Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-212

176 212. országos ülés február 28. 1S80. adósságcsinálásból. Egyebet én legalább ezen előterjesztésekből, eltekintve az ígéretektől, me­lyek itt számba nem esnek; mert én itt csak a tényekkel számolok, kiolvasni csakugyan képes nem vagyok. De van egy Ígérete a t. pénzügy mini ster urnák, melyet pénzügyi politikája kiegészítéséül előadott és ezen ígéretet a t. többség figyelmébe ajánlom. Ezen ígérete az, hogy arra, hogy a rendkívüli közösügyi kiadások szaporodjanak, vagy a közös hadsereg költségei emelkedjenek, kilátás egyáltalán nincs, de van kilátás igenis arra, hogy ezen kiadások mérsékeltessenek. Ajánlom ezen Ígéretet a t. többség figyelmébe. Alkalmunk lesz a delegatióban a t. pénzügy­minister urat ezen ígéretére figyelmeztetni. {He­lyeslés balfelöl.) Még egyet kívánok megjegyezni, t. ház, azokra, a miket a pénzügyminister ur múltkori beszédében mondott. (Halljuk!) A pénzügy­minister ur ugyanis előlegezvén azon vitát, mely a földtehermentesítési és szol ődézsmaválí sági és egyéb állami adósságok törlesztésének kölcsön utján való eszközlésérői szóló törvényjavaslatok felett folyand, azt mondta, hogy csak helyes, csak indokolt a mi pénzügyi viszonyaink köztt, hogy a törlesztések kölcsön utján fedeztessenek, hogy az államadósságokban ekként status quo fenntartassák. Teljes őszinteséggel be kell vallanom, hogy ez volt a pénzügyminister urnák eredeti czélja. De a pénzügyi bizottság által elfogadott törvényjavaslatok szerint, a melyekhez pedig a pénzügyminister ur hozzájárult, már nem tarta­tik fenn az államadósságok status quo-ja, hanem azok folytonosan szaporodni fognak, mert nem annyi névleges új kölcsön bocsáttatnék ki ezen javaslatok szerint, a mennyi tényleges állam­adóság törlesztetik, de kibocsáttatnék, a tényle­ges összeg fedezésére megkívántató egész ösz­szeg, a mely az árfolyam különbözetnél fogva az effectiv összegnél jelentékenye a magasabb már ezen költségvetésben több, mint 2 millió forinttal és az agio növekedésével s az árfo­lyam hanyatlásával, még nagyobb is lehet, Nem lehet tehát azt mondani, hogy ez a status quo fenntartása, mert ha ezen előterjesztések elfogad­tatnak, ez által az államadósságok folytonosan növekedni fognak. A t. pénzügyminister ur, Széli Kálmán t. képviselőtársam azon állítására nézve, (Hall­juk!), hogy a pénzügyi helyzet 1877-hez képest roszabb lett, egy számítást hoz fel, melyben kimutatja, hogy bizony a pénzügyi helyzet < 877-hez képest nem roszabb, sőt talán vala­mivel jobb is. E kérdéssel csak azért foglal­kozom, mert az ily általános kijelentések tág körökben commentáitatni szoktak és mert azok­nak a túlnyomó számát, kik a pénzügyekkel alaposan nem foglalkoznak, tévútra, téves meg­győződésre is vezethetik. Midőn t. képviselő­társam Széli Kálmán, a pénzügyi helyzetről való véleményét előadta, kijelentette azt, hogy 1877-ig a törekvés az államháztartás rendezésére meg­volt, a mennyiben évről évre, ha nem is igen nagy összegekkel, de a deficit mindig hanyat­lott. De 1877-től kezdve egészen ellenkezője állott be ennek, mert azóta a deficit nem apad, de évről évre fokozatosan emelkedik. Igazolta ezt számokkal; mig t. i. a deficit 1877-ben 26 és Va milliót tett, addig 1878-ban tett a bosniai kiadásokon kívül 277a milliót, 1879-ben fog tenni 28 milliót s ime előirányoztatik most 1880-ra 27 és 1 I% millió, de melyről tudjuk, hogy több lesz. (Egy hang: Boszniával együtt.) Igen is Boszniával együtt. Tehát már most folytonosan a deficitnek nem apadását, de növe­kedését észlelhetjük s abban fekszik a helyzet súlya, hogy daczára annak, hogy a kiegyezés­nek összesen mintegy 10 millónyi pénzügyi eredménye ma már szerepel a költségvetésben, a deficit az 1877-ikihez képest, még is sokkal magasabb. Ezzel szemben a t. pénzügyminister ur állítása a következő: az 1877-ik évi deficit volt, hozzáadva az államjavak és az ingó állam­vagyon eladásiból befolyt összegeket, mintegy 30 millió forint; az 1880-ra előirányzott deficit, ismét hozzáadva az államvagyon eladásából be­folyt összegeket fog tenni 29 és Vs millió frtot. A különbség tehát az, hogy az 1880. évi mér­leget az 1877. évvel összehasonlítva, az még egy fél millió írttal kedvezőbb s ha ehhez figyelembe vesszük azt, hogy a 153 millió kölcsön conversálásából eredő kamat teher többlet 3 millió frtot tesz, arra a következte­tésre kell jutnunk, hogy pénzügyi helyzetünk 1877-hez képest 3 és fél millióval javult. De ha egyenlő alapon, igazságosan és méltányosan hasonlította volna össze a pénzügyminister ur a két év mérlegét, nem lett volna szabad meg­feledkeznie azon bevételi többletről, mely az 1880-iki költségvetésben benne van s mely 1877-ben még nem szerepelt; ilyen a kiegyezés pénzügyi eredménye 9 és V* millóval, ilyen a hadmentességi adó 2V« millióval. Tehát csak e két tételt véve, 12 millió írttal nagyobb bevételi tételek szerepelnek az 1880. évi előirányzatban, melyek 1877-ben nem léteztek. Ha egyenlő alapokon hasonlítjuk és igaz­ságosan bíráljuk meg ezen két év mérlegét, ak­kor az 1880. év mérlegének, 1877-hez képest, még ha a kincstári jegyek beváltásából eredő kamat teher többletet 3 millió frtíal teljesen indokoltnak el is fogadom, 9 millió frttal kedve­zőbbnek kellene lenni, hogy a két mérleg egyenlő legyen; s mert ez nincs igy, ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom