Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-215

215. országos ttlé* máreziiis S. 1880. 265 Mocsáry Lajos (közbeszól): Ezt nem mondottam ! Gulner Gyula: Engedelmet kérek, a t. képviselő ur beszédének egész tenorja, a mely ezen kérdésre vonatkozott, abból indult ki, sőt ha épp saját szavait kívánja idéztetni a képviselő ur, felolvashatnám, hogy azt mondja, hogy becsületes és értelmes ember legyen a tisztviselő, ez elég qualificatio. T. ház! Ha nem volna a kérdés az én felfogásom szerint annyira komoly, e felett lehetne humorizálni, mert azt, hogy ha valaki becsületes ember s még hozzá veszem, hogy értelmes is, az valakit qualificáljon egy bizonyos előtanulmányt feltételező fontos functiók teljesítésére, talán mondani még sem lehet. Mert azt hiszi a t. képviselő ur, hogy elég az, ha valaki becsületes és értelmes s akkor már képes teljesíteni azon administrativ teendőket, eltudja végezni a törvényileg ráruházott functiókat? Hisz becsületes, értelmes ember egy községi biró is s merné a t. képviselő ur, esetleg egy becsületes, értelmes községi biróra azon administrativ functiók teljesítését reá ruházni, a melyek fontosságáról ő épp ugy meg van győződve, mint én? Mocsáry Lajos (közbeszól): Tessék neki megtanulni! Gulner Gyula: Azt mondja a t. képviselő ur — s most már nekem igazat adott,— hogy tessék neki megtanulni. Mi sem akarunk egyebet. (Élénk helyeslés.) Tessék neki megtanulni igenis s akkor meg lesz a qualifieatiója, hanem azt azután fel kell állítani, mint conditio sine qua non-t, hogy azon fontos érdekek ne lehessenek olyanokra bizva, kik nincsenek azon stádiumban, hogy megtanulták azokat. (Élénk tetszés.) T. ház! Ugy látom, abban egyet értek a t. képviselő úrral, hogy meg kell tanulni azokat, vagyis előleges elméleti kiképeztetésben kell részesíi lniök. Mocsáry Laj os ^közbeszól): Utólagosan! Gulner Gyula: Épp erre akarok nyilatkozni. Akkor mégis van kettőnk között, még pedig nagy külöubség s méltóztassék ennek horderejét kellőleg méltányolni. Én azt mondom, hogy előre tanulja meg s akkor alkalmaztassék; a t. képviselő ur pedig azt mondja, hogy utólag tanulja meg, a mikor már temérdek kárt és bajt okozott. (Helyeslés balfelöl. Ogy van!) Már bocsánatot kérek, de itt azután csakugj^an nem fogunk találkozni soha. Én azt hiszem, t. ház, hogy ma már nem idő előtti, nem korai kijelenteni azt, hogy a közvéleménynek azon óhajtása, mely megkívánja, hogy a közigazgatási tisztviselő elméleti kiképeztetés mellett jusson stallumába, a mely megkívánja más szóval a szakképzettséget, a közvéleménynek ezen óhajtása constatált szükség, j KÉPVH. NAPLÓ. X. KÖTET. 1878—81. hogy ha valaki az administratiót Magyarországon nem reorganisálni, hanem csak napról napra helyesen vezetni akarja is. (Helyeslés baljelöl.) A harmadik, t. ház, a mi közigazgatási szervezetünk hiányát képezi az: hogy nélkülözi a jogi controllt Az állampolgárt a végrehajtó hatalommal szemben, a közigazgatás terén elkövetett sérelmek ellenében teljesen védtelenül hagyja. Nem azt állítom, t. ház, hogy teljesen védtelenül hagyja, hogy ne volnának meg a kellő forumok a jogorvoslatra; mert meg vannak, sőt nagyon is megvannak, a mint ezeket Tibäd Antal t. képviselőtársam, egy három oldalas hosszú felsorolásban kimutatta ezen competentiák és forumok sokféleségét"; de nincs meg benne a lényeg, nincs meg benne az, a mi szükséges ily ügyeknek hehelyes elbírálására, nincs meg benne az, hogy ne a végrehajtó hatalomnak a feje, ne a minister Ítéljen végső sorban azon kérdésben, a melyben annak alantas orgánuma ezen visszaélést a közigazgatás terén elkövette. Megvan a külforma itt is. Meg lehet tenni az appellátát, meg lehet tenni a panaszt, de kihez? Nem egy független szervezettel biró bírósághoz, hanem ugyanazon közigazgatási fórumhoz, csakhogy felsőbb fokozatban, a mely fórum — nem akarom mondani, hogy úgy van, de lehetséges, —- hogy néha éppen felsőbb parancsra követte el a sérelmet. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Erről, t. ház, már itt a házban is annyit szóltak, hogy én talán visszaélnék a t. ház türelmével, ha e kérdéssel hosszabban foglalkoznám. (Halljuk!) És mégis t. ház, úgy gondolom, hogy nem éppen azon párt kebeléből való helyes nyilatkozat az, a mely megtámadta a közigazgatási reformnak ezen oldalát, nem a függetlenségi párthoz illik ez. Különösen Németh Albert tisztelt képviselő ur tegnapi felszólalásában, a közigazgatási reformnak a közigazgatási bíróság szervezéséről szóló egyik pontozatát annyira kicsinyelte, annyira lenézte, hogy nem talán éppen azon párt kebeléből, mint inkább az ő nyilatkozata. Önök, t. képviselő urak, folytonosan a polgári és az egyéni szabadság védelmezőinek állítják magukat. Csanády Sándor: Azok is vagyunk! (Helye-lés a szélső baloldalon. Ugy van!) Gulner Gyula: Akkor, midőn ezt állítják, ne kicsinyeljenek oly reformot, a melynek végczélja az, hogy az egyéni szabadság és az egyéni jogok az államhatalom túlkapásai ellen kellő törvényes megvédésben részesüljenek. (Elénk helyeslés a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbalon: Mi is éppen azt akarjuk!) Ha önök is ezen álláspontot foglalják el, t. képviselőtársaim, a mint örömmel látom, hogy elfogadják, akkor nem fogok tovább vitatkozni Németh Albert képviselő úrral, ki ezen kérdés megitélésében még 34