ur ezek után? Azt mondja, liogy mert ezek nem jók, ime egyik elvtársa, Szilágyi Dezső, uj reformjavaslatot nyújtott be s most már azonnal jó lesz. Tehát akkor, hogy kívánhatja valaki tőlünk, hogy mi feltétlenül ismerjük el azon beadott indítvány czélszerűségét ? {Helyeslés a szélső baloldalon.) Hát követelheti-e azt tőlünk, hogy mi most egyszerre aggodalom nélkül szavazzuk meg azt? Nem inkább mi követelhetjük meg azt a velünk szemben ülőktől, mi, a kiknek nézetei nyertek igazságot a gyakorlati életben? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem önökön van a sor reformindítványokat tenni, hanem mi rajtunk, ezen padokon ülőkön van a sor és nem mi vagyunk hivatva önöket követni, hanem önök vannak hivatva arra, hogy a mi tanácsainkat, indítványainkat, nézeKÉPVH, NAPLÓ 1878—81. X. KÖTET. teinket fogadják el. {Élénk helyeslés a szélső bal felől) 1876. évben terjedelmesen fejtegették ezen oldalon, mily mértékben lesz érintve a nemzet önkormányzati joga, hogy azon törvények nem fognak sikerre vezetni. Ugyanazon érvek, melyek 76-ban hozattak fel azon törvényjavaslatra vonatkozólag, alkalmazhatók azon indítványra is, melyet Szilágyi Dezső mutatott be. Egyébiránt arra még bővebben vissza fogok térni és most a t. képviselő urnák egy másik megjegyezésére kívánok észrevételt tenni. Gulner t. képviselő úr, beszédje elején azt hangsúlyozta, hogy ő jelszavak után nem indul, mert azok üresek. Hát megengedem, hogy nem minden jelszó eszmékkel telt, de azt is meg fogja engedni a képviselő úr, hogy a jelszavak sokszor rendszerek és rendszerek kivitelénél aunak eszméit módozatait jelölik meg. A jelszavak úgy a politika, mint más téren útmutatók, a melyekről egyik képviselő ur helyesen jegyezte meg, hogy a római törvényekben szigorú intézkedésekkel meg volt mondva, hogy ezen útmutatók meg ne mozdiítassanak, helyükről el ne távolittassanak. A t. képviselő ur oda ezélzott, midőn az önkormányzat, a centralisatió kérdését említette, hogy ezen szavakra nem helyez súlyt, hogy ezen szavakra nem ad semmit, mert — úgymond — ezek csak üres szavak. De én azt mondom, hogy e kifejezés autonómia, önkormányzat és centralisatió, rendszereket jelentenek. (Helyeslés a szélső balon.) Útmutatók ezek, t. képviselő ur; ha pedig ezen útmutatókat ki akarja valaki mozdítani helyükről, ám tudja — de — a mint már, gondolom, Széli Kálmán képviselő ur hozta fel, a római törvények szigorú büntetést szabtak azokra, kik az útmutatót megsemmisítették, vagy pedig helyükből hamis irányba mozdították el. Egyébiránt a t. képviselő ur maga^ is jelszó után indult. Az ő jelszava — a mint Éber képviselő ur jelezte — a compromissum. E jelszó az, mely 1867 óta uralja e házat. Compromissum volt az 1867-iki kiegyezés; eredménye lett Magyarország állami önállóságának feláldozása. Compromissum volt az 1869-iki megyei intézményt módosító törvény ; eredménye lett az önkormányzat föláldozása Compromissum volt maga a fusió; eredménye a mai nyomorúság. Compromissum volt a bankkérdés; eredménye lett az osztrákmagyar bank. Compromissum volt a vámkérdés; eredménye lett az önálló vámterület feladása. Most Önöknek compromissum akar lenni az önkormányzat és a centralisatió ; kérdem, mi lesz az eredmény? Bürokráczia! (Helyeslés a szélső' balon.) És most visszatérek azon kérdésre, hogy az ezen padokon ülő képviselő urak, azon párt, 35