Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-211

211. országos ülés február 27. 1880. 169 Második oka e vidék elszegényedésének a roppant uagy adók, melyek a földtalaj termőképességével éppen semmi arányban nincsenek. Ismételtem feljebb, hogy e hegyes és sovány vidéken folytonos az inség; alig terem annyi, a mi elegendő volna népe élelmezésére. Sokszor örül a gazda, ha a vetőmagot visszakapja és a szalmát nyereménynek mondhatja. És még is él, jobban mondva: nem él, de tengődik; ez a szegény, de jólelkű nép, a vér és péuzadót a lehetőségig pontosan fizeti, viseli mindazon terheket, akár a legáldásosabb és legdúsabb termésű alföld lakói. Midőn az alföldi gazda mindenféle természetadta eszközökben dúslakodik és bősége közepén isten áldásait prédálja: a szegény felvidéki nép, káposzta és burgonyával tengeti életét. Innen van, hogy ezen sovány élelmezés következtében a nép elcsenevész és elkorcsosul. Telkéből nagy adóját le nem róhatván, messze földön munka után jár, csak hogy ily képen az adófilléreket összehozhassa. Vájjon nem érdemli-e meg e nép a t. kormány különös gondoskodását ? Tagadásba nem hozom, sőt hálásan elismerni kénytelen vagyok, hogy a t. kormány ezen általános Ínségben a szegényekről, atyailag gondoskodni sietett és hatóságaink a legnagyobb igyekezettel és kitartással erélyes tisztviselőik által, a lelkészek közreműködése mellett, ernyedetlen szorgalmat fejtenek ki, hogy a baj enyhítve, a nyomor könnyítve legyen. De vájjon meg van-e már ezzel minden téve? —• holott bizonyos, hogy a felső vidékeken az ínség a nagy terhek miatt folytonos? Itt a jövőre nézve a tisztelt kormánynak valóban valamit tennie kell. Es én, t. ház, bátor vagyok e kérdést koezkáztatni, miért is fizetnek ezek a szegény emberek annyi sokféle adót? vissza hárainlik-e abból rajok valami haszon? Mit élveznek ők, talán a problematicus szabad képviselőválasztási jogot? Mindazon hazai hasznos intézkedések, a melyekkel az áldott vidékeket elárasztani szokás, a hegyes vidékekre ki nem terjesztetnek. Pedig ez a nép hazáját szereti, a törvényeknek hódol, alkotmányos királyához híven ragaszkodik, ezt vér-adójával — sokféle izgatások daczára — minden időben bebizonyította és mindenkor bebizonyítani kész. Tehát tenni kell valamit ezen felvidéki nép jövőjének biztosítására. Eddig egész Sárosmegyében nem létezik egy a t. kormány által létesített, vagy legalább segélyezett gazdasági, vagy iparintézet. A t. kormány mindenfelé a műveltséget, a tudományt, az ipart nagyszerű intézményekkel előmozdítani törekszik. Pártolja a művészetet és a hazai műkincsek és műemlékek, melyek egyszersmind tanúskodnak őseink műszeretetéKÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. X. KÖTET. ről és műveltségéről — fenntartásához pénzáldozatokkal készséggel járul, melyért a haza hálával adózik. Ez által a középkor mtíérzéke és művészeti foka, melyet a tudatlanság tagadni nem átall, — kellő világosságba helyeztetik. T. ház! az adóképesség fokozására minden államhatalom kötelezöleg hivatva van, ha csak nem akarja azt, hogy az adózó kiszivattyuztassék és a befektetett tőke megemésztessék. Láttam az ország több vidékén nagyszerű gazdasági intézeteket, dúsan felszerelve, minden lehetővel ellátva, azon ezélból alapítva, hogy a hasznos gazdálkodás módja gyakorlati irányt nyerjen; hogy a kiképzett gazdászok, mint a hasznos gazdálkodás terjesztői, azt a mit tanultak, észleltek és tapasztaltak egyesek hasznára és így a közjó előmozdítására foganatosították. Tehát ezen a gazdászat iránti gondoskodásáért a t, kormánynak csak hálával tartozunk. De tekintve a gazdasági intézetek helyeit, a talajt és a viszonyokat, melyek köztt gazdászat! észleletek történnek, vájjon kihatásaikban hasznosíthatók-e ezek a mi hegyes vidékeinken, hol a talaj más alkatrészekkel bir, a föld ritka, hideg és sovány? Televényes, zsíros talajon, vagy lapályon könnyen lehet gazdálkodni és pedig haszonnal, nem kell oda sok gazdászati ismeret, legfellebb kis praxis, jóakarat és igyekezet: de egészen máskép áll ez a mi vidékünkre nézve, mely minden létező országos gazdászati intézeteinkből alig okulhat; miután a földnek talaja s a viszonyok azokétól egészen elütnek. Dicséretes mindenesetre, hogy az áldott vidékeken létesíttetnek mintaintézetek, miután igy a gazdálkodás non plus ultráját elérhetik, de nem vétkezem, ha megbízóim azoa óhaját kifejezem: vajha a t. kormány, a mi hegyes vidékünkön is, a czélnak megfelelő svájezi mintára, gazdászati intézetet állítana fel, mert csak ugy lehetne reményleni, hogy valamint a nagyobb felföldi birtokosok, úgy a telkesek földjeiket értelmesen és jövedelmezőleg hasznosíthatnák: következőleg a terhes adók lerovására képesekké tétetnének. Tehát, egy felföldi gazdasági iatézetre okvetlen szükségünk van. Továbbá az adóképesség fokozását előmozdítaná a háziipar, különösen a faipar meghonosítása, mi nálunk annál könnyebben volna elérhető, miután erdeink mindenféle fanemben bővelkednek és igy az ahhoz szükséges anyag megszerzése kevés költséggel járna. Erre szintén szükségeltetnék egy házi iparintézet, vagy legalább tanfolyam létesítése. Az arra alkalmas helyiségről Bártfa sz. kir. város, mint hiszem, szívesen gondoskodnék. Különben lehetne a háziipart igy is terjeszteni, ha minden képezdéhez egy háziipar tanító alkalmaztatnék. Ha háziiparunk általános elterjedést nyerne, m